"A kérdésem továbbra is az : a két sárga SMD led párhuzamosan rákötve csak az egyik kimenetre hogy egyszere villogjon. Nem tesz kárt a villogó panelban, elbírja?"

Szerintem erre már válaszoltam:
"Lehetséges egy kimenetére párhuamosan kötni a két ledet, de ezt el tudod olvasni a Conrad termékoldalán a dokumentációja fent van, komplett leírással és bekötési példákkal.

A párhuzamosan kötött ledek fél fénnyel fognak világítani, az egyhez képest, ezt majd meglátod mire elég. Ha kevés, cserélheted a panelon a leddel soros ellenállast."

"Ezt a kezelési dokumentumot én is megtaláltam de ez nem az én világom."

Nem szeretnék bunkó lenni, de ha nem a te világod egy ilyen egyszerű kapcsolás, képes ábrákkal bemutatott bekötési rajz, szöveges leírással, akkor honnan induljunk?
Rajzjelek, maga a led működése, stb. megvan?

Szerintem, az ilyen esetekben tanácsos egy alap szintű ismeret elsajátítása, utána kérdezni is sokkal jobban tudsz és sokkal jobb, építő jellegű válaszokat tudsz kapni.

A panel amire gondoltam:
Bővebben: Link
A liírása mellékelve.

Üdvözöllek. Hasznos volt a tájékoztatásod.
De a 6.pontnál lehet hogy elértettem? Nem mindegy hogy melyik végére teszem a védő diódát.
Bocsi az anod az e negativ ,a katod aza plusz? Nagyon ,nagyon rég volt a fizika orám.

Üdvözöllek. Hasznos volt a tájékoztatásod, köszönöm.

Üdvözöllek. Azért neked is köszönöm a magaslatokról kiosztott tanácsaidat.

Az áram mindig az Anodtol a Katod felé folyik ezért az Anod mindig a pozitivabb ha világitani kell a LEDnek. A képen a rajz bal oldalán van az Anod ( a LED lába hosszabb) a jobb oldalán meg a Katod.
Azaz a pozitivabb feszültség a bal oldalon van, s ha a LED világit akkor a két polus között legalább 1,2V van, a + a bal oldalon.
Ha forditott a polaritás akkor kb 5 V felett sok LED meghal. Ezért ha párhuzamos védödiodát akarsz rá kötni ( vagy egy másik LEDet) akkor azt forditva kell azaz a dioda katodja ( csikkal jelölt vége) megy a LED bal oldalára az anodja meg a másikra. Igy ellenkezö polaritásnál csak akkora feszültség kerülhet a LEDre amennyi a diodán ( vagy a másik LEDen) nyito irányban eshet (cca 0,7V).
Ha sorba kötöd a védödiodát akkor elvben mindegy a LED melyik vegéhez kötod, azokkal a gondokkal amiröl már irtam az ilyen dioda megnöveli a LED gyujtási feszültségét kb 0,6 Volttal. Ami mondjuk egy kék LEDnél már kritikus lehet, ha pl egy Litium elemröl hajtod meg aminek a feszültsége akár 3,8 V alá eshet, azaz nem lesz elég a kek LED (3,2V) + a dioda ( 0,6V) = 3,8 Volt begyujtására.

Üdvözöllek. Kezdetektől fogva ilyen egyszerű válaszokra vártam, ezt már én is megértettem. Ez a jelölési ábra is hasznos volt számomra.
Ennyi volt ,köszönöm.

Azért a pontosság kedvéért: egy LED nem "gyújt be"...
Egy fénycső, vagy egy glimm-lámpa begyújt: vagyis amikor a rákapcsolt feszültség elér egy bizonyos értéket, akkor hirtelen megugrik a rajta átfolyó áram és jellemzően ilyenkor világít.

A LED, mint minden rendes dióda nem így működik! A feszültség-áram karakterisztikája exponenciális jellegű. Tehát ha rákapcsolsz 0.5 V-ot, akkor is folyik rajta áram, 1 V-nál sokkal nagyobb, 1.5 V-nál még nagyobb... Egy piros LED esetében akár már 1 -1.2 V körüli feszültségnél is folyhat mérhető áram, és halványan világíthat.

Hirtelenjében ezt az ábrát találtam...
A 20 mA-es határ nem véletlenül van bejelölve, jellemzően ezt az értéket nem szokás átlépni. Ha nagyobb feszültséget kapcsolunk rá, akkor nagyobb áram fog folyni rajta (exponenciális függvény szerint, tehát már kis változásra is nagy változás következik be), ezért a rajta megjelenő teljesítmény is erőteljesen növekszik (a fénykibocsátás is és a hő is). Persze vannak olyan LED-ek, amik elviselik a nagyobb teljesítményt megfelelő hűtés esetén.
Ha ebben az ábrában el szeretnénk helyezni a "normális" diódát, akkor annak a karakterisztikája is ugyanilyen alakú lenne, és az infravöröstől balra helyezkedne el. Ha megnézed az ábrát, hogy a 20 mA-t mekkora feszültségnél éri el, akkor kb. azokat az értékeket kapod, amiről már többen is írtak itt. Egy Si diódánál ez 0.6-0.7 V, Ge diódánál 0.15-0.2 V körüli, míg a Schottky-diódáknál (ez nem az alapanyaga, hanem a típusa) kb. 0.4 V.

***
Azt hiszem mindenkinek világos, söt az amatöröknek duplán, hogy el kell érni egy bizonyos feszültséget ( s nem áramot), hogy a LEDböl fény jöjjön ki. Azaz a piros LED nem fog világitani még akkor sem ha egy komoly áramforrásra kötöd, aminek a feszültsége kisebb mint 1 Volt , de akár 1 Ampert is tudna adni a LEDnek. Azaz mindenképpen el kell érni azt a bizonyos határfeszültséget ami az adott LEDre jellemzö, hogy az világitson és akkor fog akár 1 mA áramnál is világitani - csak gyengén. Érdekes kisérletezni a modern nagyfényerejü LEDekkel. Az egyik modellbe 12 kOhmos ellenállás kellett beraknom, hogy 12 Voltrol ne vakitsa el a modellutca valamennyi lakosát. A 30 éves sárga LEDek ugyanott még 1 kOhmmal is csak annyira világitanak, hogy nem sötét pont van a panelen ahol vannak.,
***
Ez sokkal pontosabb grafika és sokkal jobban rajzolja le a valoságot. S láthatod, hogy kb 2 V alatt nem is tudsz áramot pumpálni a LEDen keresztül.

Szia!
Kösd rá nyugodtan a LED-ket direktben, ehhez a Tams elektronikához nem kell előtét ellenállás. Amúgy ez nem relé, hanem egy elektronika.
Veheted a Conrad-tól is, de, ha a gyártó weboldalán picit keresgélsz,
mondjuk itt
akkor lehet, hogy lesz egy kis meglepi, ha legörgeted az oldalt.

OFF
Én azért már hallottam így hívni azt a minimális áramfolyást, amikor a LED elkezd világítani. Pláne angol, vagy inkább USA szakzsargonban.
DE mindegy, amúgy.
ON

Minden tiszteletem mellett, ebben nincs igazad!
Nem igaz, hogy 2 V alatt nem folyik áram egy (bármilyen színű) LED-en!
Az ábrádon szereplő görbe a 2 - 2.38 V közötti tartományban, bár 0 mA-nek tűnik, az a valóságban > 0 . (Ezért nem pontos a te ábrád sem!)

Egy dióda nyitóirányú feszültség-áram karakterisztikáját az:
I = Io X ( exp ( U / Ut ) - 1 )
képlet határozza meg.
(Ahol
- Io fizikai jellemzők, mint pl. alapanyag, adalékolás, stb...
- Ut a termikus feszültség, amiben benne van a Boltzmann-állandó meg az elektron töltése, valamint a hőmérséklet. <- Emiatt függ minden félvezető működése erősen a hőmérséklettől.)
A valóságos diódák működése ettől némileg eltér, de a feszültség-áram karakterisztika folytonossága és monotonitása változatlanul megmarad.

Amint az a képletből látszik, ha a rákapcsolt feszültség >0, akkor az átfolyó áram is >0

A "begyújt" mint fogalom, egy hirtelen és lavinaszerűen (öngerjesztő módon) bekövetkező változást jelent.
A LED-eknél folyamatos a változás, ha változtatod a feszültséget, és figyeled az áramot. Ha egy világító LED-nek csökkented a feszültségét egészen addig, amíg már nem látod világítani, és ezután teljes sötétséget hozol létre, látni fogod, hogy még mindig világít. Tovább csökkented a feszültséget, hogy már teljes sötétben se lásd világítani, és megnézed egy érzékeny fénymérővel, meg fogod állapítani, hogy még mindig világít.

Egy glimmlámpa valóban begyújt, vagyis van egy olyan érték, ahol még teljesen sötét, és ezután van egy olyan érték, ahol határozottan világít, és nincs a kettő között olyan érték, ahol "nagyon halványan" világít.
A LED nem ilyen.
Pont az általad hozott példa mutatja, hogy a (tápfeszültség és a soros ellenállás által meghatározott) munkapont függvényében változik a fényerő, nem pedig ugrásszerűen megjelenik vagy eltűnik a fény.


Egy LED esetében tehát értelmetlenség és félrevezető a "begyújt" kifejezést használni, kérlek, te se tedd!

(A te grafikonod egyáltalán nem pontosabb... Akkor lenne pontosabb, ha az áram tengely logaritmikus lenne, mert az megmutatná, hogy 2 V alatt is folyik áram. A te ábrád emiatt félrevezető.
Az én ábrám célja a különböző színű LED-ek feszültségeinek összehasonlítása volt, és arra szerintem tökéletesen megfelelt... )

(A görbe több mint egyöntetüen mutatja, hogy van rajta egy kanyar (2,55 V-nál) ami elinditja a világitást. Nem tudom ezt minek nevezné az MTA. :jump

Biztos fázik a LED 2,55 V alatt és az áram melegiti. ( amugy a görbe a gyári adatlapbol valo. )

OFF
Attól, hogy angolszász nyelveken hü...ségeket mondanak, még nem kellene itt, nálunk is azt használni... (Enélkül is épp elég butaság jön át a tengerentúlról...)
Ez itt egy színvonalas fórum, és ha oda kell(ene) figyelnünk a helyesírásra, akkor oda kellene figyelnünk a szakmaiságra is, még akkor is, ha ez a HE- oldalnak "csak" egy társoldala...
Különösen akkor, ha a kérdező kezdő - ne a butaságot tanulja meg először...

Igazad van, valójában tényleg mindegy... De engem zavar a szakmaiatlan szóhasználat.
ON

A kanyar a te görbéden sem 2.55 V-nál indul, hanem 2.38 V-nál...
Nézd meg jobban: 2.38 - 2.53 között vastagabb, 2.53 - 2.55 között pedig már határozottan 0 fölött van.

Viccelődhetsz, de attól még egy LED nem fog "begyújtani"...

Most jut eszembe, mit szolnál mondjuk egy küszöbfeszültséghez, ha már a gyujtofeszültség nem tetszik?

A küszöbfeszültség tökéletes!

Akkor ebben megegyeztünk.:

(aláhúzás tőlem)
Ez megintcsak nem így van...
Ha igaz lenne, hogy csak azután lehet az áramot csökkenteni mikroamperes szintűre, akkor már majdnem igazad is lenne...

Amit írsz (és ha "begyújtana", akkor így is működhetne), az azt jelenti, hogy növelem a feszültséget, és konstans 0 az áram, majd egy határértéknél elkezd világítani és akkor kezd folyni rajta mA nagyságú áram, és ha ezután csökkentem ismét a feszültséget, akkor csökken mikroamperes értékre.
Mondjuk (hasamra ütöttem, nem pontos érték! csak szemléltetés) ha 2.5 V-nál világít, és lecsökkentem az áramot 1.9 V-ra, ahol már nem látszik, hogy világítana, akkor mondjuk 2 uA áramot mérek. De ha 0-ról csak 1.9 V-ra növelem a feszültséget, akkor nem mérek rajta ugyanennyit. A "csak azután lehet csökkenteni akár mikroampérra" ezt jelentené!
Pedig egy LED-en, mindegy, hogy előtte hány V volt rajta, egy adott feszültségnél mindig egy adott áram fog folyni rajta. (Természetesen mindaddig, amíg nem kapcsolok rá akkorát, amitől tönkremegy...)

Szerintem nagyon elbeszélsz a tények mellett . Ha nem éred el a küszöbfeszültséget nem tudsz az árrammal semmit kezdeni. Ha a táp feszültsége több mint a küszöbfeszültség, csak akkor indulhat meg az áram és azt szabályozthatod a sorbakötött ellenállással.
Amugy egy pillanat alatt kiprobálhatod, köss egy fehér LEDet egy 1,5Voltos ceruzaelemhez. Semmi nem fog történni, mert kevesebb lesz a feszültség, mint a küszöb.
Ha ugyazt megtennéd 2 sorbakötött 1,5Voltos elemmel akkor azonnal meghalna a LED. Csupán ezt fontos a LEDekkel kapcsolatban megérteni.
Abba is hagyom, mert nagyon felesleges es megtévesztőnek tartom a vitát.

A LED nyitófeszültsége (az a legkisebb feszültségérték, amely energiája „legyőzi” a záróréteg belső elektromos terének energiáját és, amelynél a LED elkezd világítani) nullától különböző érték, és aszerint eltérő, hogy milyen színű fényt bocsát ki a LED. Ez a küszöbfeszültség.
E küszöbfeszültség alatt nem folyik áram. E szakasz a karakterisztikában a vízszintes szakasz. Egy piros LED esetében - típustól, és gyártótól függően - 1,8 - 2V esetén már kialakul a nyitó irányú áram, amikor a LED elkezd világítani. Ez a LED karakterisztikában a felfelé ívelő szakasz, majd ha növeljük a LED-re kapcsolt feszültséget egyre növekvő átfolyó áramot tudunk mérni. Ez a majdnem egyenesen növekvő karakterisztika szakasz a maximálisan megengedett átfolyó áramig nő. Ennek értékét a LED disszipációs teljesítménye határozza meg. Egy 3mm átmérőjű piros LED esetében általában 100-110mW. Az ennél nagyobb teljesítmény esetében a LED tönkre megy.
A legtöbb LED-re megadják, hogy mekkora maximális zárófeszültséget bír el. Az is törvényszerű, hogy a LED-ek legtöbbjének maximális fényerejét már általában az átfolyó áram 80%-nál már leadja, utána a fényereje nem változik. (ez alól a Laser diódák a kivételek)
A nyitóirányú áram esetén a PN átmeneten az elektronok az N rétegből a P-be, a lyukak a P rétegből az N-be diffundálnak. A diffúziós kisebbségi és többségi töltéshordozók között rekombinációs folyamat indul meg, melynek során a felszabaduló energia fotonok (fény) formájában kisugárzódik.

Üdvözöllek.
Köszönöm, a hasznos információdat.
Ha már a legelején ilyen egyszerűen megfogalmazott egzakt választ kapok ,amit már én is megértek, nem kerekedett volna ekkora vita.
Teljesen igazad van (relé) butaságot írtam, ami elektronika.
Sajnos már megvásároltam elég drágán, ezen már nem tudok változtatni.
A meglepi, te vagy a Magyarországi hivatalos szervíze?
Tehát szerinted is a két sárga színű SMD led párhuzamosan ráköthetem egy kivezetésre? Azt szeretném hogy egyszere villogjanak. A műszaki paraméterei az elektronikának ezt lehetővé teszik?
Köszönöm.

Igen.

"Küszöbfeszültség..."
Ahha, legalább abban mindig megbotlik az a szerencsétlan áram, amitől a fényt adná a LED.

Te is akkor látsz csillagokat, ha orra esel. —

Üdvözöllek.
A tanácsodat megfogadva, az egyik oldalára sorba kötöttem a két diódát ,és igy már megkapta a megfelelő terhelést. A másik oldalán párhuzamosan a két led hibátlanul villog.
De lenne még egy segítségkérésem. Felteszek egy képet egy elektronikai alkatrészről, mi ennek a pontos megnevezése. Ha szeretnék még rendelni, tudjam a nevét. Több mint húsz éve már hogy ezzel foglalkoztam ,teljesen elfelejtettem a kivezetések kiosztását.
16.v váltóáramról lenne a betápja ,a diódát melyik kivezetésre ,és melyik irányba tegyem? Stabil 6.v. egyenáramot szeretnék.
Egyszerű választ, és rajzot ha lehetne..
Köszönöm a türelmes választ.

Ha jol látom ez egy 7806-s stabilizátor.

De a vátóáramú betáplálás miatt kellene elé Graetz, meg némi pufferelkó, esetleg szűrőtagok.

Rajzolok, mindjárt.
Ez egy 7806-s stabilizátor, alábkiosztását etwg kolléga már beszúrta.
16V AC eset - magyarul: a pl. PIKO FZ1 tartozék kimenetét direktben nem tudod rákötni! - kell az 1-s lába elé nem csak egy dióda, hanem egy Graetz híd. Ezt vagy összerakod 4db diódából, vagy megveszed készen. A Graetz után kell a szabályzó 1-s és 2-s lába közé egy puffer elko is. Kérdés, hogy milyen áramot szeretnél kivenni belőle a 6V-s oldalon?
Szóval, begyük azt az esetet, hogy veszel egy Graetz hidat. Ennek a két "~ ~" jelölt lábára kötöd a trafó 16V-s kimenetét. Polaritás nincs, mindegy melyik melyik. A Graetz "+" és "-" lába közé kell egy elko, ennek nem mindegy a polaritása, a "-" van az elkon jelölve. Hogy hány mikroFarad, az attól függ, hogy mennyi áram kell? Elvileg minél nagyobb, annál jobb, de a legtöbb esetben 1000mikroFarad elégnek kell legyen. Ami nem mindegy, az az elko feszültség tűrése. Legalább 25V-s legyen!
Az elko "-" lábáról vidd tovább a vezetéket a 7806 2-s lábára, az elko "+" lábáról pedig a 7806 1-s lábára.
A stabilizált 6V-t a 7806 3-s és 2-s lába között méred majd, ez lesz a kimeneted, vagyis a 7806 3-s lába lesz a 6V pozitív, a 2-s pedig 0V.
Érdemes a 7806 2-s és 3-s lába közé egy legfeljebb 1mikroFarad-s elko-t kötni.
És még arra kell figyelni, hogy a 7806 melegedni fog! A fém "füle" az a 2-s lába is egyben, érdemes egy hűtőfelületre felcxsavarozni, figyelve arra, hogy ez a hűtőfelület is 0V-n lesz! A max, kimeneti áram a 6V-s oldalon 0,8A lesz.

Kedves TT.F.J.
Azért mérjél feszültséget is légyszíves.
A 7806 fix feszültségű stabilizátor (ez a hivatalos neve) 6V stabilizált kimenő feszültséget készít Neked akár 21V egyen DC bemenő feszültségről.
DE az Ic azonban csak max 15W hő disszipációt bír el!
Mit jelent ez Neked?
Az adatlapból kiolvasható, hogy a stabilizátor azt szereti ha max 2 - 2,5V esik rajta. Tehát ha a bemenő feszültség 8 - 9V körüli.
Ha most az esetedben 16V AC-t egyenirányítod: 16 x 1,41 = 22,5V körüli feszültséged lesz az egyenirányító Gratz és a pufferkondi kimenetén.
Ha most a 22,5V feszültségből kivonjuk a 6V biztosított stabilizált feszültséget 16,5V -t el kell disszipálnia (hővé kell alakítania). Tehát a tok max 0,8A áramot fog elviselni, mint azt csikosháTTú barátunk leírta!
Ha ennél nagyobb teljesítményt szeretnél az IC meghal, tönkremegy.
Tehát, légyszi mérjél és számolj.
Létezik nagyobb teljesítményű fix feszültségű stabilizátor is, ez a 78Sxx sorozat. Azonban ebben nem gyártják a 6v-os változatot.
Jó lenne tudni, hogy te milyen terhelésre számítasz a 6V-n?
Milyen áramkört hajtasz meg +6V-ról?
Szívesen segítünk.

Üdvözöllek Miklós.
Egy 12v.-os motort szeretnék meghajtani. Az ideális fordulathoz kb. 6-7v DC. feszültségre lenne szükségem. Ha jól értelmeztem amit mondtál ,akkor kb. 9.v. stabilizátort kellene betennem, hogy megkapjam tisztán a 6-7. V.-ot? Ez a motor egy mozdony fordítóba lesz betéve ,tehát lesz rajta egy kis terhelés, habár elég jó kis átétek vannak rajta.( képet prezentálok). Találtam az elektronikai dobozkámba graeztz hidat is ,már csak kondit kel majd beszereznem. Igaz a Csíkos úr elég jól leírta ,de én vizuális típus vagyok. Ha lenne türelmed, egy fapados rajzot tudnál a számomra készíteni? Piko FZ1 trafó váltó áramról csatlakoznék le, kb. 17v.
Köszönöm a türelmes válaszodat.

A véletlenül, többször elküldött hozzászólásokat töröltem.
Kérem, hogy legközelebb egy moderálási kérelmet írj róla, légy szíves!
Köszönöm.

Szia sajnos nem tudom a keresztneved!
Nem jól értelmezted. Ha az FZ1 trafó szekunder feszültségét használod, az kb 16V AC váltakozó feszültség. ezt egyenirányítani kell, ebből lesz kb 22,5V DC, egyen feszültség.
ebből tudnád előállítani a DC 6V-t egy stabilizátorral. Azért, hogy nem menjen tönkre a stabilizátorod, ezt a DC 6V-t maximálisan CSAk 0,8A-l terhelheted. Ha nagyobb az áramod - pl. megszorul a motor - a stabilizátorodon megnő a disszipációs teljesítmény és gyártótól/típustól függően lekapsol vagy tönkre megy!
Elkészítettem egy kapcsolási rajzot Neked. A bal oldalon csatlakozol a trafóhoz. Biztosítékra szükség van, hogy az esetleges zárlat esetén a trafód ne halljon meg. Az egyenirányító végzi az AC-DC átalakítást az 1000-2000uF kondenzátor végzi a szűrést. a kis értékű kerámia kondenzátorok 100nF a stabilizátor esetleges nagyfrekvenciás szürése miatt szükségesek. A kimeneten is találsz egy 100uF kondenzátort melynek szintén szűrési feladata van. A stabilizátorra kapsolt 1N4002-5 dióda (amilyened van) a stabilizátorodat védi a motor induktiv terhelése miatt. Ne hagyjd el!
Ezt a kapcsolást mindenhol felhasználhatod ahol valamekkora DC feszültségre szükséged van.

Azonban bármely DC motor működni tud pulzáló egyenfeszültségről is, ez is sebesség szabályozás egyik módja. Ez a PWM (impulzus hossz moduláció)
A motorra kapcsolt egyenfeszültséget gyorsan ki/be kapcsolgatod. Az előnye, hogy a motornak nagyobb nyomatéka van, mintha a kapocsfeszültségét csökkentenéd. Ha érdekel, erről többet is tudok írni.

Átjössz, adok egy PWM szabályzót kisérletezni. A Graetz híd, aminek a képét beszúrtad, jó lesz.

József Üdvözli Miklóst.
A freemail címemben benne van az irányítószám is ,ami a te címedhez (3.km.)
Köszönöm hogy rászántál egy kis időt a rajz megszerkesztéséhez. Bevallom kicsit egyeneseb vonalakra számítottam. Én értem hogy az elektronikai rajzon igy kell jelölni szakszerűen, de akinek nem ez a szakmája ,mint nekem, kicsit vakargatja a buksiját.
A trafó után betettél egy biztosítékot, az pl milyen értékű legyen?
Még a graetz hid rendbe van ,de utána erősen felhúztam a szemöldökömet. Még jó párszor nekifutok.
Remélem szereztem egy vídám percet...
Köszönöm.

Most vettem észre biztosíték 1. amper. OK.

Üdvözöllek.
Köszönöm a felajánlást, majd a jövő héten meglátom.
Egyenlőre még emésztem az, előző e ket.

Aha ,kezdem érteni. Graetz hid dc negatívját kötöm össze az alsó sor kondenzátor végéivel. De mért vannak a kondik a polaritásuk felcserélve?

Nincsenek felcserélve. A negatív pólust a tömör, a pozitívat a keretes négyszög jelöli. A nem polarizált (tehát nem elektrolit) kondenzátorok mindkét kivezetését tömör nőgyszög jelzi. Ezeknek nincs pozitív/negatív kivezetésük, quasi mindegy, hogy milyen helyzetben illeszted be őket. A két kivezetésük szabadon felcserélhető.

Még egy valamit vegyél figyelembe, ez viszont mechanika!

Egy 12V-smotor a maximális forgatónyomatékát az üzemi feszültségén adja le, vagyis 12V-n.
Ha ez leviszed sima egyenfeszültséggel a felére (5-7V-ra), akkor a forgatónyomaték is kb csak a fele lesz, ha motor jó minőségű.

Ezért van kitalálvca a PWM meghajtás, hogy alacsony fordulatszámon se csökkenjen a nyomatét jelentősen. Ez modellvasúti üzemben is megfigyelhető, pláne arégi, 40-60 éves NDK modeleknél. Sima egyenfeszültség esetén 3-5V-ról indulnak meg, és ott a futásuk még bizonytalan, mert a mechanika terhelését sok esetben a motorok kis feszültségen előálló nyomatéka képtelen legyőzni. PWM hajtás esetében meg simán, rángatásook nélkül elérhető az 1 talpfa/másodperc "sebesség". A H0 klubtopicban épülő asztal is ezért kap ilyen vezérlést.

Szia Józsi!
Szívesen. az elektronikus rajzjelekben a vastag vízszintes vonalak a test potenciált jelentik, vagyis az össze hasonló jelzésű alkatrész láb ugyan arra a "vezetékre" a testre van kapcsolva. ahová a stabilizátor középső lába ill. a hűtőborda is. Tehát ugyanarra a negatív "test" vezetékre van kapcsolva a Grätz negatív kimenete, az elkok negatív kivezetései és a stabilizátor középső lába.
Az elkonál jelölve van általában a negatív kivezetés, de pl. a régi magyar gyártmányú elkoknál a pozitív volt jelölve. VIGYÁZZ!!! mert ha az elko fordított polarítású feszültséget kap, szereti ledobni a fém kupakját és a belső tartalmát szétszórja konfetti gyanánt az egész szobában!
sok sikert, és ha megszorulsz, írj!

Az meg nem volna baj, ott a porszivo, de a szag az már komoly gond lesz...

Az a szerencse, hogy a modern elkok házának felső részébe már bele hengerelnek a falvastagságát csökkentő bevágásokat, ha robbani akar, akkor ott már meg van könnyítve.
De a szag az fertelmes, napokig érezhető.

Üdvözöllek.
Szerintem még ennél a 6-7 voltnál se lesz probléma a nyomatékkal, mert olyan áttételek vannak a motor kivezetésénél, hogy nem tudom lefogni a tengelyvégét. De azért köszi az észrevételt.
A kihajtás a tengelyen 2. RPM, és ezt még 1:3 arányban lelassítom egy bordás szíj segítségével.

Üdvözöllek Miklós.
Még azért bátorkodnék pár kérdéssel terhelni.
A C6 és a C7 kondinál az elírás vagy valóban a C6 mikró farad és a C7 nanó farad ? ,és ezeknek hány voltosnak kell leniük?

Ezzel a mondatóddal kicsit megijesztettél .( VIGYÁZZ!!! mert ha az elko fordított polarítású feszültséget kap, )
Már említettem hogy ez a motor egy mozdony fordítóba lesz, és egy polaritás váltó kapcsolót is bekel tennem .De hova? ,nem akarok konfetti esőt.
Köszönöm a válaszodat.

Nem elírás, pontosan azok az értékek kellenek oda.
Az elektrolit kondiknál fontos a feszültség-érték, itt javasolt legalább 12 V-os használata.
Polaritás-váltót a feszültségszabályzó elektronika és a táplált sínek közé kell tenni, akkor nem lesz baj. Tehát a polaritás-váltó bemenetére mindig azonos polaritással adod a feszültséget, a kimenetén váltasz polaritást.

Kedves József!

Kérlek ne haragudj, de kénytelen vagyok a korábban tanultakat frissíteni és egy kis fizikát is leírni Neked.
A 6 és C7 elektrolit kondenzátorok tényleg u mikrofarád értékűek. Feladatuk a következő: az egyenirányítóban levő diódák a váltakozó feszültséget egyenirányítják, tehát a kondenzátorok nélkül a pozitív vezetéken lévő feszültséget megnéznénk oszcilloszkóppal ott egy pozitív félhullámokból álló lüktető feszültséget látnánk. Ha most az egyenirányító kimenetére rákapcsolunk eg elektrolit kondenzátort, akkor az emelkedő hullámban az elko feltöltődne maximális feszültségre, majd amikor a félhullám csökkenő fázisa következik akkor az elkoban tárolt töltésmennyiség "pótolja" a feszültséget. Ebben az áramkörben az elkokra kapcsolt 100nF kondenzátorok szerepe a következő: A kondenzátorok a váltakozó feszültség hatására felfoghatjuk rövidzárként. Azonban ha nagyfrekvenciás szempontból az elko belső kialakítása miatt - hiszen ott a két fegyverzet, valamint a közöttük levő dielektrikum, szigetelő anyag miatt jelentős öninduktivitása van. Hogy ezt a káros induktivitást csökkentsük, kapcxsolunk az elko kapacitásához képest sokkal kissebb értékű kapacitást, így nagyfrekvenciás szempontból a káros rezgést - amit pl a stabilizátor okozhat - lecsökkentettük, minimalizáltuk.
Még egy fontos mérési értelmezés: Ha mutatós vagy multiméterrel mérünk egyen feszültséget, a műszer valós értéket mutat.
Ha váltakozó feszültséget mérünk, akkor a mutatós vagy multiméter egyenirányítja azt és effektív értéket fog mutatni.
Az osszcilloszkóp viszont csúcs értéket jelez ki. Tehát vigyázz kérlek, mint írtam Neked, az elektrolit kondenzátor NEM szereti a fordított polarítást és NEM szereti a tűrés feletti feszültséget.
Ebben az áramkörben az FZ1-rőlérkező 16V AC fszültséget egyenirányítjuk. Mint írtam Neked az elko a maximális feszültségre fog feltöltődni. Az AC 16V váltakozó feszültség csúcs értéke 22,4 V
(Ueff x 1,41 = U csúcs.
Tehát amit az egyik kommentben olvashatod - 12 V-os használata - kipróbálhatod, de csak egyszer, mert az elko ledobja a kupakját.
Itt legalább 25V-os de inkább 35 V-os elko használata indokolt.
A stabilizátor kimenetén lévő elko már lehet akár 6V-os - ha találsz - de 12V-ost biztosan lelsz.
Az elkokat több féle maximális fszültségű kivitelben gyártják, pl: 12V; 25V; 50V; 150V; stb, A kerámia vagy film kondenzátoroknak is van maximális feszültsége, de ezek általában 60V-nál kezdődnek. Csak példa képpen egy 100nF 1kV (kilovolt) kondenzátorkb 2 db kétszáz Ft-s érme vastagságú, míg egy 1000uF 1kV söröskorsó méretű.

A stabilizátor kimenetére kapcsold a polarítás/menetirány váltó kapcsolót. Berajzoltam a kapcsolásba.
Javaslom, hogy olyan kapcsolót válassz melynek van középső, neutrális állapota, amikor egyik kapsoló sem működik. Ilyenkor áll a motor.
Persze valahol majd a motorhoz menő vezetéket is meg kell majd szakítanod - ha lesz csatlakozó vágány elérés érintkező. Megáll a kiválasztott vágánynál!
Megszorulsz írj nyugodtan és kérlek nézd el nekem, hogy ilyen sokat írtam.

Bocsi, majd el felejtettem. Azért mérd meg, hogy az FZ1 kimenetén mekkora feszültséget mérsz?
Névlegesen 16 V-nak kell lennie, de üresjárásban - terheletlenül - ez lehet akár 18 V is. az már egyenirányítva 25,4V.
35 V-s elkot használj a C6 szerepében, mellőzve az tüzijátékot.

Bocs, nyilván véletlen elírás
C6 = C2 !!!!!!! A C2-s kondi legyen legalább 35V-s , de 50V-s abszolút biztonságos
Követem a diskurzust, szégyen nem szégyen, a múlt évezredben tanultakat frissítem.. köszi Miklós