Bejelentkezés
Felhasználónév:
Jelszó:
 
 
 
Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Fórum témák
Fórum » [OFF] Pihenő vasutasok
[OFF] Pihenő vasutasok
Témaindító: Topi, idő: Jún 28, 2010
Témakörök:

Lapozás       66/66
(#57471) etwg hozzászólása Válasz Okt 15, 2017
Prágában 45 év szünet után ujra megjelenik a troli. Eredetileg 80 évvel ezelött épitették az elsöt, azután kb 1959-ig a hálozat vagy 60 km hosszra duzzadt, majd a 70-es évek elején az antitroli ( meg villamos) agymenés leszedte az utolso drotokat is az oszloprol.
45 év kellett, hogy valakinek megint az eszébe jusson, hogy nemcsak a személykocsik okádják a füstöt meg a szemetet, de a buszok is. Igy most alig hallhato dobverés mellett felszereltek vagy 600 m drotot, hogy az akkurol müködö buszok hegyre felfelé ne az akkut terheljék. Azaz csak felfele mennek áramszedökkel.
Ehhez jön még egy kb 20 m szakasz a végállomáson, ahol a buszok tölthetik az akkukat ( itt a felsövezeték a villamostól kapja az áramot.).
(#57473) Frankye válasza etwg hozzászólására (#57471) Válasz Hé, 7:27
Öszvér megoldás, de a semminél mindenesetre jobb egy fokkal. (Hogy kicsiny hazánkban ilyen mikor lesz, az igen erős rejtély....)
(#57474) etwg válasza Frankye hozzászólására (#57473) Válasz Hé, 8:53
Még egy kicsit várni kell. A prágai projekt most még csak egy teszt (az év végéig) EU-s pénzekböl. Ha beválik akkor bizonyára egy kész "termék" lesz, amit aztán bárhol be lehet vetni.
(#57475) Frankye válasza etwg hozzászólására (#57474) Válasz Hé, 13:11
Akármennyire is kész termék lesz majd (egyszer), azt nem itt fogják bevetni. Pláne nem elsőként...
(#57476) etwg válasza Frankye hozzászólására (#57475) Válasz Hé, 13:52
A buszok már mennek egy ideje, csak nincs áramszedö rajtuk. Itt pontosan az a lényeg, higy hegyes vidéken jobb hatásfokkal dolgozzanak mert az akkut eléggé leterheli a hegymenet..
(#57477) Lazsi válasza Frankye hozzászólására (#57475) Válasz Hé, 15:11
Nálunk a másik oldalról közelítették meg a dolgot, vagyis nem az akkus buszok kapnak néha áramszedőről energiát, hanem a trolibuszok mennek néha akkus üzemmódban. A cikk szerint 4 km-t tudnak megtenni önállóan.

Bővebben: Link
(Ne a cikk politikai hátterét nézzétek, hanem a technikait!)
(#57478) róbertke hozzászólása Válasz Hé, 17:47
Felfedezte valaki a spanyol viaszt??
1980-ban (37 éve) már kiadtak magyar kutatók és mérnökök erről egy nagyon jó könyvet.

Gumikerekes ...jpg
 
(#57479) etwg válasza róbertke hozzászólására (#57478) Válasz Hé, 18:59
A hajtással soha nem volt gond ( most sincs), annál inkább az energiaellátással.
(#57480) róbertke válasza etwg hozzászólására (#57479) Válasz Hé, 19:31
Mivel a könyv megvan, tudom mi van benne.
Az energiaellátás több módját írták le már akkor.
1) Trolibusz felsővezetékről
2) Trolibusz felsővezetékről + akkumulátoros hajtás;
3) Trolibusz felsővezetékről + agregátoros hajtás;
4) Akkumulátoros hajtás;
5) Akkumulátoros hajtás pótkocsis szisztéma szerint;
6) Akkumulátoros hajtás + agregátoros hajtás;
7) Akkumulátoros motor (átépített Babetta)
8) Akkumulátoros Trabant kombi;
9) Akkumulátoros áruszállítók (Barkas és VW kisbusz);
(#57481) etwg válasza róbertke hozzászólására (#57480) Válasz Hé, 20:09
Valoban sok technologia fordult már elö a trolik világában. Ilyen volt például az Oerlikon rendszer ( Pozsony az 1930-s évek). Ott minden megállo felett volt egy kis felsövezeték amivel felpörgettek egy hatalmas lendkereket, amivel eljutott a troli a másik megálloba. Ez a troli is egy hegygerincen ment át - a belvárosbol Vaskutacskára, azaz itt is felfelé kellett az extra energia. ( gyakori megállok és felpörgetés).
A maiakban sem kellett okvetlenül valamit ujra feltalálni, csak megtalálni az optimális energiafelhasználást - ami messze nem olyan pofon egyszerü, mint az a könyvekben szokott állni. Ráadásul a mai akkuk a 37 év alatt sem feljödtek tul sokat ( tömegben meg kapacitásban) és félö, hogy már elérték a kémiai csucsot (energia sürüséget) - azaz nincs tovább. Igy jöhet a büvészkedés, hogyan lehet egy ilyen feladatot optimálisan megoldani.
(#57482) róbertke válasza etwg hozzászólására (#57481) Válasz Kedd, 5:06
A könyvben nem kitalációkról írnak, hanem a gyakorlatban megvalósított technikákról. A lendkerekes buszról is írnak, ami az általad is említett svájci Oerlikon-Gyrobusz: - Megállókban a felengedett áramszedővel megáll a busz, amíg az utasok ki-be szállnak egy villanymotor felpörgetett egy hatalmas lendkereket (3000 ford/perc), ami a megálló után fordított üzemmódban üzemelt: - a lendkerék generátorként pörgeti a motort, ami az általa termelt árammal hajtja meg a buszt hajtó motort. Én elővenném újból ezt a technikát, és a Margit-szigeten a két szigeti bejáró között használnék egy ilyen buszt - elektromos csatlakozáshoz mindkét végén ott a villamos. Természetesen lenne egy akkumulátorokkal felszerelt kis "fagyis" kocsi is, ha valamiért elakadna a busz a szigeten.
(#57483) róbertke válasza etwg hozzászólására (#57481) Válasz Kedd, 6:18
Oerlikon-Gyrobus kívül-belül

Oerlikon Gyr...jpg
 
(#57484) Frankye válasza Lazsi hozzászólására (#57477) Válasz Kedd, 7:33
A politikai vonulattól függetlenül: Az azért elég mókás, hogy épp a trolit tartják zajosnak, az autókat, autóbuszokat ugyanakkor nem. Ami azért furcsa számomra, mert anno, középiskolában még azt tanították nekünk (nem tanultuk, csak tanították!) általános közlekedési ismeretek tantárgy keretében, hogy a trolibusz közlekedés előnye a környezetkímélő és "csendes" működés (a költséges infrastruktúra-kiépítés ellenében.)

Egyébiránt erről az "Oerlikon-Gyrobus" rendszerről eddig még csak nem is hallottam, de kimondottan érdekes megoldás.
(#57485) etwg válasza Frankye hozzászólására (#57484) Válasz Kedd, 7:44
Hát igen indul sok helyen a Lügenpresse. Bedobnak egy témát (hangos a troli) utánna meg rágatják, mint a rágogumit.
Mifelénk is az volt, sokan pofáztak, hogy hangos a vasut - a tehervonatok valoban többet csörömpölnek mint a személyvonatok - azután kiderült, hogy az autopálya nagyságrenddel hangosabb (8-16 dBA), és az folyton zug - éjjel napoal- mig naponta mindössze kb. egy tucat tehervonat megy. Amikor ez kiderült, akkor a szoszolok eltüntek mint sz..r a lapu alatt, mert ugye azt nem volt tisztük firtatni, hogy hangos az autopálya.


Vissza a trolihoz. Az Oerlikon baja ugyanaz mint az akkué. Az energiasürüség (kW/t) egyszerüen nem elég a hatásos bevetéshez.
(#57486) róbertke válasza etwg hozzászólására (#57485) Válasz Kedd, 8:37
Nemrég láttam egy hangnélküli tehervonatot: SBB Sgnss-x kocsikból állt a szerelvény, élén egy "veterán" V43.... Légrugós volt az összes kocsi...
(#57487) etwg válasza róbertke hozzászólására (#57486) Válasz Kedd, 12:30
Azok valoban csendesek, de mikor lesz ilyen mind? - valoszinü soha.
(#57490) róbertke válasza etwg hozzászólására (#57487) Válasz Kedd, 14:21
Folyamatosan alakulnak át a vagonparkok. Olyan újépítésű kocsik bukkannak fel az utóbbi időben a BILK-en, amiket pár éve még elképzelni sem tudtunk...
(#57491) etwg válasza róbertke hozzászólására (#57490) Válasz Kedd, 17:38
Azt azért elég nehéz elképzelni, hogy egyszer majd minden vagon ilyen rugozást kap....
(#57492) diginewl hozzászólása Válasz Sze, 15:40
Egy kis reklám a HEstore-nak!
Ma rendeltem 10:50 körül online. Céges szünetmentesbe akkumulátort. Banki utalással. Azonnal beutaltam az összeget, és ma már fel is adták a csomagot.
Nagyon felgyorsult a Hestore banki utalós ügyintézése!! Régebben napokig tartott (még akkor is, amikor átvezetéssel ment az utalás azaz CIB-ről CIB-re, így azonnal a számlán van a pénz). Ennek nagyon örülök, mert így csomag átvétkor nem kell a pénzzel bajlódni.
(#57493) róbertke válasza etwg hozzászólására (#57491) Válasz Sze, 17:02
Szerintem nyugodtan hátradőlhetünk és fantáziálhatunk ...... csak az élet fog mást produkálni. Mindenesetre ez a technológia jó irányzatnak tűnik ...
(#57494) etwg válasza róbertke hozzászólására (#57493) Válasz Sze, 17:12
Csak tudod mi van az ilyen vagonokkal, felfujás nélkül használhatatlanok! Márpedig a teherkocsik gyakran vannak levegö nélkül mozgatva - rendezö pu stb. Nem tudom mit lehet ilyen vagonokkal ott kezdeni.
Lapozás       66/66
Frissek
  2017. Okt, 22. Vas
2:55:32
  Jelenleg 3 fő olvassa az oldalt
Hirdetés