Néhány friss kép egy neves modellmuzeumbol. ( ami gyakorlatilag egy modellklub.)

Különös szeretettel Robertkének. Itt még elférnek az 50 vagonos vonatok H0-ban

Na akkor még 2 kép.

Egy kis vasárnapi fejtörö.

Mi van a képen?. ( egy hires amerikai mozdony részlete).

A lánchajtás miatt azt gondolom, hogy a jobb oldali rész pozícióját viszik át.
A bal oldali dobozból több cső áll ki, ami talán hidraulika lehet. Mondjuk az, hogy a teteje nyitható ellene mond a hidraulikának...
Arra tippelnék, hogy valami (víz)szint-tartó vagy (súly)terhelés-elosztó lehet.

Még elég messze vagy. Gondold el minek kellene a mozdiny ezen a részén vizet pumpálni.

Hidraulika alatt nem vizet, hanem olajat értettem.
És a lánchajtás nem a nyomás kialakításához (nem pumpa), hanem az irányításhoz kell. A jobb oldalon lévő majdnem függőleges, fehér alkatrész kb. megvezeti a lánchajtás jobb végét (bár logikusan ahhoz a másik irányban kellene hajolnia az ívnek...). ennek a pozíciója a lánc másik végénél, a dobozban szabályozza a dobozból kijövő egyes csövekben lévő nyomást. Ez pedig egy megfelelő helyen lévő munkahenger segítségével beavatkozik (pl. vízszintesen tart egy platformot vagy a forgóvázon lévő kerekek között fékerőt oszt el egyenletesen, stb...).

Na jo. Az a fekete doboz a lánc bal végén az a lubrikátor , vagy olajozo, a sok kis csö meg odavezeti az olajat, ahol a mozdony vezérmüvében kell.
A csalás az, hogy a lubrikatoron levö piros kar meg a lánckerék nem forog hanem csak kb max 45 fokos szögben ide oda fordul. Ezért bármilyen mozgo elemmel lehet hajtani. Ezen a mozdonyon ( amugy csak a BigBoy-on van ez a megoldás) a lánc jobb oldalán levö fogaskereket a fehér kulissza mozgatja. Az fehér valami a kulissza, amit a keréken levö kar billegtet ide oda, azaz a lánc is csak ezt a billegést viszi át a lubrikátorra ami igy olajozza a csapágyakat meg a vezérmü egyébb csuszo alkatrészeit.

Végülis nem lőttem annyira mellé...
A fogaskerék nem folyamatosan forog, hanem csak a kulissza pozícióját viszi át, és az olaj is stimmelt...

Nem igen váltott ki nagy érdeklödést, de egy korabeli Linoel AC modellvasut tápegysége volt. A két külsö kar a két különbözö mozdonyt (vonatot kezelte). Közvetlenül mellettük igy kisebb kar volt amivel a szabályozási tartomány volt behatárolhato. Egy egy gomb mindkét oldalon egy kb 22 Voltos impulzussal kapcsolta a mozdony mozgási irányát, söt ha speci 4 fokozatu relé volt a mozdonyban akkor elöször a világitást s csak utánna motort. Egy kisebb tolokapcsoloval mindkét oldalon a mozdonyokba szerelt mechanikus sipot lehett inditani.
Az eredetiben mindez elektromechanikusan volt kivitekezve. (Ez már egy kinai retrotáp, tele elektronikával, procival, söt Wifivel.)
A karok mindenféle csuszokákat meg mechanikus áttételek kezeltek, amik a trafo felsö menetein mozogtak egymástol függetlenül. (Ezek a mechanizmusok most is benne vannak, de végül csak egy egy potit mozgatnak.)
A piros izzo a rövidzárt jelezte a zöld meg a müködést.
De igy illik a 80 éves eredeti Linoel szerelvényemhez. Csak még trafot kell szereznem.

Egy klub, ahol az átlagéletkor joval 40 év alatt van.

Egy nosztalgia 0 méretü terepasztal nagyon szép részletekkel egy pittsburghi muzeumban. Sajnálatos modon a 70-80 éves modellek sebességét még a mai modern eszközökkel sem lehet rendesen szabályozni, igy mozgásuk az amugy szép terepasztalon meglehetösen játékszerü.

Egy amerikai modell.

Az elmaradt Dominikai nyaralás helyett - tolongjanak ott csak a celebek - vasúti járműpark fejlesztésre költöttem a pénzem.
2db SW7 -el nőtt a flottám, persze nem egyszerre

Egy uj cumami az amerikai N modell piacon. Sok éves böjt után megjött a hátszél, és vadonatuj gözmozdonyok jelentek meg ráadásul olyan cégektöl akik eddig nem sok port fogtak az N polcokon.
Nagy hirtelen és egészen váratlanul - vagy mégis az eredeti inspirálta a gyártokat, két uj BigBoy jelent meg a kinálatban.
A japán KATO egyenesen a 2014-es muzeum mozdonyt hozta ki, mig az ameriaki (kinai?) Brodway limited a 2023-st ráadásul extra festéssel és avgy 30 funkcios DCC hangdekoderrel. A BLI kb 1 tucat festési változatot kinál.
Mindkét modell a félezer dolláros árakategoriában van és mind a két modell nagyon szép. A szaklapok ez egekbe dicsérik, én meg kicsit elsavanyodtam. Mind a két mozdony a kezemben volt és láttam futni is öket, ráadásul nálam volt a Rivarossi jo 40 éves N méretü BigBoya ami legalább 35 évig a dobozában vagy a vitrinben pihent N méretü terepasztal hijján.
Mind a két mozdony nagyon szép konstrukcio. A Kato joval könnyebb müanyag felépitményü, ami eléggé látszik. A BLI mozdony meg nehezebb többnyire fémöntvény
Mind a kettö nagyon szépen fut, de még az N méretre átszámolva is kozmikus a végsebességük. A KATO még nem hozta ki a digitális verziot a Broadway meg már gyárilag igy jön. Itt lehet némileg büvészkedni a sebességgel, de még hangra ( csak a mechanizmus) is nagyon hasonlitanak. A végsebességen monoton de hibátlan zümmögést hallani akárcsak egy méhkaptárban.
A sajtcédula okozott némi fejtörést, mind a két mozdonyban precizios vasmentes motorok (!!! ) lendkerékkel és csigahajtással, de csak egy forgovázra, azaz 4 tengelyre, amiböl 1 fogaskerekekkel van hajtva a másik 3 csak csatlokkal. ( lásd a Kato 2014 rajzát.
Ugyanez van a másik forgovázon is.
Számomra érthetetlen ez a konstrukcio, amikor mindkét gyárnak komoly tapasztalatai vannak dizel mozdonyok épitésében, ahol egy nagy központi motor adja az eröt minden alvázra . Mechanikailag utcahosszal jobb megoldás, és ráadásul a közel 25 cmes modellben szinte tornatermi a helykinálat. A Kato modell digitalizásával már egyesek megégették a kezüket, mert két vasmentes nagyon nagy fordulatszámu motort nem leányálom összehangolni. Nem tudni még hogyan oldották meg ezt a Brodwaynál, de a mozdonyuk szépen müködik digitálisan is. ( sajnos ahhoz nem találtam a neten képeket meg informáciot.). Az is érdekes, hogy mindkét gyár ugy néz ki ugyanazt a motortipust használja, holott abban a méretben ( ami a Katoban van), legalább 3 verzio van más más fordulatszámmal.
Kár, hogy a 21. században még a felsö kategoriás modellek esetében is olyan gondokrol kell irni mint jo 40 éve, amikor még a hajtott alvázakra szerelt dobmotorok savanyitották el sok modellezö sörét vagy a kávéját.

Ehhez annyit tennék hozzá, hogy az amcsi dekóderek felépítésében jókora bakik vannak.
- Bemeneti Graetz-híd: gyors működéső Schottky diódák.
- Motorvezérlő H-híd: hagyományos planár tranzisztorok. Pont itt kellene a 20-40kHz-s PWM jel miatt a gyors működés, nem az egyenirányításban!
- A bemeneti Graetz 1A-s diódákból van még a H0 modellekben is, és a hangdekóderek össz áramigénye adott esetben ezt jóval meghaladhatja!
Volt már rá precedens a műhelyben, egy Challanger gőzösben, ha ment a füst, vontatott is a modell, és például ívben, a "mozdonyvezető" meg bekapcsolta a jellegzetes, amerikai gőzsípot, ami ráadásul jó hosszú is, akkor leállt a terepasztal, és újraindítás után a Challanger már nem ment sehova, a dekóder Graetz fele odalett. Persze a dekóder panelen nincs elegendő hely nagyobb áramú diódákra lecserélni az aláméretezett Graetz-hidat, mert a forrpadok nem teszik lehetővé. Akkora tokozásban meg nem létezik 1A-nél nagyobb tipus.
Vannak bajok...

Nem tudom nem láttam egyiket sem. De az N modellek többségében a gyári DCC verzio is, de a extrán vett utolagos digitalizálás általában komplett panelcsere beépitett dekoderrel. Már alig van kismeretü sima dekoder. ( talán csak az E-shopokban ). De a Katoban mèg elö sincs készitve a mozdony huzalozása erre, azaz ök is majd komplett uj panelt fognak a gépbe épiteni. A boltokban ahol jártam, általában csak egyetlen tipus volt, ha volt. Komplett modulok viszont szinte minden mozdonyhoz voltak ( általában a dizelekhez). Annyira nem érdekelt a téma, hogy mélyebben megnézegessem.
A gyári digitalizácio meg egészen biztos, hogy kinai.

MX660.
Ez a ZIMO spéci dekódere KATO-hoz.

Nem tudom mennyire spéci a két motoros BigBoyhoz. De különösebben nem érint. A barátom épit N terepasztalt, nem tervez digitális üzemet, mert nagyon korai korszakot modellez ( 19/20. század korszaka akkori kis mozdonyokkal, amiböl már van vagy 20 a gyüjteményében).
Most kapott tőlem egy régi ( de soha nem futott) Rivarossi BigBoyt lehet, hogy majd ez változtat a döntésén.