"A kérdésem továbbra is az : a két sárga SMD led párhuzamosan rákötve csak az egyik kimenetre hogy egyszere villogjon. Nem tesz kárt a villogó panelban, elbírja?"

Szerintem erre már válaszoltam:
"Lehetséges egy kimenetére párhuamosan kötni a két ledet, de ezt el tudod olvasni a Conrad termékoldalán a dokumentációja fent van, komplett leírással és bekötési példákkal.

A párhuzamosan kötött ledek fél fénnyel fognak világítani, az egyhez képest, ezt majd meglátod mire elég. Ha kevés, cserélheted a panelon a leddel soros ellenállast."

"Ezt a kezelési dokumentumot én is megtaláltam de ez nem az én világom."

Nem szeretnék bunkó lenni, de ha nem a te világod egy ilyen egyszerű kapcsolás, képes ábrákkal bemutatott bekötési rajz, szöveges leírással, akkor honnan induljunk?
Rajzjelek, maga a led működése, stb. megvan?

Szerintem, az ilyen esetekben tanácsos egy alap szintű ismeret elsajátítása, utána kérdezni is sokkal jobban tudsz és sokkal jobb, építő jellegű válaszokat tudsz kapni.

A panel amire gondoltam:
Bővebben: Link
A liírása mellékelve.

Üdvözöllek. Hasznos volt a tájékoztatásod.
De a 6.pontnál lehet hogy elértettem? Nem mindegy hogy melyik végére teszem a védő diódát.
Bocsi az anod az e negativ ,a katod aza plusz? Nagyon ,nagyon rég volt a fizika orám.

Üdvözöllek. Hasznos volt a tájékoztatásod, köszönöm.

Üdvözöllek. Azért neked is köszönöm a magaslatokról kiosztott tanácsaidat.

Az áram mindig az Anodtol a Katod felé folyik ezért az Anod mindig a pozitivabb ha világitani kell a LEDnek. A képen a rajz bal oldalán van az Anod ( a LED lába hosszabb) a jobb oldalán meg a Katod.
Azaz a pozitivabb feszültség a bal oldalon van, s ha a LED világit akkor a két polus között legalább 1,2V van, a + a bal oldalon.
Ha forditott a polaritás akkor kb 5 V felett sok LED meghal. Ezért ha párhuzamos védödiodát akarsz rá kötni ( vagy egy másik LEDet) akkor azt forditva kell azaz a dioda katodja ( csikkal jelölt vége) megy a LED bal oldalára az anodja meg a másikra. Igy ellenkezö polaritásnál csak akkora feszültség kerülhet a LEDre amennyi a diodán ( vagy a másik LEDen) nyito irányban eshet (cca 0,7V).
Ha sorba kötöd a védödiodát akkor elvben mindegy a LED melyik vegéhez kötod, azokkal a gondokkal amiröl már irtam az ilyen dioda megnöveli a LED gyujtási feszültségét kb 0,6 Volttal. Ami mondjuk egy kék LEDnél már kritikus lehet, ha pl egy Litium elemröl hajtod meg aminek a feszültsége akár 3,8 V alá eshet, azaz nem lesz elég a kek LED (3,2V) + a dioda ( 0,6V) = 3,8 Volt begyujtására.

Üdvözöllek. Kezdetektől fogva ilyen egyszerű válaszokra vártam, ezt már én is megértettem. Ez a jelölési ábra is hasznos volt számomra.
Ennyi volt ,köszönöm.

Azért a pontosság kedvéért: egy LED nem "gyújt be"...
Egy fénycső, vagy egy glimm-lámpa begyújt: vagyis amikor a rákapcsolt feszültség elér egy bizonyos értéket, akkor hirtelen megugrik a rajta átfolyó áram és jellemzően ilyenkor világít.

A LED, mint minden rendes dióda nem így működik! A feszültség-áram karakterisztikája exponenciális jellegű. Tehát ha rákapcsolsz 0.5 V-ot, akkor is folyik rajta áram, 1 V-nál sokkal nagyobb, 1.5 V-nál még nagyobb... Egy piros LED esetében akár már 1 -1.2 V körüli feszültségnél is folyhat mérhető áram, és halványan világíthat.

Hirtelenjében ezt az ábrát találtam...
A 20 mA-es határ nem véletlenül van bejelölve, jellemzően ezt az értéket nem szokás átlépni. Ha nagyobb feszültséget kapcsolunk rá, akkor nagyobb áram fog folyni rajta (exponenciális függvény szerint, tehát már kis változásra is nagy változás következik be), ezért a rajta megjelenő teljesítmény is erőteljesen növekszik (a fénykibocsátás is és a hő is). Persze vannak olyan LED-ek, amik elviselik a nagyobb teljesítményt megfelelő hűtés esetén.
Ha ebben az ábrában el szeretnénk helyezni a "normális" diódát, akkor annak a karakterisztikája is ugyanilyen alakú lenne, és az infravöröstől balra helyezkedne el. Ha megnézed az ábrát, hogy a 20 mA-t mekkora feszültségnél éri el, akkor kb. azokat az értékeket kapod, amiről már többen is írtak itt. Egy Si diódánál ez 0.6-0.7 V, Ge diódánál 0.15-0.2 V körüli, míg a Schottky-diódáknál (ez nem az alapanyaga, hanem a típusa) kb. 0.4 V.

***
Azt hiszem mindenkinek világos, söt az amatöröknek duplán, hogy el kell érni egy bizonyos feszültséget ( s nem áramot), hogy a LEDböl fény jöjjön ki. Azaz a piros LED nem fog világitani még akkor sem ha egy komoly áramforrásra kötöd, aminek a feszültsége kisebb mint 1 Volt , de akár 1 Ampert is tudna adni a LEDnek. Azaz mindenképpen el kell érni azt a bizonyos határfeszültséget ami az adott LEDre jellemzö, hogy az világitson és akkor fog akár 1 mA áramnál is világitani - csak gyengén. Érdekes kisérletezni a modern nagyfényerejü LEDekkel. Az egyik modellbe 12 kOhmos ellenállás kellett beraknom, hogy 12 Voltrol ne vakitsa el a modellutca valamennyi lakosát. A 30 éves sárga LEDek ugyanott még 1 kOhmmal is csak annyira világitanak, hogy nem sötét pont van a panelen ahol vannak.,
***
Ez sokkal pontosabb grafika és sokkal jobban rajzolja le a valoságot. S láthatod, hogy kb 2 V alatt nem is tudsz áramot pumpálni a LEDen keresztül.

Szia!
Kösd rá nyugodtan a LED-ket direktben, ehhez a Tams elektronikához nem kell előtét ellenállás. Amúgy ez nem relé, hanem egy elektronika.
Veheted a Conrad-tól is, de, ha a gyártó weboldalán picit keresgélsz,
mondjuk itt
akkor lehet, hogy lesz egy kis meglepi, ha legörgeted az oldalt.

OFF
Én azért már hallottam így hívni azt a minimális áramfolyást, amikor a LED elkezd világítani. Pláne angol, vagy inkább USA szakzsargonban.
DE mindegy, amúgy.
ON

Minden tiszteletem mellett, ebben nincs igazad!
Nem igaz, hogy 2 V alatt nem folyik áram egy (bármilyen színű) LED-en!
Az ábrádon szereplő görbe a 2 - 2.38 V közötti tartományban, bár 0 mA-nek tűnik, az a valóságban > 0 . (Ezért nem pontos a te ábrád sem!)

Egy dióda nyitóirányú feszültség-áram karakterisztikáját az:
I = Io X ( exp ( U / Ut ) - 1 )
képlet határozza meg.
(Ahol
- Io fizikai jellemzők, mint pl. alapanyag, adalékolás, stb...
- Ut a termikus feszültség, amiben benne van a Boltzmann-állandó meg az elektron töltése, valamint a hőmérséklet. <- Emiatt függ minden félvezető működése erősen a hőmérséklettől.)
A valóságos diódák működése ettől némileg eltér, de a feszültség-áram karakterisztika folytonossága és monotonitása változatlanul megmarad.

Amint az a képletből látszik, ha a rákapcsolt feszültség >0, akkor az átfolyó áram is >0

A "begyújt" mint fogalom, egy hirtelen és lavinaszerűen (öngerjesztő módon) bekövetkező változást jelent.
A LED-eknél folyamatos a változás, ha változtatod a feszültséget, és figyeled az áramot. Ha egy világító LED-nek csökkented a feszültségét egészen addig, amíg már nem látod világítani, és ezután teljes sötétséget hozol létre, látni fogod, hogy még mindig világít. Tovább csökkented a feszültséget, hogy már teljes sötétben se lásd világítani, és megnézed egy érzékeny fénymérővel, meg fogod állapítani, hogy még mindig világít.

Egy glimmlámpa valóban begyújt, vagyis van egy olyan érték, ahol még teljesen sötét, és ezután van egy olyan érték, ahol határozottan világít, és nincs a kettő között olyan érték, ahol "nagyon halványan" világít.
A LED nem ilyen.
Pont az általad hozott példa mutatja, hogy a (tápfeszültség és a soros ellenállás által meghatározott) munkapont függvényében változik a fényerő, nem pedig ugrásszerűen megjelenik vagy eltűnik a fény.


Egy LED esetében tehát értelmetlenség és félrevezető a "begyújt" kifejezést használni, kérlek, te se tedd!

(A te grafikonod egyáltalán nem pontosabb... Akkor lenne pontosabb, ha az áram tengely logaritmikus lenne, mert az megmutatná, hogy 2 V alatt is folyik áram. A te ábrád emiatt félrevezető.
Az én ábrám célja a különböző színű LED-ek feszültségeinek összehasonlítása volt, és arra szerintem tökéletesen megfelelt... )

(A görbe több mint egyöntetüen mutatja, hogy van rajta egy kanyar (2,55 V-nál) ami elinditja a világitást. Nem tudom ezt minek nevezné az MTA. :jump

Biztos fázik a LED 2,55 V alatt és az áram melegiti. ( amugy a görbe a gyári adatlapbol valo. )

OFF
Attól, hogy angolszász nyelveken hü...ségeket mondanak, még nem kellene itt, nálunk is azt használni... (Enélkül is épp elég butaság jön át a tengerentúlról...)
Ez itt egy színvonalas fórum, és ha oda kell(ene) figyelnünk a helyesírásra, akkor oda kellene figyelnünk a szakmaiságra is, még akkor is, ha ez a HE- oldalnak "csak" egy társoldala...
Különösen akkor, ha a kérdező kezdő - ne a butaságot tanulja meg először...

Igazad van, valójában tényleg mindegy... De engem zavar a szakmaiatlan szóhasználat.
ON

A kanyar a te görbéden sem 2.55 V-nál indul, hanem 2.38 V-nál...
Nézd meg jobban: 2.38 - 2.53 között vastagabb, 2.53 - 2.55 között pedig már határozottan 0 fölött van.

Viccelődhetsz, de attól még egy LED nem fog "begyújtani"...

Most jut eszembe, mit szolnál mondjuk egy küszöbfeszültséghez, ha már a gyujtofeszültség nem tetszik?

A küszöbfeszültség tökéletes!

Akkor ebben megegyeztünk.:

(aláhúzás tőlem)
Ez megintcsak nem így van...
Ha igaz lenne, hogy csak azután lehet az áramot csökkenteni mikroamperes szintűre, akkor már majdnem igazad is lenne...

Amit írsz (és ha "begyújtana", akkor így is működhetne), az azt jelenti, hogy növelem a feszültséget, és konstans 0 az áram, majd egy határértéknél elkezd világítani és akkor kezd folyni rajta mA nagyságú áram, és ha ezután csökkentem ismét a feszültséget, akkor csökken mikroamperes értékre.
Mondjuk (hasamra ütöttem, nem pontos érték! csak szemléltetés) ha 2.5 V-nál világít, és lecsökkentem az áramot 1.9 V-ra, ahol már nem látszik, hogy világítana, akkor mondjuk 2 uA áramot mérek. De ha 0-ról csak 1.9 V-ra növelem a feszültséget, akkor nem mérek rajta ugyanennyit. A "csak azután lehet csökkenteni akár mikroampérra" ezt jelentené!
Pedig egy LED-en, mindegy, hogy előtte hány V volt rajta, egy adott feszültségnél mindig egy adott áram fog folyni rajta. (Természetesen mindaddig, amíg nem kapcsolok rá akkorát, amitől tönkremegy...)

Szerintem nagyon elbeszélsz a tények mellett . Ha nem éred el a küszöbfeszültséget nem tudsz az árrammal semmit kezdeni. Ha a táp feszültsége több mint a küszöbfeszültség, csak akkor indulhat meg az áram és azt szabályozthatod a sorbakötött ellenállással.
Amugy egy pillanat alatt kiprobálhatod, köss egy fehér LEDet egy 1,5Voltos ceruzaelemhez. Semmi nem fog történni, mert kevesebb lesz a feszültség, mint a küszöb.
Ha ugyazt megtennéd 2 sorbakötött 1,5Voltos elemmel akkor azonnal meghalna a LED. Csupán ezt fontos a LEDekkel kapcsolatban megérteni.
Abba is hagyom, mert nagyon felesleges es megtévesztőnek tartom a vitát.

A LED nyitófeszültsége (az a legkisebb feszültségérték, amely energiája „legyőzi” a záróréteg belső elektromos terének energiáját és, amelynél a LED elkezd világítani) nullától különböző érték, és aszerint eltérő, hogy milyen színű fényt bocsát ki a LED. Ez a küszöbfeszültség.
E küszöbfeszültség alatt nem folyik áram. E szakasz a karakterisztikában a vízszintes szakasz. Egy piros LED esetében - típustól, és gyártótól függően - 1,8 - 2V esetén már kialakul a nyitó irányú áram, amikor a LED elkezd világítani. Ez a LED karakterisztikában a felfelé ívelő szakasz, majd ha növeljük a LED-re kapcsolt feszültséget egyre növekvő átfolyó áramot tudunk mérni. Ez a majdnem egyenesen növekvő karakterisztika szakasz a maximálisan megengedett átfolyó áramig nő. Ennek értékét a LED disszipációs teljesítménye határozza meg. Egy 3mm átmérőjű piros LED esetében általában 100-110mW. Az ennél nagyobb teljesítmény esetében a LED tönkre megy.
A legtöbb LED-re megadják, hogy mekkora maximális zárófeszültséget bír el. Az is törvényszerű, hogy a LED-ek legtöbbjének maximális fényerejét már általában az átfolyó áram 80%-nál már leadja, utána a fényereje nem változik. (ez alól a Laser diódák a kivételek)
A nyitóirányú áram esetén a PN átmeneten az elektronok az N rétegből a P-be, a lyukak a P rétegből az N-be diffundálnak. A diffúziós kisebbségi és többségi töltéshordozók között rekombinációs folyamat indul meg, melynek során a felszabaduló energia fotonok (fény) formájában kisugárzódik.

Üdvözöllek.
Köszönöm, a hasznos információdat.
Ha már a legelején ilyen egyszerűen megfogalmazott egzakt választ kapok ,amit már én is megértek, nem kerekedett volna ekkora vita.
Teljesen igazad van (relé) butaságot írtam, ami elektronika.
Sajnos már megvásároltam elég drágán, ezen már nem tudok változtatni.
A meglepi, te vagy a Magyarországi hivatalos szervíze?
Tehát szerinted is a két sárga színű SMD led párhuzamosan ráköthetem egy kivezetésre? Azt szeretném hogy egyszere villogjanak. A műszaki paraméterei az elektronikának ezt lehetővé teszik?
Köszönöm.

Igen.

"Küszöbfeszültség..."
Ahha, legalább abban mindig megbotlik az a szerencsétlan áram, amitől a fényt adná a LED.

Te is akkor látsz csillagokat, ha orra esel. —