Hát ugy látszik a Fritzeknél mindent lehet, holott az UIC már évtizedek ota elöirta, hogy csak egy fényü tilto jelzö lehet.
Itt a legujabb DB Signalbuch még a törpe jelzökön is karácsonyfa világitás van. Hát nem csodálom, hogy nem igen találnak már mozdonyvezetöt.
Hogy ezt ki tudja hitelesen megépiteni a modellvasuton az több mint kétséges. ( hekyes fényeket kapcsolni)

Egy kérdést csak egyszer, egy helyre tegyünk fel!

Bocs, én kértem, hogy menjen át a DCC topikba. Ezért lett duplázva.

Semmi gond, már rendeztem.

Sziasztok!
Nem szeretném sokat ragozni a jelzők és jelzéskép értelmezéseinket, de a Tisztelt Modelvasutas Barátunknak megnyugtatás képpen találtam egy video-t itt:
https://www.youtube.com/watch?v=TFkmikvpgIM&t=754s
amelyben a szerző taglalja - igaz németséggel - hogy a H/V jelzőknél volt, van ilyen jelzéskép: két piros fény.
A 12:13-nál ismerteti e jelzéskép értelmezését, de a video-ban több helyen is látható az állomások kijáratán ez a jelző.
Köszönettel

Sőt ahogy irtam a mai német Signabuchban több ilyen agymenés is van. Mintha a szerencsétlen mozdonyvezetönek nem volna elég dolga egy olyan hoviharban mint ami most megy át az országon, hogy észrevegye a jelzőt ( alig 20 m a látotávolság), nem még azt is számolni kell hány és milyen szinü fények vannak rajta.
Több mint 40 éve volt az asztalon [UIC], hogy csökkenteni kell a jelzö fogalmak ( fények számát). Ugy látszik a németek ezt igy értik, es még meg is magyarázzák. Mintha nem lenne körülöttük vasut, ahol betartják a hajdani döntéseket.
Nem is csodálom, hogy a mozdonyvezetők a legdühösebbek a rendszerre a munkakörülményekre.

Az IHO-n láttam nemrég...

Szegény mozdonyvezetők bár szigorúan nem ide tartozik:
De érdekes, most, hogy ez a hókáosz volt/van a Németeknél, egyik folyóirat sem említette meg, hogy az ICE és a vonat közlekedésben járatkimaradások voltak, de
a jó öreg gőzősök ezt is kibirták:
https://www.youtube.com/watch?v=VLQqm9X2Le0

Mert ez nem hir az ottani egyenirányitott médiában. Az hir volt, hogy a DBAG sok milliárdos állami támogatás ellenére 67%-ra csökkent a vonatok pontossága, azaz 10 vonatbol alig 7 ért célba kisebb mint 10 perces késéssel. ( korábban a határ 5 perc volt, és kizárolag a távolsági vonalakra vonatkozik). Meg arrol sem irnak, hogy kb 50000 állás betöltetlen a vasutnál meg arrol sem, hogy emiatt a mozdonyvezetők ON-DEMAND munkabeosztásban vannak a fentiek miatt, azaz bármikor behivhatok szolgálatba, és ezzel keményen vissza is élnek. Ezért megy most a 6 napos sztrájk, mert a többség szeretne legalább 2 napot hetente ( a törvény szerint) otthon lenni, s nem mindenféle kaszárnyákban pihenni a szolgálatok között. A DBAG meg azt hiszi, hogy ilyen rabszolgamunkára embereket talál. Már voltak olyan hirdetések, hogy havi €12000-t bruttot fizetnének.
A ho eltakaritás már ott is a mult felesleges csökevénye lett, ahogy sinseprük a jármüvekről is hiányoznak már, igy valoban már 10 cm-s ho is katasztrofát okoz. Ráadásul a modern szerelvényeknek rengeteg berendezése van az “alacsony” padlo alatt igy a kevés ho is végzetes problémát okoz. Ráadásul a modern és gyors szerelvenyek papirvastagságu hokotroi ( ha nincsenek egyenesen mûanyagból) ez első hobuckában kitorik a nyukukat, es már áll is a bál. Sok vonalon massziv tehervonatok nem járnak igy nincs semmi komolyabb akadálya annak , hogy a ho meg a jég megmaradjon a pályán mire odavergődik egy Desiro vagy valamilyen elővárosi szerelvény és fennakad benne, vagy a csak a “klimabiztos” kupplung a két kocsi között dobja be a törülközöt, mert a hopor befagy a kontaktusok közé.

Azért az nem olyan öreg gőzös, a videón egy REKO BR52 van.

Igen, Igazad van az egyirányú hírfolyamról.
A parasztok traktoros kétheti sztrájkja már nem hír!
Pedig ott vannak még!

Mi inkább modellezzünk a lehető legjobb tudásunk szerint.

Nem régen több napig tárgyaltuk a Halmai féle vezérlést. Rátaláltam egy kanadai modellre ( H0-ban) amiben egy ilyen vagy nagyon hasonlo elektronika van.( szürökböl itélve). Igaz, hogy a többi része nincs meg ( irányito pult), es ugy nez ki valamilyen 3 sines rendszer volt. de 2 ilyen 3 részes F7-s kerûlt elő ilyen elektronikával. Ahogy látni teljesen kitöltötte a B unit gépterét. Valoszinüleg valaha müködött ( saccra min 40 éves konstrukcio)), mert nagyon profin van megépitve, de a motor a mozdony másik részében van. Sajnos fogalmam sincs ki csinálhatta ( a boltos sem tud a modellekről semmit) meg arrol sem, hogy mi is ez. Csak egy egérbillanyüzet utal arra, hogy cimezni lehetett a járgányt.
Az sincs kizárva, hogy az akkoriban már elterjedt garázsajtok stb távvezerlése volt a modelvasuthoz idomitva, azaz a modell maga rádiovezerlést kapott, a sinekből csak az energiát nyerte.

Ha háromsínes volt, akkor a vezérlés lehetett a 3. sínben?

Az sincs kizárva, de azt sohasem fogjuk már megtudni.

Szerintem azonban annak az elektronikának a mennyisége sokkal nagyobb, mint azt egy extra, ha nem is szuper megbizhato, kontaktus igényelne ( 3. sin). Inkább ugyanis egy alkatrésztemetőnek néz ki az egész megoldás.
Ráadásul ha a 3. sin egy 3. bemenetet jelent a rendszerbe akkor még bonyolultabb a dolog, mint egy tipikus 3 sines rendszernél, mert ott a két külső sin egy potenciálon van, azaz, mindegy hogyan rakod a mozdonyt a sinekre, ha mind a 3 sin, más más informáciot hord, akkor komoly gondokba kerülsz a pályavezetésnél, és a hurkok akár egy megoldhatatlan feladatot is jelenthetnek.

Hűha! Ebbe mennyi cuccot beletettek... Volt vele tervezés bőven.
Vajon megérte?

Nekifogtam a háboru elötti amerikai Lionel vonatokhoz egy tápegységet épiteni.
Gyári soha nem volt, mert tudtommal Europába soha nem szállitottak, az amerikai meg 110V-s.
Amugy a vonat teljesen jol megy még az FZ1-s trafoval is, csak a funkcioi nem müködnek. Mert a mozdonyban van egy 4 fokozatu irányválto relé, meg egy sip meg, ( sajnos az enyémböl gyárilag hiányzik) egy harang.
Az egészben az a vicc, hogy ezeket a trükköket már 80 éve meg tudták csinálni elektronika nélkül.
Sajnos már nagyon hiányosak a müszaki leirások, igy nem olyan egyszerü kibogozni, mit hogyan lehet kapcsolni. Az tény, hogy az FZ1-l szépen fut egy irányba és folyton sipol.
Eredetileg a sinekben azonban váltoáram volt, mig az FZ1 egyenáramot tud. Mint kiderült ezért sipol a vonat egyfolytában. Szoval ezekszerint váltóáramra lesz szūkség. Ha ahhoz egyenáramot adok, akkor meghuz a sipot kapcsolo relé és elkezd sipolni.
Az irányváltást a Märklinhez hasonloan egy impulzus adja, mint kiderült a hajdani vezérlöben ezt a gombot csak akkor lehetett megnyomni, ha a kezelö kart ÁLLJ állásba tekerte a kezelö.
Na most ezeket az összefüggéseket kell valahogy elektronikusan vagy mechanikusan összehozni. Ma már egy szabályozhato váltoáramu táp sem olyan egyszerü. Két lehetöség van - egy triakos fázishasitás, de ahhoz nem olyan egyszerü egyenáramot keverni, a másik meg egy hidas hajtás. Persze az sem lényegtelen, hogy egy mozdony a sippal 18 V-n majdnem 4,5 A -t fogyaszt.
A triakos megoldásnál elég balhés a zárlatvédelem is.

Közben kisérleteztem, s kiderült a Lionel irányváltoja nem feszültség impulzusra megy, hanem pontosan forditva a sinekben ha megszakitom az áramot egy nagyon rövid idöre a relé egyet lép elöre, igy minden megszakitásra a elöször lekapcsolja a motort, azaz a modell megáll -N- állapot. Ha most egy rövid impulzust küldök ki akkor bekapcsolja a motort az ellenkezö irányba -R- , de az csak akkor indul el, ha a tekeröt elforditom.
Ha most ujra megállitom a vonatot akkor ujra N állapotba ugrik. Ha most megint elinditom a vonatot akkor ujra irányt vált -F- és elindul elöre.

Ennek a mozdonynak akkor AC-kell?
És a rövid tápmegszakításra azonnal menetirányt vált?
Megmérnéd az áramfelvételét? Csak menetben és ha sípol?

Az AC szabályozást nagyon egyszerűen meglehetne valósítani egy toroid trafóval. De azt ma beszerezni lehetetlen.
De egy Roco trafóban megtalálod ha kiépíted a diódákat.

De ezzel az lesz a baj, hogy csak 0,8A-t bír a tekercselés, mert 0,5mm huzallal van tekercselve.
De az elv, működhet.

Elvben nem, a valoságban azonban AC kell neki. Mert van benne 1 relé, ami ACra nem huz meg, azaz ha sipolni kell akkor el kell huzni az AC szimmetriát, hogy az ACban legyen egy kis DC (3-5 Volt). A motorok simán felfalnak 2 A-t , azaz ha sipolni is kell akkor 4 A a fogyasztás.
Az irányválto relé egy kacifántos konstrukcio ( olyan mint a régi telefonszelektor). Minden megszakitásra fordul egy lépést. Menetböl mindig semleges - áramtalanitos állásba fordul. Ráadásul van benne valamilyen késleltö valami ( még nem tudom mi, mert nem látni semmit csak a relé tekercsének van egy leágazása ami a motor állorészéhez va kötve). Ha ujra áramot kap akkor késleltetve huz meg s ha megszakad ujra az áram, akkor fordit egyet és felcseréli az állotekercs polaritását, azaz ha most feltekerem a kart, akkor ellenkezö irányba indul.

Igen eredetileg is egy kacifántos hatalmas trafo volt, aminek a szekunderén 4 csuszka volt. ( mindig legalább két vonatot lehetett vele szabályozni). Ahogy látod a rajzon a 2-2 csuszka egy mozdony szabályozására volt, az egyikkel a max. Sebességet lehetett beállitani ráadásul mechanikus karokkal volt kivitelezve, mert a fö kar mindig a teljes tartományban mozgott, csak a mozdogy nem. Ráadásul ilyen soros motoroknál igen nehéz szabályozni a fordulatszámot, azaz a vonatok eléggé össze vissza mennek.
Nekem megvan a majdnem eredeti mechanikus konstrukcio trafo nélkül már elektronikus kivitelre ( az elektronika siralmas, azért probálok valami egyszerübbet kiötleni).
Leesik az állad ha meglátod mi van benne.
A nagy kar a sebesség. Mellette egy kicsi - alig látni, sárga skála a vezérlési tartomány. Van ott még közvetlen mellettük egy 3. koncentrikus forgo szabályzo ami az irányt kapcsolja. Ebben a gépben a függöség elektronikus volt, azaz ha megnyomtam a sebesség gombot, akkor a vonat automatikusan megállt. Bizonyos idö után ujra kellett nyomni és utánna irányt váltva visszafelé indult.
Van még két nyomogomb az egyikkel a sipot lehetett inditani a másikkal a csengöt. Hátul azok a fogaskereket a két kar eredöjét viszik át 2 potira ami ment a prociba).

A sip valoban egy ujabb motor, talán még nagyobb teljesitményü mint a hajto motor, mert egy légsüritöt hajt a szerkocsiban, ami a levegöt fujja egy olyan szerkezetü sipba mint a focibiroé, csak nagyobb és nehezebb, hogy mély legyen a hangja.
A képen a sip meg a DC relé.

Huhh.
No ezt kitalálták és össze is rakták.
A kompenzációs tekercsek és a diódákkal DC-vel megemeli... Rafinált.

Ezt a gyönyörű múzeális értékű gőzőst tényleg úgy lehetne működésre bírni ha egy trafót tekrne hozzá az ember.
De ez megint sokkérdést felvet: magánember ilyet csak magának tekercsel. Nem ismerek tekercselő céget, de az csak minimum 10 db megrendelést válal. De ilyen komplikáltat? szekundert kívülre tekerni, még leszedő csúszkát, mechanikát készíteni, felejtős. Ráadásul mint ezt legalább 1,4mm huzalból!
sajnos így nincs ötletem
Áruld el kérlek, hogy a mozdony kéménye és a homoktartály között az a résből kiálló kis lemezke mi célt szolgál?

Na nem olyen vészes, már kezd összeállni az elektronikus verzio. A gyári a gyár garanciája ellenére belehalt az elsö probálkozásba. Közben már küldtek valamilyen informáciot, de nem jött át. Még várok, hogy mit mondanak, mert ugy látszik érdekli öket is, hogy egy másik kontinensen üzembe tudjam helyezni a cuccot. Megtaláltam mi ment tönkre a gyári elektronikában, de fogalmam sincs hogyan kellene müködnie a belsö védelemnek. A dobozon van egy piros lámpa ami jelezné a zárlatot, de fel sem villant.
Szoval ha a gyárit nem tudom rendbe tenni akkor megoldom magam egy teljesen uj elektronikával ( találtam egy ideális modult, hétfön megjön, azt biztos nem nyirja ki egy kis rövidzár) és nem kell a hülye telefonos vezérlés, mert állitolag azt is tudja a gyári elektronika, de egy rövidzárt nem bir ki.
Nyilván, hogy 2024-ben nem fogok trafot tekercselni. Szerencsére van egy 18V vagy 400W-s dög trafom, az éppen jo ehhez.

Azzal a kapcsoloval ki lehet iktatni azt a relés szelektort, Mert, ahogy irtam, az az áram megszakadására reagál, ami könnyen elfordulhat minden modellvasuton, hát még egy ilyen rendszerben. Igy ha beállitod az irányt akkor kikapcsold a szelektort azaz nem tudsz irány váltani csak a sebeséget tudod szabályozni.

Sziasztok!

Segítséget szeretnék kérni Nanox s88 központ javításához. A segítség a hiba feltárásában kérnék. Ha valaki szánna rám időt privátban írjon, ne spameljük tele a fórumot.
Köszi előre is!

Szia! Én felteszem a kezemet, jelentkezem.

Van egy 3,5X1,6 m-es H0 asztalom. A nagy álls. átmenő fővágánya 2,2 m határtól határig. Itt elfér egy 6 kocsis (SCHICHT MÁV kocsik) vonat max 30 cm-es mozdonnyal. A két álls. között állomástávolságú közlekedés van. Mindkét álls. egyenes.

Az asztalon ellenmenetet kizáró, félig önműködő, elektrodinamikus biztosítóberendezés van. Elektronika csak annyi van, hogy az 5 független szakaszt 5 "medvend" vezérlő táplálja. Ezen kívül 4 dióda van a 4 bejárati jelzőnél.

Mindkét állomáson bejárati jelzők és előjelzői vannak. Az összes vonatfogadó vágány mellett kijárati jelzők. A jelzők előtt 20-25 cm hosszú szigetelt szakaszok vannak. A tárolóvágányokon váltó és kapcsolófüggéses vonatbefolyásolás van.
A jelzőket és váltókat egy "érintőceruzával" állítom. A jelzőket a vonat állítja vissza tilosra. Csak karos jelzők vannak.

Amúgy az egész terepasztal dolog kompromisszumok kérdése.
Pl. a jelzőim: vörös-fehér sávozású főjelzők vörös/zöld fénnyel. A valóságban biztosított álls. bejárati jelzője nem lehet kétfogalmú.
DE: mivel mozgó elemek, élénkítik az asztalt és fokozza a látványt és viszonylag olcsón hozzáférhető volt.

Nekem az a véleményem, hogy túlbonyolítás nélkül is nagyon látványos lehet egy analóg asztal némi "felturbózással és hatalmasat lehet játszani rajta.

Persze a digit üzem a technikájával olyan látványokat kínál, amit az analóg nem tud.
Csak az a kérdés, hogy kinek milyen játszásra kell az asztal és ugye mennyi pénze van.

Mindenkinek jó vonatozást kívánok.

Kedves László! Ha publikus, tudnál feltenni egy pályatervet? Köszönettel: Ernő

Helló Ernő!
Természetesen nem titok, csak kell rajzolnom egyet. Holnap utazom, Aztán rajzolok egyet és küldök még más képet is, amin látszik majdnem minden vágány.
Gondolom 1 Mb fölötti képet nem lehet ide feltenni. Lehet email-en kéne folytatni, ha lehet?
Üdv.: László

Javaslom a képtár használatát, oda több és nagyobb képek is feltölthetők.

Köszönöm. Feltettem a fotótárra 17 képet és katt OK-ra. Aztán mikor visszanéztem a fotóimat, akkor csak a legelső volt ott.
Kérek segítséget, hogyan lehet a fotótárba képeket tenni. Mert nincs semmi utalás a feltett képek rözítésére. Köszönöm a segítséget.

Kicsit érdekes rálelni a képeimre, de megtaláltam.
Üdv.: lszl113

Szia Ernő!
Nekem nem volt pályatervem. Miután az állomásokat lefektettem felrajzoltam az alaplapra a vágányok középvonalát. Persze a fektetésnél többször kellett 1-2 cm-t módosítani.
Rajzoltam most egy nyíltvonali pályavezetést a legfontosabb adatokkal.
Tettem fel a galériámba képeket, amelyek segítenek "megtalálni" a vágányvezetést. De szívesen válaszolok a kérdéseidre.
A képeken az is érzékelhető, hogy a rengeteg jelző ellenére abszolút nem tűnik zsúfoltnak az állomás.
Üdv.: László

Egy HighEnd vezérlés ( csak az elektronika) a 80 éves történelmi modellvasuthoz.
Két egymástol független váltoáramu ( 12-18V / 4 A ) kimenet ahol a sip vagy kupplung müködtetéséhez el lehet tolni a 60Hz-s váltoáramban a DC szintet.

Egy ujabb kis vezérlö a karácsonyfa alá a kis japán emlékhez - egy kis N méretü KATO terepasztalhoz.

Trainmaster nel van pár olyan trafó, ami tudott síp, harang stb funkciókat, nem tudom mi van fent online, de a boltban van.

Azt már megoldottam. Kösz. Most csak a 2 mini vonat mozgatása volt fontos.

Egy érdekes projekt a lengyelektől, moduláris felépítésű, dominó jellegű vezérlőpult gyakorlatilag bármilyen igénynek megfelelően, ingyen letölthető pulttervező programmal.

Külön meg lehet rendelni a vázat (lézervágott rétegelt lemez) és az egyes kockákat, és ha kéred, össze is szerelik neked az egészet (nyilván plusz pénzért). Nem olcsó mulatság, de bitang jól néz ki.

És a legjobb, hogy gyakorlatilag bármit bele lehet tenni a pult alá, árulnak kész elektronikai blokkokat, de mi magunk is megtölthetjük tartalommal az egyes kockákat.

Láttam ilyet működés közben, nekem nagyon tetszett.

trainbrains.eu

Én is pár éve nekifogtam, de nekem sem sikerült kisebb kockákat tervezni mint a 40x40 mm. Söt ki is nyomtattam néhányat, de sajnos házi pályákhoz igen nagy.
Szereztem müanyag rácsot is ( akkoriban éppen mustrálták a neon világitást és azokon volt ilyen rács, de az kisebb osztásu volt, mint a 40x40 mm és sajnos a geometria meg az alkatrészek miatt nem lehetett kisebbre tervezni a kockákat.
Igy feladtam a projektet. Csak pl egy 4 vágányú állomás is már 16 cm területet igényel.
Ráadásul a kockák alján levö csatlakozok eléggé drágitják a megoldást - vagy bonyolitják, ha lengöcsatlakozot választ az ember.

Csak még egy apro megjegyzés ehhez a témához.
A vezérlöpultot általában ugy ismerjük, hogy az a kicsinyitett leképzése az állomásnak, ahhoz 40x40 mm-s kocka még a H0 mérethez is éppenhogy pár százalékkal kisebb, mint a pálya maga a H0-tòl kisebb méretekben meg már nagyobb mint a pálya valos mérete. Ez szerintem erösen zavaro tényezö. Egy nagy modulpályához még talán illik, de a kisebbekhez már eléggé zavaro a hely sem áll mindig rendelkezésre.

Igen, ez gond lehet nagyon sok esetben.
Amit a H0 klubtopicban követhetően építgetünk asztalt, annak a mérete 215x125cm. A "kapcsoilópultnak" egy 36x17cm-s hely jutott az egyik sarokban.

Igen ha kb 25x25 mm-s modulba lehetne épiteni esztétikusan 2 kapcsolot meg legalább 2 LEDet, akkor már meg tudnánk közeliteni a mini Integra DOMINO pultot.nem kellene mindjárt valodi kockákban gondolkodni, elég lenne egy ilyen négyzetes hálot rajzolni a sima pultba igy legalább kinézetre hasonlitana a valodira. Maga a kocka szerkezete elvesz rengeteg teret. Sajnos még rajzolva sem jön össze a dolog.

Elvileg vannak ilyen kicsi nyomógombok, csak azok felületszereltek. Kapcsolókról nem tudok. Hazsnálhatóról legalábbis nem.

De van két bajom ezzel:
1: Túl picikék lesznek a nyomkodni/kapcsolni valók.
2: Ezek az apró kezelőszervek azért nem arra vannak kitalálva, hogy csapkodjuk, "tapossuk" őket, ergo hamar tönkre fognak menni.

Én a majdan elkészülő TT-s Romhány állomásomhoz gondolkodtam valami hasonló megoldáson, bár lényegesen korlátozottabb funkciókkal, mint egy valódi, teljes értékű Domino. Mivel a valóságban is csak egy nem biztosított bejárati jelzője (+előjelzője) van az állomásnak, mindössze annyit kell tudjon, hogy a váltókat és az egy szem bejárati jelzőt külön-külön tudjam állítgatni, illetve ameddig a bejárati jelző szabad, a bejárati oldalon lezárja a váltókat (az állomás másik végével, ami 3 db váltó és egy 75 m hosszú kihúzóvágány, nincs szerkezeti függés). Nem kell foglaltságérzékelés, vágányutas váltóállítás és a vonat hatására visszaeső jelző sem.

Mondjuk az is igaz, hogy ehhez meg teljesen felesleges egy komplett dominópultot felépíteni...

Pontosan az individuális váltok okozzák a legtöbb gondot mert azokhoz egy kockában többnyire 2 nyomogomb meg 2 vagy 1 kétszinü LED kell. Ezt láthatod Steve asztalán is mennyire össze kell gyömöszölni a két 7 mm-e nyomogombot ( min. 10 mm -re kell lenni a másiktol az anyák miatt. 4x4 cm-kockának a fele használhato mert ott van az egyenes ág, azaz marad kb 2x4 cm hely.
Ezért én eleve lemondtam az individuális váltokezelésröl es a vágányutas rendszert választottam, azaz két gombbal választom ki a vágányutat ( honnan - hova) ami automatikusan állitja az érintett kitéröket. Ezzel sok kapcsolot meg nyomogombot sporoltam ki es maradt a 2 LED minden váltonál. Késöbb ezt kiegészitettem egy külsö panellel ami kijelzi az egész vágányutat igy nem kell a jelzés a váltokhoz. A jelzök részben a térköz rendszerrel vannak meghajtva, de van egy manuális állás ahol kézzel tudom a jelzöket állitani.

Ha szigorúan a dominópult elvét nézzük, ott a kitérők nyomógombjai külön vannak egy csoportban a két állomásfej alatt (illetve a PKP esetében fölötte), nem a nyomvonalon. Továbbá egy kitérőnek csak egy gombja van a valóságban, ez van általában megtámogatva egy "közös állítás" gombbal, hogy ne lehessen véletlen gombnyomással váltót állítani. Ha jól tudom, de majd valaki megerősít vagy megcáfol, valamelyik MTB hajtómű is alkalmassá tehető egygombos kezelésre, tehát nem kell két külön nyomógomb a váltó két irányának.

A váltó állásának a visszajelentését pedig a kivilágítható szárcsík oldja meg, a trainbrains-es kockák is alkalmasak erre: nincs szükség keresgélni a helyet a LED-eknek, mert már megvannak

Találtam egy videót egy ilyen pultról. Mindent egy gombbal kezel az ürge.

Bővebben: Link

Abban viszont biztosan egyetértek veled, hogy minden más megoldáshoz képest rendkívül helyigényes egy ilyen asztal. De milyen menő már, nem?

Igy van ahogy irod, de a valoságban sajnos minden sokkal bonyolultabb. Az eredeti dominokockák felépitése és mérete a modellezönek egy rémálom ( ha még jol emlékszem vagy 10 cm mély, s nem véletlenül ilyen) és minden kontaktusa közvetlenül csak egy relét kezel, majd annak egy sereg kontaktusa kezeli a biztbert. A sereg kontaktus arra kell, hogy ellenörizni lehessen a müködést. Alapbol egy nagyon bonyolult rendszer ( jo 40 év távlatbol beszélek). Szoval modellméretben jobb esetben csak a kezelöpultot lehet leképezni, de pontosan ott kezdödik a gond, hogy sok minden nem közvetlenül az adott kockából kezelhetö, igy a modellezönek is elvileg egy gyorstalpalora kellene mennie egy ilyen modellpult kezeléséhez.
Igy a modellezök többnyire a logikusabb, egyszerübb kivitelt probálják megépiteni ezért kerülnek a váltoállito gombok jelzök gombjai szintén a kockára.
Igen az MTB konstrukcioja megengedi az egy gombos vezérlést. Viszont okvetlenül kell a visszajelzés, hogy lásd milyen állásban van a válto és annak milyen forgalmi következményei vannak. ( pl a jelzök stb).

Igen szép es jo, de rengeteg munka, ha csak belegondolsz hogy a visszajelzeseket stb is vissza kell vinni a pultba. Az én asztalomon 96 polusu a csatlakozo, de nem elég igy elö kellett vennem az Arduinokat es még 32 virtuális eret épiteni BUS rendszerben
A kezelöpanelen csak vágányut választhato meg néhány jelzö meg egy kapcsolo vágányonként ( ami a nagyvasuton nincs ) amivel áramtalanitani tudom a szakaszt.
A másik képen a BUS rendszer fejlesztö verzioja ahol a nyomogombok ( jobb oldal) állását 4 vezetéken viszem a pultról a pályára ( a kepen a 8 utas alapverzio) . 4 ilyen virtuális átvitel van 32 független relére ( a LEDek helyett relék vannak.) miután a szinváltáshoz extra ér kellene azért ugy döntöttem, hogy a kijelzö panelen nem szinekkel jelzem a vágányutat meg a foglaltságot, hanem villogással, nem villog / villog a vágányszakasz.
Ahogy látod a kezelöpultra már nem tudtam volna elhelyezni esztétikusan a LEDeket ezért kerültek a kis külsö panelre. De még ez sem végleges, közben beszereztem intelligens LED paneleket ahol minden LED individuálisan a cimezhetö és bármilyen szinü lehet. Azaz a kis LED panel kap egy nagyobb testvért, ahol már szinesen tudom kezelni a vágányutat, a foglaltságot, söt a vonat mozgását is de ez még a jövö zenéje.

Hogy pontosak legyünk: a D70-nél a váltók állítása vágányutasan történik alapból, ezért vannak külön csoportban a váltók egyénin gombjai. A videóval szemben egygombos kezelés csak elvétve fordul elő (pl.: vészlekapcsoló, térköz megállj), minden más két gombbal történik. De persze a modellezés kompromisszumok sorozata, kezdve a méret-torzítással, a sebesség torzításával, vagy pl. a meghajtással. A kérdés az, hogy az adott modellben mit, és milyen hűséggel akarunk ábrázolni. Így nem Istentől elrugaszkodott gondolat, hogy akár egygombos kezelés legyen, vagy hogy a váltó lezárt állapotát jelezzük-e vissza a világító szárral. (Alapból a le nem zárt váltó szárai sötétek, ha le van zárva a váltó, azt jelzi a világító szár, a foglalt váltót a vörös szár jelzi, ahogyan állítás közben a szár villog, míg felvágás esetén mindkét szár villog, és hangjelzés - csengő - hallható.)
Tehát ha a bizt. ber. működésénei modellezése a cél, akkor is más szempontokat kell figyelembe venni, míg ha a játék a fontosabb, akkor a pult kinézete másodlagos.
Ezzel együtt tény, hogy egy akármilyen, D70-et másoló pult rendkívül menőn néz ki, függetlenül hogy ténylegesen mennyire élethű a kezelése, kinézete, stb.

Mhhh...
Képzelem, hogy ilyen megoldás esetében kb. végtelen hely áll rendelkezésre, pláne H0-ban. A másik topicon követhető asztal az viszont csak 215x125cm, és az egyik sarkában van hely a vezérlésének.
Meg sokan úgy is gondolkodhatnak, hogy egy ilyen - egy Z-s komplett asztal méretű - kapcsolópult építése helyett inkább ezzel megnöveli asztalának a felületét. Mondjuk, hogy ne kelljen használni a legszíűkebb íveket, vagy beférjen mér egy vágány az állomásra.

Nekem is a vágányut választás a szimpatikusabb. Az állomási vágányokon a két vég külön van kezelve igy egyszerübb ezért kell 2 nyomogomb az állomási vágányokhoz. Különben nem igen szerettem a D70-s rendszert. Nagyon bonyolult volt pontosan a használt olcso megoldások miatt.

Azért ne felejtsük el, hogy amikor készült ('70-es évek), még ez volt a csúcstechnológia. Ma már persze elavult, de akkoriban, az akkor elérhető alapanyagokból és technikával ez még modernnek, sőt kiemelkedőnek minősült