Én attól tartok, hogy a gyártókkal lesz a gond. Ismerve az angolok hajmeresztő elektromos megoldásait, a Csatorna másik oldalán én bármit, és az ellenkezőjét is el tudok képzelni. Amellett, hogy az ESU sem a legjobb választás műszakilag...

Nem tudom hol gyártják, nincs kizárva, hogy Kinában.
A baj tényleg az, hogy valamikor az volt a téma, ha hiányzik a pont az i-röl, vagy a csatlo nem volt kifestve, most meg már lassan örül az ember ha müködö modellt kap ( sajnos a gyártoknak sem egyszerü az életük).

Van ugye az egyik példádban az ESU dekóder. Na az problémás lehet, mert a motor szabályzása az nem éppen ideális. (Meg azoknál a dekódereknél is ez a helyzet, amik hasonló PID szabályzó könyvtárat használnak...)
Vagyis lehet, hogy a megszokott, és raktáron lévő dekóder nem lesz jó az újabb modellek esetleg új helyről beszerzett motorjaihoz.
Meg az is lehet, hogy a modell elektromos lapja sem jó, láttunk már ilyet, még a Fleischmann is képes volt elszúrni.
Amúgyis, angolok, nem az elektronika bajnokai, bár szeretnének úgy látszani...

Nincs semilyen lehetöségem vizsgálgatni a modelleket. Csak a gyár közleményét osztottam meg. Az ö dolguk, hogy kideritsék a gondokat.

Ilyenkor amúgy nyugodtan leírhatod melyik gyártó. Tippre a Bachmann lesz az. Na náluk az elektronika az nagyon megy, legalább annyira mint a hajtások kitalálása.

Nem a Bachmann, kisebb angol cégek.
Minket amugy sem érint, mert 00-s (1:76) modellekröl van, kizárolag az angol piacra.

Üdv. Segitséget kérek. Ha valaki ismeri a PACO féle digitális központot, DCC-GEN, hogy lehet mozdony cimet programozni vele? Itt a leirása, de én nem lettem tőle okosabb
Bővebben: Link

Küldtem mailt a címedre!

Nagyon köszönöm

Az informacios topikba tettem egy linket a komplett DCC rendszer épitéséröl, videokkal, részletes megoldásokkal, koddal stb.
Az egész rendszer Arduinobol indul ki és egészen az okos telefon szintig megy el. Az egyes modulok akár önálloan is müködöképesek.

Üdv. Segitséget kérnék Tillig Nohab Plux12 DT handekóderrel szerelt. Fülkevilágítás szeretnék bele építeni. Az Aux1-Aux2 csatlakozást a rajz 5-6 tűskelábra jelzi. Azt nem tudom hogy a mozdonypanelon van-e valami csatlakozási pont az Aux kimenethez? Megköszönöm ha tudtok segiteni.

Van, de SMD forrasztáshoz alkalmas páka nálkül nem tudsz vele mit kezdeni. Most nincs a műhelyben ilyen panellel felszerelt Tillig modell, így nem tudom megmutatni képen.

A forrasztás nem gond mert van hőfokszabályzós tűhegyűpákám. A csatoltképen be tudnád jelölni a forrpontot ha lehetséges. Köszönöm válaszod.

Szia!
Ezen a képen nem látszik, nem a fő panelen van. A dekóder alatt, magán a PLUX aljzaton.

Szia!
Készítettem két képet az oldaláról nem tudtam jobb fotót csinálni. Ha sikerül bejelőlnöd jó ha nem akkor tovább nem foglalkozom vele. Nem szeretném kinyirni a hangos dekódert. Előre is köszönöm segítségedet.

Várjuk meg, amíg befut egy PLUX12-es Tillig modell a műhelybe. A panel másikoldalán van, a hangszórók lábaivalk pont szemben.

Tiszteletem!
Ezzel az oszcilloszkóppal tudnék nézni DCC jelet és feszültség értéket?
DSO 138

Tudnál, csak semmi értelme nem lenne, mert a jel egy kod, amit semilyen szkoppal értelmesen nem látni. Igy max a jelformát látnád, ha egyáltalán sikerülne szinkronizálni ( mert azt az infot is az első bájt tartalmazza).
Vannak különleges eszközök, amit olvassák a bájtok tartalmát, de azt nem szkopnak hivják, hanem speciális logikai a analizátornak, ahol be tudod programozni a DCC preambulaját, azaz a szinkronizácios bájtot. A készülék csak ezután ismeri fel mit is kell mutatni a fogadott impulzusok halmazárol.
Azt hiszem Paconak vagy valakinek volt egy ilyen elérhetö ketyeréje. Azt hiszem létezik PChez is valami ilyesmi, de miután eddig nem kellett, nem igen foglalkoztam vele.

ShowDCC vagy micsoda volt/van. Opto leválasztón, vagy nagy ellenálláson kellett a PC hangkártyájára beküldeni a jelet, aztán a számirtógép szépen analizálta a csomagokat. Kitette képernyőre, stb.

Én mindössze annyit szeretnék látni, hogy mennyire függőleges a fel/lefutás, mekkora a feszültsége a jelnek
A többi nem érdekel, mert nem értek jobban hozzá.

Annak nem sok értelme van, mert a dekoderek nem arra reagálnak, hanem a nulla átmenetre.
És ha netalán rossz jelformát látsz aligha tudsz vele valamit kezdeni. A DCCben aránylag alacsony frekik vannak ( néhány kilohertz), ezt aligha lehet rossz éllel kialakitani a mai alkatrészbázissal.
A DCC jelek a dekodérben a bejutás elött meglehetösen vágva jutnak ( a sinekben +/-10 Volt van, a dekoder bemenetén ez maximum 0-5 Volt formában jelenik meg, és helyben elöállitott meredekséggel.

Ne érts félre, nem akarlak lebeszélni a szkop vételéröl, nekem több is van, de digitális cuccok fejlesztésénél egyre ritkábban kell. Valamikor szinte naponta használtam. A DCC világban maximum a szintet ( feszültséget ) fogod tudni értelmesen mérni, meg az esetleges zavaro jeleket brummot, impulzus zavarokat stb.

Köszönöm!
"A DCC világban maximum a szintet ( feszültséget ) fogod tudni értelmesen mérni"
Nekem ennyi bőven elég lesz!

Ez a szkóp 200kHz-es analóg sávszélességgel rendelkezik, ami 5 us periódusú szinusz jelhez még éppen jó. (5us-os periódusú négyszögjelből is pontosan ugyanolyan szinuszt lehet látni...)
A DCC szabvány szerint a legrövidebb impulzus 58us, ami kb. 17 kHz-nek felel meg.
Vagyis kb. 10x-es a viszony a jel és a feldolgozás között. Nem vagyok róla meggyőződve, hogy amennyiben a fel- és lefutó él meredekségét szeretnéd megnézni, alkalmas lenne-e erre, de lehetséges.

Egy PC hangkártya bemenete sem visz át nagyobb sávszélességet... Csakhogy ott nem a jelalak szépségét (mekkora a jelszint, milyen a meredeksége, milyen a stabilitása), hanem az átvitt információt vizsgálják.
A hozzáértők majd megerősítik vagy cáfolják, de azt is meg merném kockáztatni, hogy egy PC (hangkártya + megfelelő program) talán pontosabban értelmezne egy gyenge DCC jelet, mint egy silányabb dekóder.

Én nem biztos, hogy megvenném ilyen célra... Csak miután valaki megnézett egy ilyen szkóppal egy DCC jelet és azon értelmezhető a fel- és lefutás meredeksége. Kb. annyit tudsz megállapítani, hogy a meredeksége 5us vagy 10us. De ha ezt produkálja a DCC, akkor az szerintem már régen rossz...

Látom a civilizációnk pusztulását! Ha sokat hasznánljuk ezeket, akkor kihalnak a számok, és nekünk végünk! Oda az emberiség!


Viccet félretéve: indikátornak jó. Vagyis, tudni fogod, hogy meg van-e a DCC sínjel, azt is, hogy nagyjából mekkora, és azt is, kb. jó-e vagy sem.
- Ha a sínkimenetet adó H-híd egyik fele "haldoklik", és nem szimmetrikus a jel, azt látni fogod.
- Hogy milyen "szép" az Uhlenbrock Inellibox-k sínjele, azt is.
- Hogy milyen "szép" lépcső van oda-vissza a nullátmenetnél a Trix Mobil Station első generációjának kimenetén, azt is.

Hogy pontosan mekkora a DCC sínjel feszültsége csúcstól - csúcsig, azt már nem biztos. Ha erre vagy kíváncsi, akkor a nanoX-s88-ban ott a tesztpont, egy sima DC feszültségmérővel megnézed, hogy mennyi, az a sínkimenet H-hídra* kerülő stabilizált egyenfeszültség. A kapott érték sokkal közelebb lesz a valósgához.

*:Valójában a nanoX-s88 központban nem H-híd dolgozik a sínkimenetre, hanem egy erősítő IC, de ennek itt most nincs jelentősége. Bármely másik központ/booster esetében viszont (pl. z21, PIKO Smartcontroll, stb) ennek a H-hídnak a tápfeszültségét megmérve megkapod a DCC sínfeszültség effektív értékét**, sokkal kisebb hibával, mint bármely más módszer esetében.

**: Szőrszál hasogató szakiknak! Ha egy korszerű, FET-kből összerakott H-híd kimenő feszültségét nézzük, akkor valóban lesz veszteség a híd tápfeszültségéhez képest. De egy rendesen megcsinált híd esetében egy néhány század Volt mindössze. Ha ennél több, akkor ott baj van. Most az üzemszerűen használt, és jól működö készülékekről van szó.

Lazsihoz csatlakoznék, a sávszélessége miatt a határon van, hogy egyáltalán erre a célra alkalmas-e.
Én a helyedben valami tisztességes műszert vennék. A társoldalon van rá topik: https://www.hobbielektronika.hu/forum/oszcilloszkop-vetel-mit-gondoltok
Ha belegondolsz a vasútmodellezés elég drága hobbi, ne a műszeren spórolj! Legalább 1-2 váltó árát rákölteném egy rendes műszerre. Legalább legyen két csatornája, és ennél sokkal nagyobb sávszélessége, azzal már lehet kezdeni valamit.
Én csináltam H-híd alapú saját DCC meghajtót, emiatt egyszer ránéztem szkóppal. De azután többet nem kellett nézegetni, hogy már egyszer működik. A sínekkel elég sokat játszottam, hogy hogyan működik rajta az áram szállítás, illetve, hogy hogyan nem működik. Arra jutottam, hogy az összedugós csatlakozások teljesen megbízhatatlanok, és minden kontaktust össze kell forrasztani. (Nem meglepő, a tapasztaltabbak le is írták ezt, de nekem ki kell mérnem a dolgokat csak azért is.)

Kimértem egy összedugott szakaszra, hogy tökéletes az áramellátás, aztán ráhajtottam és mégis megállt rajta a vonat. Rámértem, nem volt rajta feszültség: kiderült, hogy a vonat a haladásával mozgatja a sínt és akkor tud előállni olyan helyzet, hogy nem érintkezik a csatlakozó. De ha rányomod a mérő szondát, akkor azzal bezárhatod újra a kört, ezért ezt mérni is nehéz. Ha forrsztva van, akkor ilyen probléma nincsen.

A sínt mérni egyébként szerintem úgy korrekt, hogy leveszed a táplálást és rövidre zárod a táp bevezetésnél. Ezután pedig a kívánt ponton a két sín közötti ellenállást méred. Ennek kell kicsinek lenni, illetve ha már mérhető érték - néhány Ohm - akkor ki tudod számolni, hogy adott áramnál mennyi feszültség esik rajta. Persze ha nincs forrasztva minden csatlakozó, (kábelekre profi Wago szerű dolog is jó szerintem) akkor hiába mérsz akármit, a gyakorlatban a mozgástól pillanatonként változhat.

Az Ohmos ellenállásán kívül nincs már lényeges paramétere a sínnek, a kapacitása és az induktivitása is elhanyagolható a szempontunkból, ezek nem fogják jelentősen ellaposítani, vagy csengést okozni a jelben. Tehát nincs mit nézegetni rajta.

Idézet:
„számirtógép” Valakitől hallottam így hivatkozni rá
Igen, direkt írtam így!!!
Rendeltem egyet ebből a piroskából (én másra úgysem költök), ha itt lesz, beszámolok róla!

Mindenkinek köszönöm a Segítséget!

Korábban irtam, hogy teljesen felesleges a fel-, meg lefutási meredekséggel foglalkozni, nincs, nem lehet funkcioja egy DCCben.
A szintméréshez is majdnem felesleges mert egy dioda meg kondi a DVM elött sokkal pontosabb értéket mutat. Egyetlen amire talán használhato lenne, az valoban a brumm meg a zavar mérése, de az sem tul gyakori egy házi pályán.

Steve, aligha lehet a DCC esetében effektiv értékröl beszélni, mert a jel NRZ, azaz egyenirányitás után sima egyenáramot kapsz szürés nélkül.
Az effektiv értéket anno olyan szabálytalan vagy szinusos ( akár deformált) váltoáram mérésére találtak ki amit másképp nem lehetett összehasonlitani pl az egyenáram teljesitményével. DCCben ilyen nincs .

Szoltál volna adtam volna - van kettö is.

Nem tudom kinek juthat eszébe egy hangkártya használata ilyen feladatokra. Van a PCHez ( ha már az kell) rengeteg extra szerkentyü, amit USBn stb lehet csatlakoztatni és gakvanikusan le van választva a PC- töl ( ez a legfontosabb kritérium!.
Vannak filléres logikai analizátorok azokhoz legfeljebb egy optocsatlakozot kell illeszteni, hogy szigetelt legyen. Azonnal fogja szépen mutogatni a DCC jeleket csak érteni nem fogja. (De az egy másik kérdés.). Minden idöjellemzőt lehet vele mérni, de nem lehet az amplitudot, vagyis szintet. De ha a cucc látja a jeleket, akkor általában rendben is van. De még igy is erös luxus egy DCC modelvasuthoz. Ha valami nem megy, az rendszerint a tartalom miatt vagy a kontaktus hibák vagy zárlatok miatt. Egyikre sem lehet használni a szkopot.

A civilizáciot az ember nyirja ki.
A minap utaztam vagy 5 orát a hires sárga vonattal.
Vettem 2 jegyet a honlapukon, pontosan ért az állomásra, ahol a helyünk is üres volt. Ekkor jött a nagy meglepetés, mert a beigért kávé stb. helyett jött a nagy lesülés. A személyzet és késöbb a RJ ügyfélszolgálata is megerösitette, hogy ha a jegyet a nem az ö APPjukon keresztül veszem, akkor nem jár a fedélzeten semmi, söt még pénzért sem hajlandok adni sem italt sem kávét. Odaadtam a személyzetnek a telefont, hogy állitsa már be mi a franc kell hozzá. 15 perc mulva jött, hogy nem lehet, mert a jegyvételkor kapnák egy kodot, ami kell az ingyen kávéhoz meg a fedélzeti kajához ( természetesen azt már nem ingyen). Ha interneten veszed a jegyet akkor nincs kod ( vagy a franc tudja hol van).
Megköszöntem, és megirtam nekik, hogy ezentúl kerülni fogom a vonatjaikat meg a szolgáltatásaikat.
Ekkora baromságot még a mesterséges intelligencia sem tud kitalálni.

Diginewl írta (#67804), hogy a fel- és lefutások meredekségét szeretné megnézni a szkóppal.
Erre válaszoltam, hogy miért nem igazán lenne jó erre a célra ez a szkóp.
Nem én akarom azt megnézni, de ha ő szeretné, az az ő dolga.

Diginewl írta (#67804), hogy létezik egy "ShowDCC, vagy micsoda", ami a PC hangkártyáját használja, optóval leválasztva.
Én erre reagáltam, hogy valószínűleg az sem az élek meredekségét vizsgálja (pláne nem méri).

Én meg erre irtam már elsö reakcioban, hogy nincs értelme az élek meredekségét vizsgálni.
Az maximum a fejlesztés alatt merülhet fel, de ott sem nagyon, mert a prociba is csupán az állapotot (H/L) lehet megadni más paramétert nem lehet befolyásolni, igy ki sem kell értékelni.

Hogyne lenne értelme mérni? CsíkosháTTú nem is olyan régen írt egy DCC központról, amiben nem volt megfelelő a jel meredeksége, ha jól emlékszem.
Én motorvezérlő H hídból csináltam a magam megoldását és meglepődtem amikor megnéztem szkóppal, hogy egészen széles "pihenő" van a pozitív és a negatív oldal között. Szerintem a csipben van egy beépített plusz dead-time generátor, amivel nem számoltam. Erre is van a szabványban vesztegetve néhány szó, tehát mérni is érdemes, hogy megfelelünk-e neki. Nyilván a gyári megoldásokban is van valamennyi dead time a H híd meghajtásban, hiszen ez egy kötelező elem. És ami el tud romlani az el is romlik.

Mérni lehet, de mit tudsz vele kezdeni?
Csikos más lapra tartozik, mert ö szervizt üzemeltet, s ha mér valamit akkor esetleg meg is tudja javitani, ha valoban rossz a cucc, de ha igy lett tervezve, akkor ö is visszaadja.
A müködésre a meredekségnek semilyen hatása nincs. Ha megnézed bármelyik dekoder kapcsolását, akkor a sinekböl jövö jel elöször egy Graetz egyenirányitora megy. Ezzel párhuzamosan a jel ( még mindig váltoáram ) egy oszton egy MOSFETRe megy ami illeszti szintet a proci bemenetére. A negativ referencia, GND a jel negativ csucseértéke, az ellenás oszto meg kb felezi a jel amplitudoját ( a két ellenállás kb egyforma értékü). Azaz ha a pozitiv szint több mint az amplitudo fele a FET átbillen.
Azaz a FET bemenete egyszerüen átbillen Hrol Lowra ha a bemeneti jel elér egy szintet. Teljesen mindegy milyen a meredeksége, legfeljebb néhány us késöbb, ha tul lassu, de a procinak ez mindengy hiszen önszinkronizálo és annak a bemenetén nagyon meredek lesz minden jel, ami kizárolag a FET határfrekveciájátol függ, ami messze a sok 10 megahertzes tartományban van.

Nem kell számolnod semmivel, mert ahogy irtam a jel NRZ, azaz csak az átmenetek sürüsège számit.
(1 kép)
Azaz ha egy 100 us idöablakban van egy nulla átmenet az 1-t jelent a proci számára, ha nincs, akkor az 0-t jelent. Ha nincs sokáig változás az sem jelent semmi gondot, mert nem változik semmi a proci számára..
(2.kép)
Ehhez jön még a jel szinkronizácioja (preambula ami legalább 12 darab egymás utáni 1-s átmenetet tartalmaz. Ezután jönnek a cim meg a tartalom bájtok. Egyik sem lehet olyan, hogy 12 darab 1-st tartalmazzon. A bájtok (2-3 a preambula után mindig 1-s átmenettel végzödnek és egy 0 bit választja el a következötöl.
Azaz attol a preambula bájttol kezdi számolni az átmeneteket és dekodolni a cimeket meg a hozzájuk tartozo tartalmat. Minden másra a proci nem reagál, mert nincs minek.

Megorobálom számokkal megmutatni.
1111 1111 1111 preambula szinkronizácio.
0. Hézag bájt választo
0111 1111 cim
0. Hézag bájt választo
1111 1101.tartalom
0. Hézag bájt választo
EEEE EEEE hibajavito
0. Hézag bájt választo

Az az Uhlenbrock drága vezérlője, a régi Intellibox, és az újabb Intellibox II.
Az soha sem lesz jó, mert sajnos maga a konstrukció hibás. Érdekes, hogy a gyártó olcsóbb cuccai, például a Tillig-nek is gyártott Daisy II már mentesek ezektől a bajoktól. Sorolom a gondokat:
1: A kimenő DCC jel feszültsége kis terhelések esetén magas, még akkor is, ha a feszültség választót "N" állásba állítjuk. Ugyanis a sín végfokozatnak a feszültségellátása a direktben a trafóra bízva, mindenféle stabilizálás nélkül!
2: A kimenő sínfeszültség jelalakja nem megfelelő. A fel- és lefutóélek meredeksége nem jó. Ez pl. akkor okozhat gondokat, ha egy mozdonyba a hosszú címet "egy mozdulattal" szeretnénk beírni. Erre amúgy az Intellibox alkalmas, és tudja ezt a Tran HR3/ZF5 is. Ilyenkor a mozdonycímet direktben írjuk be, és a kiválasztott címnek megfelelően a központ egymás után átírja a CV1, CV17, CV18 és CV29 értékeket is, a megadott hosszú címnek megfelelően. Na ez azzal a jelalakkal nem megy a legtöbb esetben, pláne nem egy komplikáltabb, modern hangdekóder esetében.

Ennek a két hibának két oka van, mindegyik a készülék konstrukciójából fakad, ergo javíthatatlan.
1: A kimenő sínjelet mezei darlington tranzisztorok adják, és ezek sajnos kellően lassúak is.
2: A sín kimenet egyik pólusa, és a trafó csatlakozásának egyik pólusa galvanikus kapcsolatban van egymással. Vagyis ez a nem igaz H-híd kapcsolás, hanem egyfajta "félhíd".
Sajnos azzal nem lehet segíteni ezért a dolgon, hogy trafó helyett egy külső, stabilizált áramforrásból táplálod meg, mert őkelme DC-ről nem üzemel, csak AC-ról.

Egy drága készülék esetében azért ez eléggé ciki, hogy a felmerülő gondokon úgy kell segíteni, hogy a pályát nem direktben táplálod meg egy ilyenről, hanem közbeiktatod jvnd kolléga boosterét, mert az már jelalakban is jó lesz, meg stabilitásban is. Nonszensz.

A nullátmenet körüli bajok: sajnos ilyen hibája van az első generációs Trix Mobile Stationnek is (a teljesen hiányzó zárlatvédelmén kívül). Még nem jöttem rá, hogy ezt mi okozza, de elképzelhető hogy rosszul van belőve a FET-ek nyitása, vagy a H-hidat vezérlő logikai áramkör lassú.

A DCC sínjel alakja eléggé meredeknek kell legyen, és nem lehet benne "pihenő" a nulla átmenetnél. Elvileg... Egyébként érdekes, hogy a legtöbb készülék menetes az ilyen bajoktól.

Üdv az Uraknak!

Pár év kihagyás után visszatértem... Rögtön bele is futottam egy problémába!

Épülő asztalom felépítése a következő:
- 12db 8 portos S88 detektor
- Digikeijs DR5000 központ
- PC

Amíg építettem és körbe nem ért a pálya, addig 1 vonattal teszteltem a megépült részeket. Egyesével tesztelve minden szakasz foglaltságát jól látja a központ és a PC is. A probléma ezután jött, amikor több vonat is felkerült!
Néhány esetben, bizonyos foglaltsági kombinációknál, eltűnnek bizonyos foglaltságok. Hogy érthető legyen: Ha a 44-es szakasz foglalt, akkor az 53 és 56-os foglalt szakaszé eltűnik. Ha 40-es szakasz, akkor az 53 vissza jön, de eltűnik az 54 és 43-as is. Ha a 42-es, akkor minden visszajön de a 42-est nem mutatja....
Szakaszokon a vonatok továbbra is működnek, csak a visszajelzés zavarodik meg. Az S88 modulokon szerencsére minden szakaszhoz tartozik LED, azok a valóságot mutatják! A központ már a fals adatokat "látja". Ebből nekem az jön le, hogy az S88 vonalon vesznek el az infók, mire a központba ér.
Mivel a legtöbb anomália a 6. és 8. modulon volt, ezért kivettem minden másikat előlük és utánuk is, csak ezt a három modult kötöttem egy hosszabb UTP-vel a központra. Így nem találtam anomáliát. Az új kábelt bennhagyva megint összeraktam, a probléma megmaradt, csak az összefüggések lettek mások.... De továbbra is a legérintettebb modul a 6. és 8. a sorban.Erős a gyanúm, hogy az egyik UTP kábel lesz a ludas, remélem nem az egyik modul vacakol.

Volt valakinek hasonló gondja? Milyen UTP kábelt érdemes használni? Cat5, vagy Cat6? Tömör réz, vagy inkább árnyékolt?

10 órányi hibakeresés után, most úgy tűnik, meg van a ludas! Mivel többször is átcsúszott a rostán, nem volt könnyű megtalálni. Sajnos nem kábel volt, hanem az 5. modul kavart be.
Azt kiszedve a sorból, most jónak tűnik, de mivel rengeteg a lehetőség, eltart még a tesztelése egy ideig.

És te még értesz is az elektronikához, de a vasutmodellezök 90%-a ettöl fényévekre van.

Az S88-as rendszer érdekes hibákat tud okozni. Én is órákat töltöttem el egy olyan hibával, hogy az egyik kábelnél nem volt meg a kék-zöld csere, ezért nem volt időnként hajlandó kapcsolódni a TC rendszerhez.

Szavadon foglak!
Múlt héten megjött a csomag, de KínaiTv szerelőt játszik a szkóp: Tyekép Tyehang. Jobban mondva van kép, csak jel nincs rajta. A kijelző működik, de semmi bemenő jelet nem dolgoz fel, szép sima 0V jel van. A referencia mérőpontoknál az áramkörön akad gond, nyilván ez a baja. Ahol -5V-nak kéne lennie, ott +0,6V van. És még más mérési ponton is gondok vannak a negatív feszültséggel a szkóp áramkörén.
Az árát megpróbálom visszakérni. Egyenlőre megy a szokásos "Dear Friend, please don't open dispute, solve in messages please" szöveg...

Ha esetleg Neked van egy ilyen szkópod, elég csak az áramkör, és megválnál tőle, pénz fejében, átvenném Tőled.
Paypal vagy bankszámlára tudok utalni (eurót forintot dollárt - amit kérsz)

PM ment.

Köszönöm!
Megvárom milyen ötlet jön Kínából.

Az eladoval beszélsz vagy a gyártoval ( jyetech.com)?
Az utobbiak sokkal kompetensebbek és gyorsabbak. Küld el nekik a PN számot.

Az eladóval beszéltem, de már mindegy.
MŰKÖDIK!!!
A hobbielektronikán adtak ötleteket. Kizárásos/próbálgatás alapon az egyik tekercs volt a hibás. Belül törött volt, az egyik kivezetése szakadt volt. Ezt kivezetve életre kelt a kütyü!

Gratula!

Köszönöm!
DCC - tök jó. Nekem tetszik a műsor.
Még be kell hangolnom, mert kettő változtatható/beállító kondit is tekergettem, amikor nem működött.
Második képen a javított tekercs látható. Ez volt szakadva.

Sajnos ez eléggé érzékeny készülék ( igaz én szinte mindent otthon forrasztottam), ezzel számolni kell. Elég egy kis kosz a NYAKon és már hülyéskedik. Ezért raktam én is dobozba.
( amikor elkészült a lapot spirituszban voltam kénytelen megfürdetni egy kis ultrahanggal megrezgetni, hogy elinduljon, de azota megy).

Tovább foglalkoztam a témával.

Volt 3 modulom ami beépítés nélkül is konstans hibát generált. 2 mindent foglaltat jelzett és a sorba következő modulokra is, egy meg fordítva, mindent üresnek jelentett. Szerencsés, mert hamar tesztelhető hiba.

Mivel a kommunikációt a CD4014 végzi, gyanítom az halt be. Mivel párszázas IC, rendeltem belőlük Ma meg is jöttek, ki is cseréltem, eddig a gyors teszt szerint minden jó.

Most mászhatok az asztal alá, kicserélem az 5. modult ami megszívatott. Az is kap egy IC cserét és lehet mélyrehatóan tesztelni a már javítottakat is.