Na, jó. Tegyük most már tisztába a dolgot. Egyrészt a fordítókorong vízszintesen mozog, tehát nem hat rá olyan erő, mint a toronyóra mutatójára 9 és 3 óra állásban.

Egy hirtelen talált léptetőmotor adatlapja 0,2 fok pontosságot ad meg. Ha feltételezzük, hogy egy lépés 1,8 fok, és ez 20 centis hídon 3,14 mm hibát okozna, akkor a 0,2 fok 0,35 mm-es hibát okoz a híd peremén direkt hajtás esetén. Szerintem a valós léptetési hiba ez alatt marad, az áttétel és/vagy a mikrolépés ezt tovább tudja csökkenteni. A fix vágányok fektetési pontossága ezzel bőven összemérhető a motor javára.
(Most remélem nem kezdünk bele abba a körbe, hogy 10 lépésnél ez 3,5 mm hiba lesz, mert akkor nincs miről tovább beszélgetnünk.)

Nem csak az újakban, hanem már a 20 évvel ezelőtti nyomtatókban is ez a technikai megoldás volt. Legalábbis a tintasugarasokban, a mátrixokban léptető volt.
Olyan gépeket javítok, ahol megtalálható mindkét megoldás: DC motor enkóder tárcsával és léptető motor enkóder tárcsával.
Vajon miért bonyolították el ennyire? Többfajta motor, vezérlés egy gépen belül.
Érdekes módon, ahol gyors és nagyobb mozgásokra van szükség ott DC motor van, ahol lassabb, kisebb mozgásokra ott léptető van beépítve. Egyik erre alkalmas, a másik arra.
A nyomtatónál is a nagy sebesség igény miatt van DC motor, nem azért mert pontosabb lenne a léptetőnél, amire szintén lehet enkóder tárcsát tenni. Ha belegondolsz egy ilyen DC motor vezérlése sokkal bonyolultabb, mint egy sima léptetőjé.

Nem ěrted a dolgot csak kotyogsz. Ha a hid teljesen akadály nélkül es pehely könnyen forog akkor meg van az a 0,35 mm pontatlanság a (200 mm átmérönél), nagyobb átmérönél nagyobb lesz.
Csakhogy a hid alá is van támasztva ( peremsin 4 kerékkel) és lehet rajta egy fél kilos mozdony is, akkor a rotor pontosan akkor fog megállni amikor a mágneses tér ereje megegyezik a forgás veszteségeivel. És ez már nem biztos, hogy belefér a 0,2 fok pontosságba.
Ezzel lehet még szorakozni, megnövelni a tekercsáramot, ami akár tüzforrová is teheti a motort ezért extra beavatkozás kell, mikor kapcsolod le a motoráramot. A mikrolépést felejtsd el mert az csak akkor használhato, ha a motor szinte állandoan forgásban van a korong meg nem ilyen.


De abba is hagyom, csak épitsetek azután majd lássuk mire jutottatok.

Nos, igen, a tények makacs dolgok, nehéz velük vitatkozni, mikor valaki alá is támasztja adatokkal a kotypgását, nem csak a levegőbe beszél toronyóra hasonlatokkal.
Most már persze jön a hosszabb híd, meg az egyéb kinetikai gondok. Kifelejtetted a mágneses észak és ha valaki csúnyán néz a hídra mechanikai hatását megemlíteni.
Mindenbe be lehet magyarázni, hogy nem lesz lehetséges...
Már vártam, mikor jön az, hogy kotyogás meg hozzá nem értés, mint érv.

A tűz forró motoron, meg a mikrolépésen már csak nevetek, ezen elvek alapján már nagyon sok minden nem működné a valóságban, ami valahogy mégis működik. (Riogatásnak jó, mint a többi említett dolgod.)

Nem jon a daru, mert az már vár a sok duma helyett. Épitsd meg és szenvedd ki az eredményt..
Jo munkát.
Okoskodásaal Dunát lehet rekeszte i.

Üdvözlők mindenkit.
Mint már említettem pár héttel ez elött, saját gyártású fordító korongot csinálnék .Egyelőre analog kivitelben.
A kérdésem, ha később digitalizálni szeretném egy léptető motorral, akkor a kiállások csak egyforma szögben történhet pl. 15.fok. ,vagy lehet közötte más eltérő pl. 23.foku kiállás is. Vagyis a léptető motort belehet állitani különböző fokok megállítására?
Köszönöm a hozzáértok válaszát.

Alapbol nem. Hidd ell még az egységes kijáratokkal is gondban leszel nem meg a változokkal.

Az esetleg megoldható, hogy ne egy, hanem két, három (egész számú többszörös) kiálláshoz forgasd a korongot, de ez is felvet néhány problémát. Magyarán: ha egy kijárat pl.10°-nál van, és mindegyik között ekkora a szög, akkor az némi trükközéssel megoldható, hogy a mondjuk 30° után ne 40, hanem 50°-nál álljon meg legközelebb.

Elvben minden megoldható,ha tudnánk milyen hajtási es vezérlési változatot választott. Persze egyik sem leányálom.

Akármilyen szögben jöhetnek a kiállások. A lényeg az, hogy a motor 1 lépése, plusz a kotyogás összesen kevesebb legyen, mint amennyi hibát megenged a síngeometria.
Úgy valósítanám meg, hogy:

* Kell egy fix 0 pont. Ezt egy optikai jeladó határozza meg. Ennek a pontossága jobb kell, hogy legyen mint a motor 1 lépése, akkor mindig meg fogja találni ugyanazt a lépést. (Mivel a motor fixen van rögzítve, ezért a lépések mindig ugyanoda fognak esni.)
* Innen számoljuk, hogy hány lépést tettünk meg.
* A vezérlőnek van egy manuális módja, amikor 1 lépés pontossággal bárhová léptetheted kézzel gombokat nyomogatva. Ezzel bekalibrálod, hogy melyik lépésnél van a kijárat. Amikor pontosan a helyén van, akkor elmented (gombnyomás), hogy ez az egyik kijáratod, a processzor megjegyzi.
* Ha valóban nincsen kotyogás és kellően pontos a motor, akkor minden alkalommal teljesen pontosan ugyanoda fog beállni a rendszer, nem kell újrakalibrálni, csak ha elmászik a 0, vagy a szíjhajtás, vagy odébb teszel egy sínt. De ezek nem tudnak elmászni elvileg.

A motorra talán a múltkor is írtam, hogy én egy 3d nyomtatóból venném a motort és a meghajtó áramkört. De ha nem kell mikrolépés, akkor nem kell extra vezérlő, csak néhány H-híd. És egy Arduino (vagy hasonló) mikrokontrollerre írnám meg a vezérlőprogramot.

A programozást továbbra is vállalom ingyen, ha a határidővel nem sürgetsz durván.

Azért az nem tul modellhü, a nagyvasuton sincsenek összevissza a kijáratok. Eleve eldöntik hány kell ( mondjuk 32) akkor annyi lesz egymástol egyenletes távolságban ( ahhoz gyártatják le a zárlemezeket, legfeljebb nem használják mindet. Pl. a rotunda oldalon minden kijáratnál van sin és megy be az épületbe. Azon kivül meg ahhoz a kijárathoz vezetnek sineket amelyik kell a üzem igényeihez. ( Salakozo, homok állomás, szenezö, üzemanyagtöltök stb.)

Igen, ez jogos, a szögeket esztétikusra és valósághűre kell beállítani. Én csak úgy értettem, hogy a működőképesség szempontjából szerintem lényegtelen, mert úgyis digitálisan kell kalibrálni a rendszert végül.
Az viszont fontos, hogy ugyanabban a vízszintes síkban és egyenesben legyen, mint a sín akkor amikor a korong pont jó irányba mutat.

Na majd ha ide jut meglátjuk mi lesz. Nálam akkor kezdtek elöjönni a gondok, pedig már vagy tucat korongot épitettem. Sajnos csak 2 volt problémamentes, igaz mind a kettö DCC manuális vezérléssel a kerti vasuthoz (. 80 cm hid hossz).

Igen jól értetted, a működő képesség szempontjából kérdeztem. Elsőnek nem jól mértem ki a 15.fokos szöget körkörösen ,ezért volt ez a fura kérdésem. Most már sínen vagyok, pontosan kijött a 24 kiállási lehetőség. Analógnál fontos hogy párosan jöjjön ki a kiállás, mert igy könnyebb a 180 fokos mozdony fordítás.
Köszönöm a nagylelkű ajánlatodat ,de még nagyon szerény a digitális tudásom. Minden bizonnyal még lesznek kérdéseim.

>nagyon szerény a digitális tudásom.
Épp ezért ajánlottam, hogy segítek. Nekem a mechanikai tudásom szerény és időm sincs rá, hogy magamnak építsek egyet, de szívesen részt vennék fordítókorong projektben.

Üdvözöllek. Most egyenlőre analógba építem. Ehhez van már meg a hozzávaló 80%-a .
Jövőhétvégén majd az alkatrészekről teszek fel egy képet, amiből megépítem.
De látom te műszaki dolgok bontásában otthon vagy. Amira szükségem lenne egy olyan vezeték mikró foglalatra anya -apa, aljzatra 16-20,kiállású. Azért olyan legyen ami mutatós.( ne egy sima 1,24 mm-es tüske).
H-híd. És egy Arduino (vagy hasonló) mikrokontroller ,ezek a kifejezések mit jelentenek?

25 polusu csatit olcson kapni D-SUB 25, attol kisebbekkel már bajba kerülhetsz.

Ettöl kisebbek már általában nem forraszthatoak vagy lapos ( szalagkábel) kábelekhez valok.

Javaslom, olvass utána a társ-oldalunkon, a Hobbielekronika oldalán.
A H-híd egy elektronikus vezérlés a motorok irány szerinti forgásához, sebességéhez, az Arduino egyfajta mikroprocesszoros eszköz, amibe szabadon írhatsz programot, a mikrovezérlő pedig ennek a vezérlésnek a lelke.
(A fentiek igen nagy vonalakban, és csak pongyolán fogalmzottak, de így talán érthetőbb egy kicsit az elektronikában járatlanok számára is. Részletesebben a HE fórumában.)

Csak annyit tennék hozzá, hogy a H-hidhoz nem kell okvetlenül processzor mégis lehet pl egy mezei DC motor forgásirányát változtatni akár 2 nyomogombbal is.

Ez így van. Bocsánat, ha félreérthetően fogalmaztam. Köszönöm a kegészítést.

Én első körben megpróbálnám kontroller nélkül egy 'XY-LPWM vagy MW753 PWM modul + Mosfet modul a PWM modulhoz erősítőként + klasszikus két áramkörös két- vagy háromállású kapcsoló polaritásváltáshoz' kombóval.

A PWM modulon gombokat nyomogatva szabályozható a frekvencia 1 Hz lépésben és a kitöltési tényező 1% lépésben. Az áttétel nélküli DC motor sebessége már kb. 10-15%-nál elég lehet a koronghoz. Később pedig soros kapcsolaton vezérelhető Arduinóval is csak illeszteni kell az RX bemenetét mert az 3,3 V-os.

A Pikó Fz1 helyett használom, H-hiddal és Arduinóval. Előnye mozdonyoknál, hogy a világítás ledek 1% kitöltésnél már láthatóan világítanak, 2%-nál majdnem teljes a fényerő, 3-4%-nál meg már indul a motor gyönyörű szépen lassan. Nem tudom, hogy fordítónál analóg üzemben vannak-e olyan speciális dolgok, amik akadályoznák a használatát, majd a hozzáértők jelzik, ha igen, de talán érdemes elgondolkodni ezen a lehetőségen is.

Üdvözöllek.
Amiket felvetettél azok már megvannak.
Nekem már csak egy analóg panel kellene ami működteti a bivaly erős szervomotoromat reteszelés céljából.

Keress egy olcso szervotesztert. Azzal lehet mozgatni bármilyen szervo, ha megvan hozzá a jó táp.

Az még mindig számomra nem jó megoldás.
Az már nem férne bele az irányitó dobozomba. Lenne a szervomotor vezérlő panel kint valahol. És az irányitó dobozban lenne egy egyszerű kétállású kapcsoló amivel üzemeltetném a szervomotort. Hogy értsed itt van egy kép az irányitó dobozról. A pót méteres tester nem jó megoldás, kétállású kapcsolóval kel működtetni mindenféleképpen.
A csikósnak van analógja, de az kevés a meghajtásához.

Milyen az a szervomoto4, szerintem itt fogalomtévesztés van.

D2200Gu
Egy 20kg-s nyomatékú, fémházas szerkezet. Sajnos a CSM192-s belső stabilizátorát mozgás közben "leülteti". Gondolkodtam azon, hogy meghekkelem a saját áramkörömet, hogy ki tudja szolgálni ezt a motor, és egy külső +5V-t adok neki. A gond ott van, hogy ez a szervo a 1,5A-s labortápegységet is túlterheli. Józsinál egy PIKO FZ1 trafó tartozék kimenetéről üzemelne, az 1,2A-s csak, az sem tud elég áramot adni ennek.
Szerintem modellvasúti célra ez a szervo túl sok.

Ez forgatná a hidat?

Ezt akku nélkül aligha tudod használni. Hatalmas áramokat vesz fel mint impulzus alatt. Ezt még egy masszivabb hálozati tápegység sem igen tudja müködtetni.

Azt én nem tudhatom, nem én építem.

A) terv:
1. Potméterrel beállítod az egyik, illetve másik helyzetet, amit a szervónak tartania kell.
2. Kiforrasztod a potmétert (vagy csak az egyik lábát - ehhez látni kellene hogyan van bekötve...) és megméred az ellenállását (mindkét végállásnak megfelelően).
3. Keresel /összeállítasz ugyanekkora értékű ellenállásokat.
4. A kétállású kapcsoló vagy az egyik vagy a másik ellenállást kapcsolja be a potméter helyére.

B) terv:
A potméterrel megegyező értékű, 2 db. trimmer-potmétert kapcsolsz a kapcsolóval. Ebben az esetben pontosan be lehet állítani a két helyzetet akár később is, ha szükséges lesz.


(Szervoteszter helyett a neten található rengeteg egyszerű kapcsolás 555-ös IC-vel. A vezérléshez nem kell jelentős teljesítmény, az IC közvetlenül meg tudja hajtani. De olyan tápegység kell, ami elbírja a motort...)


Nem pót méterrel, hanem potméterrel...
pót = valamit helyettesítő
potméter = a potenciométer (régebben esetleg potenciálméter) rövidített, elterjedt alakja (elektronikai szleng).
A neve onnan ered, hogy az egyik alapvető alkalmazása, amikor feszültségosztóként használjuk: A két végpontjára kapcsolunk valamekkora feszültséget (potenciált) és a csúszka forgatásával az ellenállás-osztás arányát tudjuk változtatni (0-100% között), és ezáltal az azon mérhető feszültséget (potenciált).

Tápegységként esetleg szóba jöhet USB-s gyorstöltő?
Nekem a mobilomhoz (nem egy mai darab) olyat adtak, ami 5V-on 2A-t tud leadni. De a modernebb töltők talán nagyobb áramra is képesek lehetnek, ha a 2A sem lenne elég...

Kizárt dolog, ahhoz a szervohoz nagyon kis belsö ellenállásu áramforrás kell, azaz akku.

A probléma nem ez!
A gond maga az alkalmazott szervomotor. Először is túl nagy, és erős a modellvasúthoz. Másodszor: amit elkezd mozogni a motor, az 5V-n több, mint 1,5A áramfelvételt jelent. (Pontosabbat nem tudok mondani, mert a labortápegységem 1,5A felett leold.) Bármilyen szervovezérlő áramkör beépített stabilizátora - általában egy 7805, vagy hasonló feszültségszabályzó - ekkora áramfelvételre áramgeneátorba megy át, vagyis kvázi lekapcsolja magát. Ha megszünik a terhelése, akkor meg beindulna újra, de abban pillanatban megint túterhelődik, és ez megy addig, amíg vezérlés vagy áram van.

Ennek a megoldása az lenne, ha egy brutális trafóról táplálunk, és egy irdatlanul nagy pufferelko is van az egyenirányító mögött, és onnan egy legalább 3A-es 5V-s szabályzó IC-ről megy a szervo ellátása. Gyakorlatilag Paksot direktben ide lehetne kapcsolni.

Ez a szervomotor modellvasuti üzemhez feleslegesen nagy, és a durván magas áramigénye miatt a használata erősen problémás.

Nem, azok ilyen durva megindulási áramfelvételre nincsenek tervezve.

Ráadásul ha jol olvasom csak 180 fokot tud fordulni.
Nem tudom ki és milyen alapon döntött ilyen megoldás mellett.

Én a fennálló problémára próbáltam ötletet adni... Adott ez a motor, amit el kellene látni megfelelő táplálással. Persze, az lenne az igazi, ha ehelyett megfelelő motor lenne ott... De jelenleg ez van ott...

Létezik a 78xx sorozatnak erősebb típusa is, pl. a 78H05 katalógus szerint 5 A-t bír tartósan, rövidzárban 7 (12) A-t.

Ágyúval verébre... De ha ő mindenképpen ágyúval akar lőni...

És miért probléma, hogy csak 180°-ot tud?
Nem ezzel forgatja a tányért!
Ez csak a reteszeléshez kell neki!
(Mondjuk ahhoz még kevésbé kell az erő...)

Ezt még eddig nem mondta ( te honnan olvastad ki?) , arra meg teljesen felesleges ilyen erös szervo.

Nézd meg a bejegyzésemhez csatolt képet!

Akkor meg teljesen felesleges ilyesmiröl tárgyalni.

OK, tudom, amíg létezett a CSM200 stabilizátor a ROCO digitális rendszereihez, abban én is egy 78xx IC-t használtam, To-3 tokban, az - modellvasutas körökben - a "végtelenségig" használható. H0-ig biztosan, a kerti vasutak az más tészta.

DE!
De, ez az egész rendszer egy PIKO FZ1 trafó tartozék kimenetéről üzemelne, aminek a max terhelése a gyári adatok szerint 1,2A. Már ez kevés ennek a motornak. Ha a motorhoz ki kell vennünk a tápegységéből legalább 1,5A-t (de inkább többet), akkor ennek az áramnak a trafóból is ki kell(ene) jönnie, különben összeomlik az egész. Függetlenül attól, hogy a 7805-s hány ampert bírna ki. Ha bementén a határ alá esik a feszültség, akkor az sem tud csodát tenni. A kimenetére meg nem tudsz többszáz/többezer mikroFarad-t tenni. Az ACME az tud, de a következményeit ismerjük.

Sziasztok!
A Fairchild-nek volt egy 7805K jelű stabilozátora TO3-as tokban, de ez is csak 1A-t tudott.
DE nem szabad elfelejteni, hogy egy 7805K végtelen nagy hűtőbordával tud 18-20Watt disszipációt, különben meghal.
Tehát, ha a Barátunk FZ1-s vagy hasonló trafóról szeretné üzemeltetni, ott több probléma is van, mert 16V szekunder AC feszültségnél az egyenirányítás után kb 22 V lesz.
Ez a 22v rákapcsolható ugyan a stabilizátor bemenetére, de 22 - 5 = 17V-t el kell disszipálnia 1 a mellett ez már határon dolgozik. persze ehhez is kell legalább 100cm2 hűtőborda.

Ha lehet javasolni a barátunknak: PC-táp +5V kimenete akár 10A-t is elbír.
A Hobbielektronikán talál cikkeket, hogyan is lehet egy PC-tápot elindítani, stb.

Igazából az a szervomotor a baj. Feleslegesen nagy, és ezért túl sok áramot igényel. Teljesen mindegy, hogy a PIKO FZ1 16V-s kimenetét egyenirányítva 22V-t is kaphatunk, hogy megfelelő a puffer elko. Ha túl sok áramot próbálunk meg kivenni, a trafó vasmagja túlgerjesztődik, és a transzformált teljesítmény visszaesik. Ehhez még az is hozzájön, hogy a primer tekercse alumínium, így kvázi a "belső ellenállása" is megnő. Drasztikusan vissza fog esni a 78xx bemenetén a feszültség, amit már nem tud kompenzálni a kimenete felé azzal, hogy a belső áteresztő tranzisztorát jobban nyitja, ráadásul a túl nagy áram miatt az IC védelme is működésbe lép.

Ha marad ez a motor (igyekeztem a kollégának elmondani, hogy ekkora szervó nem igazán lesz jó), akkor egy legalább 50VA-s toroid trafóra lesz szükség, ami legfeljebb 10v-s szekunderrel bír, egy legalább 5A-s Graetz-hídra, és minimum 2200mikroFarad pufferre, valamint egy legalább 3A-s 5-7V feszültségű stabilizátorra.

A kapcsolóüzemű tápegységek, mint például a számítógépes tápok, nem igazán arra vannak tervezve, hogy egy motor megindulása esetén fellépő kvázi rövidzárral havonta többször is találkozzanak.

Üdvözöllek.
(Nem pót méterrel, hanem potméterrel.) Bocsi te még nem ütöttél mellé a klaviatúrán?
Jól értelmezted a szervomotor csak a reteszeléshez kellene. Csak kihúzza a reteszelést, és elinduljon a fordítómotor. Lehet kicsit túlterveztem a dolgokat, de én stabil használatra tervezek. Ha esetleg eszébe jutna hogy megszoruljon a reteszelő mechanizmus, akkor is legyen annyi tartalék ,hogy kihúzza.
A műszaki leírásban 0.7-0.8 ampert írnak az áramfelvételnek, ezért nem értem. Hólnap kidobálom a fogaskerekeket, és csak úgy szolóban fogom kipróbálni. Ha akkor is ezt produkálja az is lehet hogy műszakilag kuka. Ezeket használják pl. távirányítású RC autókhoz.
Aztán az is lehet hogy csak az a hibája ,hogy a TEMU-ról vettem.

Már többször mondtuk, hogy kevered a fogalmakat. Az RC autokban akkurol megy minden, és azok nem orákig birják hanem percekig az üzemet. Azaz ott lehet használni, mert az akku birja az extra terhelést ( az RC auto hajto motorja sokszor 40-50 Ampert is felvesz, ahhoz képest a szervo csak egy gyerekjáték). Neked meg ezt az áramot valahogy be is kellene vezetned a hidba. - jo szorakozást.
A retesz mozgatásához, ha ennyi eröt igényelsz, akkor nem szervoban kell gondolkodnod hanem egy mezei áttételes motorban, hiszen itt nem sürget senki, és akár 10-20 másodpercig is tologathatja a reteszt pár mA-s áramigénnyel.

Az általam linkelt IC (78H05) 5A-t tud. 50W-ot képes eldisszipálni (ha megfelelő hűtőbordája van...). 8V-ról már jól elvan, akkor 3V esik rajta, ami 5A-nél 15W veszteség.
Megfelelően méretezett trafóval (ami 8V DC-t ad egyenirányítás és pufferelés után 5A-nél) működhet.
Eddig elkerülte a figyelmemet, hogy FZ1-ről akarja mindezt...

De "elvileg" azzal is megoldható lehet... kapcsoló üzemű (step-down) tápegység kell neki!
22V 1.2A - akár 5V 4.5A simán kijöhet belőle, de akkor semmi mást ne akarjon használni!

A PC táp valóban jó megoldás lehet ehhez a szervóhoz... HA továbbra is ragaszkodik hozzá.

A korábban belinkelt leírásban nem láttam az áramfelvételt (mondjuk csak felületesen futottam át...).
Ez a 0.7-0.8 A álló helyzetben vagy forgatás közben értendő?

Etwg ajánlása szerinti áttételes megoldás egy sima motorral szerintem is sokkal jobb lenne!
Végálláskapcsolóval megoldható, hogy csak az átmozgatás (rögzítés / kioldás) alatt fogyasszon áramot. Ez lehetőséget ad helyzet-visszajelzésre is! Akár azt is el lehet érni vele, hogy csak teljesen rögzített retesz esetén adjon zöld jelzést, vagy csak teljesen nyitott retesz esetén lehessen forgatni a tányért (motorral).
FZ1 + egyenirányítás után egy 24V-os motor lenne ideális.


(Igen, én is szoktam félregépelni... Éppen ezért olvasom át az írásomat mindig még egyszer elküldés előtt. Meg azután is, hogy megjelenik itt... Egy ideig megvan a lehetőség a javításra.
Emellett az oldal már beírás közben pirossal aláhúzza a hibás szöveget... [Mint pl. hólnap - holnap, vagy szolóban - szólóban ]
És bocsi, nem szerettem volna nagyon kioktató lenni, de sokan sokszor írnak rosszul valamit, amiről elolvasva nem lehet tudni, hogy elgépelés vagy hibás ismeret okozta.)

A reteszt amugy is V alakura ( vagy elnyujtott trapéz alakura kell kialakitani, aminek 2 feladata van - záráskor pontos helyre mozditsa a hidat. A nagyvasuton csak a drágább korongokon van ilyen zár , különben a retesz csak egy nyilásba, lyukba, megy - igaz a nagyvasuton nincs szükség milliméteres pontosságra).
A modellvasuton kimondottan jo, ha retesznek ilyen tulajdonsága van, mert nálunk mérettöl függöen akár 0,5 mm alatti pontosság kell.
A retesz másik alaptulajdonsága, hogy nem szorulhat a zárban, amit pontosan a V illetve a trapéz alakkal lehet elérni, mert azok huzásra azonnal megszabadulnak bármilyen szorulástól.

Teljesen korrekt, ámde teljesen felesleges gondolatmenet a retesz alakjáról...
Ezt senki sem kérdezte vagy vitatta...
Nagy eséllyel a problémát felvető (TT.F.J.) már túl van a retesz fizikai kialakításán (vagy ha mégsem, akkor az ő írására kellett volna reagálnod ezzel, nem az enyémre...), én csak az áramköri megvalósítás részhez szóltam hozzá (ide tartozik a retesz pozíciójának érzékeléséből adódó további lehetséges funkciók elektromos/elektronikai megvalósítása).

Én csak folytattam a te gondolatmeneted, hogy egyben legyen minden mert már oldakat töltöttünk meg egy meglehetösen kétes témával.
Csak azért irtam, mert itt akartak egy ilyen reteszt 20kg-ra képes szervoval mozgatni. És az sincs kizárva, hogy csak a primitivebbet ismerik, ami hajlamos beszorulni. Ha a leirtak alapján késziti el akkor még a legkisebb szervo is képes azt mozgatni akár egy 80 cm hiddal meg 4 kg mozdonnyal rajta.

Bocsássál meg, de én pont fordítva látom a dolgokat.
(Már többször mondtuk, hogy kevered a fogalmakat. )Én egyszer se tettem említést arról ,hogy RC autó hajtó motorját is szeretném használni. Most jelenleg a szervomotor tett be egy kicsit .De az összes többi szerkezet már egybe van .Kicsit lejjebb veszem az igényeket, és beérem egy kisebbel. De nálam ez a csapás irány ,mivel 24 kiállású, igen közel van egymáshoz a reteszelés. Az én félelmem mikor, csak a következő állásra állítom. Az általatok említett áttételes motor, megkapja a jelet egy érintkezőről, és mire a valódi reteszelés megtörténne túlment rajta .
Tehát én ebben gondolkoztam:
Van agy áttételes motor 6.v feszültségen ami a fordítókongót mozgatja.
Ez RPM/2 forog és ez még 3:1 arányban is még le van lassítva, egy bordás szíj közbeiktatásával. A kívánt helyen lévő érintkezőn megkapja a jelet és vissza rántja a szervo, a reteszelő rudazatot. Amit egy gyengéd nyomorúgo fog a végleges helyére odanyomni. És ebben a pillanatban egy végállás kapcsoló megszakítja a forgató motor áramellátását.
A rudazat vége pedig egy tompa pontozó végére fog hajazni. És a sokak által nagyképű kijelentésemre, miszerint tű pontosan ott fog megállni. Csinálok majd képet . Reményeim szerint ebben a témában már nem foglak benneteket zaklatni.
Kellemes Karácsonyt.