Az osztrák esetben miért nem küldtek egy dízelt?

Mert nincs nagyon. Legfeljebb Desiro lehetett valahol a közelben, a dizeles személyvonatokbol még annyi sincs mint kellene. Már a muzeumokbol kapartak elő kocsikat a rendes mindennapos üzemre . ( volt is nagy morgás). Se vagon se mozdony.
Sok minden nem müködött vasárnap, még megfelelö akaszto szerkezetet sem találtak az ICEhez, amivel ki tudták volna huzni a vonatot az alagutbol. A tüzoltoknak nem volt üzemképes világitásuk stb.

Bezzeg vasút..
Kölnből indultak volna vissza a fiam és barátai egy kétórás vonatúttal a holland határ mellé. 14h-kor indultak volna. 20h körül értek haza.
Oka: Köln Hbf-n a peron mellett egy regionális társaság motorvonata "ledobta az ékszíjjat", vagyis nem tudott továbbmenni. Nem vontatták el, a többi szabad vágányra sem terelték a többi vonatot, hanem hagyták ezeket "sorban állni" a hibás szerelvény mögött.
Ott is "kezelik" az ilyen helyzeteket, ahogy hallom...

És még csodálkoznak, miért tiltották ki a bezzegvasutat Svájcbol.

Egy angol barátom árulja.

Kíváncsi lennék, hogy a 3556.szerkezeti számon milyen mozdony került a jóvátételi szállítások keretében a Szovjetúnióba?

Valoszinü 424-s

Na, hát akkor az UP megvette az NS-t. Pedig szépek azok a fekete mozdonyok. Nagyon kiváncsi vagyok, hogy akkor most az emberellenes UP személyzeti szabályokat hogyan nyomják le az NS dolgozók torkán.

Olvasgatom a kommenteket mindkét eseményhez. Érdekes mindenhol nagyon hasonlo abnormális nézetek terjengenek mint mifelénk. Mindenki jobban tudja mit kell tenni, mint azok az emberek akik probálják menteni a menthetöt.
Az alagutban is a tüzolto meg a zsaruk parancsa ellenére indultak el sokan gyalog, amivel gyakorlatilag meghiusitották a mentést.
A német vonat is azért siklott ki, mert „modern billenö vonatrol van szo“. A kommentelö azt is tudja, hogy ezek a vonatok emiatt könnyebben siklanak. ( érdekes 1998 ota egy sem siklott ki, igaz nem is kellett a kövezeten futnia - mint a hétvégén.), Meg, hogy miért nem lassitott a mozdonyvezetö a szakado esöben meg miért nem látta a földcsustamlást a több kilométer hosszu kacskaringos mély bevágásban, ahol az ivek miatt jo ha 100 métert lehet látni a pályábol egy 80 km/h sebességgel száguldo vonatbol.
Szomoru, hogy ilyen világban élünk.

Deutsche Welle írt egy nagyon udvarias cikket a DB -rol. Végül is anyázósra is lehet fordítani olvasás közben, de hát a németek már csak ilyenek. Én nem ülök DB re már rég óta , mármint pl Hamburg a tuti nem mennék vonattal, inkább kocsi. Múltkor Münchenbe mentünk Zürichből, de megörültem, mikor láttam, hogy nem DB hanem svejci a vonat. Kb azon a régión is atmegy, mint ahol a baleset volt, nem ugyanaz a vonal, de erdős, volgyes, kacskaringós. Az első kocsiban voltunk, egy ablakon át néztem be a mozdonyvezető fülkébe, látván a pályát magunk előtt. Valóban nem sokat tudsz mi történik előttünk pár száz méterrel a kanyarokban.

Másik oldalról meg tudod, én is kiszállnék a vonatból ha elmenne a klíma. Minden villannyal megy, wc sincs, szellőzés se. Ablakokat nem lehet kinyitni...semmi infó...hát jöhet a vész nyitó, vagy az ablaktörő kis kalapács.
Ha van valamiféle kommunikáció...de nincs. Pedig a telefon működik, a legtöbb online tranzakcióval utazik, tudják a telefonszámot... De hát gdpr vagy mi a fene van. Apple , Google azonnal tud célirányosan vész üzenetet kitolni, de hát megint gdpr van.

Emlékszel tavaly nyáron egy ICE bedöglött a nyilt pályán, a tüzö napon. Az ajtot sem tudták kinyitni, mert arra van a DBNek extra katasztrofa felelöse aki ezt megteheti kivülröl, akinek még villogos autot sem tudnak biztositani, igy vagy 1 orát állt a forgalmi dugoban, az emberek meg már ájuldoztak a vonatban, a kalauz meg megfenyegette az utasokat, hogyha kitörik az ablakot, akkor azért felelni fognak. A központ meg azt üzente, hogy a büffé kocsi osszon ki az embereknek vizet. A baj csak az volt, hogy 50 flakon viz volt meg vagy 600 utas.....

Sajnos ez igy van, csak az a nagyon aljas az egészben, ahogy a oltják az emberekbe hülyeséget, mintha a mozdonyvezetö meg tudna állni egy hülye autos vagy egy földcsuszamlás elött. A 100 km/h sebességre 700 m volt a hivatalos fékutszámolás, ami nem kevés, ha az akadályt ekkora távolságrol be kell azonositani ( föleg egy ilyen halom követ, mégha látná is a mozdonyvezetö).
Nemrégen jelent meg a kb 10 éve történt katasztrofa zárojelentése, ahol Osztrava mellett a Pendolino átszáguldodott egy kamionon, mert a barom állva maradt a sorompok között. Érdekesség, hogy ott a mozdonyvezetö, csak lábait hagyta ott és ma is „él“, mig a németeknél még ilyen szerencséje sem volt.

Sosem voltam olyan szituban, hogy "beragadok" két sorompó közé....de a sorompó sztem ágy gázzal eltolható és teljesen összekaristolja a kocsit....de választhatom azt is, hogy megszűnök tovább élni, nem lesz kocsim, nem lesz mozdony/vonat, egy darabig sín, a mozdonyvezető megszűnik élni, meg esetleg utasok is, meg a sorompót is teljesen pótolni kell és sok munkát adok a rendőröknek, tűzoltóknak....vagy összekarcolom a kocsit és kifizettem a sorompót.

Vagy gondolkodom, és be sem megyek a két sorompó közé...
Számomra felfoghatatlan, hogy hogyan ragadhat be valaki két sorompó közé???
Ha meg tud állni a második előtt, akkor az első előtt is meg tudott volna állni.

40 tonnás kamion volt és betojt a cseréplécböl készült félkaros sorompotol.
Azota csücsül a hüssön, igaz, hogy az nem adja vissza sem a mozdonyvezetö lábait, sem az áldozatok életét.itt van 3 kép az ipari kamerábol.

Az első képen "már majdnem, de még nem" ereszkedett le teljesen a sorompó előtte. Milyen lassan ment, ha a "bemeneti" oldalon még teljesen nyitva volt a sorompó, amikor áthaladt rajta?
Bizonyos helyeken ezért van csak a bemeneti irányból sorompó... De azt kikerülhetik... Ennél jobb, amikor a kimeneti oldalon később ereszkedik le, vagyis van idő az éppen bentlévő járműnek még előre távoznia.

Ez az átka az univerzális pályának. A villogás kb 30 másodperccel a vonat elött indul egy mezei vonat esetében ( kb 700 méterre a keresztezödés elött inditja a vonat.) a sorompo lezárása viszont idöben van meghatározva. És erre megemelik a pálya sebességét 160 km/h-ra ami erösen felboritja az algoritmust. Ezért a sorompok ilyen gyors vonat elött nagyon késön zárnak - a vonat tul hamar ér oda).
A kamionos viszont látta, hogy megy a villogo, ezért már az elsö sorompo elött megtorpant, de megis tovább hajtott egyre lassabban. Az elsö sorompo abban a pillanatban kezdett el mozdulni, amikor már elhagyta jelzöt és a kamion eleje már a sineken volt, és ujra megtorpant, mert a kijárati sorompo kb 2 másodperccel az elsö után kezdett el a kamion elött mozogni és állva maradt. ( a videon pontosan látni.) Az algorizmus a nagy forgalom miatt olyan, hogy a bejárati sorompo még nincs teljesen lezárva amikor már idul a kijárati, és egyszerre müködik az ut két oldalán levö sorompo. Egyszerüen nincs idö arra, hogy elöbb a jobboldali kar zárodjon, majd utánna a bal oldali a vasuti pálya mindkét oldalán. A videoban pontosan látni, hogy a kamion
xx.36 másodperckor lépte át a jelzö szintjét. ( itt volt az elsö megtorpanás mert vörösre ment).
xx.46 másodperckor állt meg a kijárati soromponál és xx.56 másodperckor érkezett a pendolino.
Azaz 20 másodpercig tollászkodott az átjároban. ( dög nehéz volt a kocsi, tele vastag vaslemezekkel.)
Ezért ma már tilos sorompos átjárot épiteni 120 km/h-tol gyorsabb pályán. ( ilyen nagy sebességi tartományra nem lehet megoldani az ilyen berendezések értelmes kezelését. A lassu tehervonatnál örökkévaloság lenne az autoforgalom számára.)
Ráadásul ez a nagyon forgalmas átjáro már évek ota gondokat okozott. A vasuti forgalom nagy kb 5 -10 percenként egy vonat, (köztük a pendolino) az utiforaglom is igen nagy, több gyár van a pálya mindkét oldalán.