Köszönöm, köszönjük!
Igen, lehetne életszerűbbé, kopottabbá, patinálttá tenni.
De ez egy játszóasztal lesz, így egy kis "élénkség", kvázi setrilitás belefér.

Közben megindult a fásítás is.

Ezért mondtam: ízlések és pofonok.
Viszont a képen lévő fa nagyon szép!

Bővül a dekoráció, és helyükre kerültek a jelzők is.

Egy kis hangulat...

Nos, ma véget ért a projekt. Az asztal leszállítva a Megrendelőnek. Még a szomszédok is megállítottak, hogy megnézzék, mielőtt bevisszük a házba.
Ahhoz képest, hogy miket is vártunk el mi magunktól tervezés, építés közben, egészen jó lett. A Megrendelőnek tetszik, és ez a lényeg.

Egyébként igaz a mondás, egy ilyen kicsi asztal építését is csak abbahagyni lehet, befejezni nem. Még rengeteg lehetőség maradt benne, pedig tényleg csak egy játszóasztal. A "játszani is engedd" viszont a vasútmodellezésben azt (is) jelenti, hogy építeni is engedd.

Nekünk is sok tanulsággal, tapasztalattal járt a munka.
Egy hasonló célú újabb ilyen tervezési fázisban van, de az nem ennek a topicnak a témája lesz.

Szívből gratulálok! Valóban pöpec lett.

Tettem fel az apróba pár építési anyagot, ha valakit érdekelne.
Tillig H0 Standard (ex Pilz) sínek, 2,5mm magas sínprofillal.
Bővebben: Link Tillig sínek

Keresek alkatrészeket egy Rivarossi BR39-hez H0-lban. Létezik egy forgalmazó? Köszönöm.

Nem igen hiszem, mert a cég hosszu viharos idökön ment át mire oda került ahol van. Még a hivatalos honlapon sincs sok alkatrész néhány kerékpárt kivéve. A néhai modellek alkatrészei jo eséllyel az EBAYon érhetök el, illetve nem messze a határtol egy régi, több mint 10 éve bezárt modellbolt tulajdonosánál van mint magántulajdon (RAZI Modellbahn, és ami ott találhato meg is rendelhetö).

Amennyiban úgy kezdődik a cikkszáma, hogy "HR", akkor van esély rá, hogy tudsz rendelni.
De van egy gyanúm, hogy a mozdonyod még a Rivarossi önálló korszakából származik, amikor nem volt a márka a Hornby csoporté. Az sajnos esélytelen...

Na, valaki megmodellezte ezt is. Ki tudja mi ez? És melyik filmhez adhatta az ötletet?

Ez Hitler álomvasutja volt - széles nyomtávon.
Az egyik James Bond fimben fordult elö egy orosz hasonmása.

És az az "orosz" hasonmás valójában egy elmaszkírozott English Electric Type 1, azaz Class 20-as mozdony volt, szám szerint a 188-as.

A mozdony azóta is jó egészségnek örvend, a British Railways zöld festését viseli sárga homlokfallal, és visszakapta az eredeti pályaszámát is (D8188). A Mid-Hants vasútvonalon ("Watercress Line") alkalmanként ő szállítja a kirándulókat Alresford és Alton között

Az "atomvonat" vagy mi a forgatás után

The Watercress Line

Most jelenik meg a ROCO-tól az ÖBB Rh1020 (ex DRG E94) némileg átdolgozott modellje. Kíváncsi voltam, és megnéztem ezt:

klikk ide!

Szíves figyelmébe ajánlom mindenkinek a 36. számú alkatrészt! Vagy van még raktáron, vagy rájöttek, hogy az új zsákutca?

Teljesen kaotikus a dolog. Ludmilla vs Ludmilla.

Mintha az utóbbi egy évben a régebbi konstrukcióknál vissza tértek volna a régebbi motorokhoz, az újabbaknál viszont már maradt a kínai.

Jelentös visszafejlödés tapasztalhato némelyik gyár müszaki felfogásában.
Én ennek az egyik okát az eröszakos digitalizácioban látom. Sokan még ma sem képesek felfogni a különbséget a két technologia között, amikor a motorokrol leszedik a lendkereket vagy azt olyan méretüre esztergálják aminek semmi értelme nincs, hogy az igy nyert helyet kitömjék kondenzátorokkal.
Az világos, hogy a két fajta energiatárolás papiron akár még egyforma is lehet, de az mégsem ugyanaz, mert a lendkezék a mechanikai akadályokat ott küzdi le ahol keletkeznek. ( egyenletes. forgás a mechanizmusban)) a kondenzátor meg csak az elektromos energiát tárolja.
Azaz amit egy lendkerék gond nélkül és azonnal reagálva le tud küzdeni a kondenzátor gyakorlatilag azonnal besül, ha a motor mégis megakad valamiért. ( amit ha van lendkerék alapbol ki lehet zárni).
Ráadásul a jobb modern motorok kb kétszer olyan gyorsak mint erös elödeik, azaz egy fokozattal több áttétel kell ugyanakkora sebességre, ami tovább növeli a mechanikus gondokat, akadályokat, azaz sokkal jobb hatása lehet egy lendkeréknek mint egy halom kondenzátornak. Mégis a forditottját látni sok uj modellben.

Nincs semmi köze ennek a digitalizációnak, egyszerű fillérsexualizáció az egész.

A motorok közöti fordulatszám különbség a ROCO esetében nem játszik, az kb. azonos.
Egy BR80-nal jártam úgy - pontosabban az ügyfél - hogy a kínai motorokra jellemző módon körtüzes lett. Cseremotor nincs, a ROCO azt mondta, hogy vigye vissza a bolta az ügyfelünk, cserélik. Csak az a baj, hogy a boltban sem volt már modell, amire cserélték volna. Van idehaza egy régi ilyen gőzösöm, még a klasszikus ROCO motorral. Kipróbáltam, kiszedtem az új mozdonyból a kis motorocskát, a távtartó elemet, és láss csodát! A régi motor pont passzol a helyére, a modell vígan működik vele. Gyors levélváltás, fényképekkel a kapcsolattartómmal, és két nap műlva ingyen küldték a régi motort, garanciában. Beszereltem, azóta is szépen megy a BR80-as.

(Én értem, hogy a saját gyártású motor az drága. Ha veszünk egy kínait nagy tételben, akkor olcsóbb lehet a gyártás, ergó nagyobb a profit. HA! Ha utána ganaciális javításokra nem költik rá azt, amit az olcsó motorokkal megspóroltak. És akkor a bosszús, elégedetlen vásárlókkal még nem is számoltam. Valamelyik marketionges, pénzügyi guru kiszámolta már, hogy jön ki a matek?
Drága, saját motor - olcsó motor + megnövekedett garanciális költségek + bosszús, elégedetlen vásárlók okozta csökkenő forgalom = ????)

Egyszerüen, egy modern motorgyár talán egy hét alatt legyártja a gyár egész évi igényét és 51 hétig áll. A hozzáértö embert nem lehet az utcasarkon találni, igy talán egész évben fizetni kell vagy találni neki más munkát is. Az europai modellgyárak még nem találták fel a spanyol viaszt, hogy esetleg név nélkül, de bárki másnak, akár a konkurenciának is gyártsanak motorokat.
Ezért olcsobb bármi amit a számitogépröl meg lehet rendelni és csak a számlát kell fizetni.

Sajnos ez nemcsak a Rocira jellemzö. Még a nyáron cserélt barátom egy motort a Hornby H0 mozdonyban, a gyár majdnem 50 fontot kért a cseremotorért az ebayon 2,70-rt találtunk ugyanolyat. ( többet rendeltem és szétszedve is 100% ugyanaz mint az eredeti tönkrement motor) és valaki a 2,70-n is keresett pár centet.

Mára minden európai (értsd kontinentális) gyártó beállt ebbe a sorba. Szerintem nem kellett volna, de nem én vagyok a döntéshozó.

Akkor meg hozzáértö emberek kellenek amikor a motorokat kiválasztják. Az sincs kizárva, hogy ezek is menesztve lettek a motorgyárto üzem felszámolásákor.
Ma már az, van, hogy ami nem Made in Chinaaz hamisitvány, de hát ezt akartuk....

Van egy magyar kapitány, aki az USA_ban repül Airbus kapitányként, és nagy autós old timer rajongó.
Ő mondta, hogy a Boeing ott rontotta el, amikor repülőgépek helyett elkezdett pénzt csinálni.
Pont ez van a modellgyártók esetében is, minden áron pénzt akarnak keresni, semmi más nem számít, csak a pillanatnyi haszon. Hogy utána mit kell kiállni a cégnek a garanciális fronton, az már nem érdekes, addig a fiskálisok nem látnak el.
Ideje lenne a műszakiaknak visszavenni a hatalmat ott, ahol nem elég a marketinges maszlag, a pénzért oda kell tenni a műszaki tartalmat is.

Ez az USAban már legalább 40 éve igy van, és örülhet az ember ha nem aggresszivak.
Ezt terjesztette el a progressziv politika is az EUban.
A müszakiak nem udják visszavenni a hatalmat, mert a környezet nem engedi. Az egész gazdaság (lassan már nálunk is) arra van beállitva, hogy azonnal profitot hozzon. A cégek nem a saját vagyonukbol élnek, hanem hitelekböl, ahol negyedévenként kell a hozamot az asztalra tenni. ( egyes cégeknél még a beton sem köt meg, de már el kell adni a házat, lakást).
Ahhoz, hogy hitelhez juss „Atraktivvá kell tenned a cégedet „ azaz optimális egy két alkalmazottal, raktár meg tartalék nélkül, leasingelt berendezésekkel kell hasznot hoznod. ( lásd a privát vasutak jelentös részét).
Ugyanezt tették a Boeinggal is, amit csak lehetett kiszerveztek, az uj cégek viszont ugyanolyan szabályok szerint dolgoztak, azaz elvállaltak minden munkát, nemcsak a volt anyacégnek, és azota van a káosz.
Ha tényleg bebizonyosodik a dreamliner gyári hibája, akkor valoszinü végleg kicsengetnek a Boeingnak, és csinálnak egy uj céget a zöld mezön az összehordott társaságbol meg komponenseiböl, de az eltelik pár évig.
Ahogy hallom most még blokkolják ( engedélyek visszatartása - ugye ismerös) a kinai C 919 -s gépet ( az Airbus modernebb kinai változatát, eredetileg az oroszokkal közösen tervezték majd szétmentek, de közben mindkét országban már repülnek. Az oroszokat csak szankciozzák, azaz gépeik elöbb utobb megjelennek valahol.), de egy nagy beszállitoval (Airbus) alig lehet fenntartani a nemzetközi forgalmat, igy elöbb utobb meg kell majd venni a kinai repülögépeket, mint a vonatokat is.

A képen egy ontopic kocsi, sikerült szétszedni, hogy meg lehessen javítani.
Az alvázkereten az a szép folt, az a ragasztó nyoma. És mindkét forgóváz felett, mindkét oldalon ilyen, vagy még nagyobb is. És nem csak a 2. osztályú kocsinál, nem! A szettben az 1. osztályú kocsi is ilyen.

Az egész kivitel egyébként finoman szólva kérdéses. Nem jó az anyagminőség, a belső berendezést nem lehet úgy kivenni, hogy ne sérüljön az alvázon a rögzítő fül. Ha valaki eljut odáig, hogy szét tudja szedni, akkor majd kiderül, hogy az alváz anyaga rideg, és belső berendezést rögzítő füleknél vastag is, így vagy letörik, vagy deformálódik, ha megpróbálod kiszedni mégis.

Az filigránabb alkatrészek öntése sorjás.
A belső berendezésben a székek ragasztása a padlóhoz esetleges, ha valami zörög a kocsiban, akkor egy, vagy több darab is elszabadult.
Az elvileg rugózó ütközők nem rugóznak, és koppanásig be vannak tolva, mint amikor a mozdony rájár a vonatra, és megnyomja, hogy össze lehessen akasztani, és egyáltalán nem mozognak szabadon. Pedig elvileg ugye az a "nagy durranás", hogy ezek rugóznak.
Az áramszedő lemezek ugyan a tengelyről szednék az áramot, de nem a megszokott módon vannak beszerelve, hogy a tengelyt lefelé nyomják felülről, hanem pont fordítva, alulról nyomják a tengelyeket felfelé.

Ez így jött a boltból, a nevezetes gyártó több termékével együtt.

Ez valami ACME?

Amúgy tudja valaki, hogy miért nincsenek RP25-ös kerekek az európai modelleken?

Acme, valamilyen dunakeszis IC kocsi tippre.

Rp25-ös profil a kompatibilitás miatt nem nagyon van használatban. De azért lassan terjed.

Mert az ipari sinanyag ezt nem minden pontban támogatja, meg itt joval kisebbek az ivek, mint az NMRA világban.

Mert üzembizonytalan.

Az, a MÁV IC szett. Minden kocsija ilyen.

Most "ünnepelek" a műhelyben, van nálam a hazai boltokból összeszedett, reklamációban cserélt modellekből két nagy banános doboznyi modell. Ebből van olyan szépséghibás (festési hiba, tamponnyomás hiánya, stb) nem javítható. Van olyan, ami motorcserés, hajtáshibás, stb. stb.

Feladat: valahogy árengedmény árán is, de eladhatóvá kell tenni. Van olyan, ami már piacképes, mert befejeztük a gyártását.

Vicc, ilyet még életemben nem láttam. Sajnos az ACME modellek eladott darabszám/műhely látogatás aránya nagyon rossz.

Hát azért nem értek egyet egyikőtökkel sem RP 25 létezik egy ideje a világ másik oldalain, és szinte csak az, mégsincs vele gond. Nem üzembizonytalan ;) A minősíthetetlen sínanyag valóban előfordul, de azért egy mai gyártású rendszeren ez nem okozhat gondot

Nem próbáltam, de valószínűleg a régi pikó hajtogatott sinszálain tényleg nem maradna rajta.

Egy rendes modern sínen gond nélkül működik. A "majd' derékszögű" íveken is elmegy. Természetesen a rövid járművek, nem egy BigBoy vagy akármi hosszabb jármű. Biztos vannak olyan gyártók akiknek a termékein nem oké, vagy olyan kis sugarú ívű váltó, de próbáltam elég Roco, Tillig sínt azokkal semmi gond.

Sokkal, de sokkal szebb. Valóban láttam már pár modellt amin már van, de nagyon ritka. Igazából ez egy újabb bőr lehetne, amit le lehetne húzni a modellekről, de nem akarok ötleteket adni, hogyan vékonyítsák a modellezők pénztarcáját a gyártók

Hihetetlen számomra amikor valaki épít HO egyedi gőzmozdonyt a semmiből (MÁV) minden gyönyörű és azok a hurka kerekek vannak alatta.

Inkább a slendrián mérnöki munkát látom én ebben, akik nem csinálják meg rendesen a gördülő állományt, mert az a kemény kalap amit keréknek hívnak úgyis mindent elvisel.

Az én amerikai terepasztalom is RP25 kerek vannak meg Peco sinek, nincs azzal semmi baj.
Ferkel lines.
Emlékszem pár évtizede Roco kihozta nagy csinnadrattával meg extra 1000 schilling felárral a 310.-s mozdonyt, RP25 kerekekkel, nsgy cirkusz lett és cserélni kellett a kerekeket.
A baj a méretekkel van. Mifelénk egy 10nm-s terepasztalon már biztos van emelkedö, meg szük váltok, a tengerentulon egy ilyen pálya rendszerint sikban van mert csak akkor lehet hosszu vonatokat járatni.
Az emelkedök meg a szük és nem precizios váltok nem igen jol az RP25-s kerékhez.
Még valami, az RP profilu kerek házi gyártása sem egyszerü, ahhoz CNC eszterga kell.

Nem tudom hány modellezö gyárt otthon kerekeket, ( esztergálja az abroncsot), valoszinü nem sok, igy mindenki, ha talál „gyári“ kereket használ. Sajnos már az angol Romford kerekek sem igen elérhetök, azok profilja ha nem is RP25, de sokkal funomabb mint sok gyári keréké.
Igy mindenki abbol épit amihez jut.

Fuuu, kitartás. Szerintem van közte olyan amit még én szúrtam ki.

Erről jut eszembe, régebben még amikor BYG modell még létezett, hétvégente jómagam meg egy másik klubtársam ott fusiztunk, Gyuri bácsi minden héten más meglepetés dobozzal szolgált, volt amiben H0-s Piko lomok, volt amiben TT-s. A feladat mindig adott volt, minnél több működőképes járművet összerakni. Életemben nem röhögtem annyit mint ezeken a szeánszokon. Azóta se bolt, se Gyuri bácsi sajnos.

Sziasztok!

A sinekhez hogyan szoktátok vagyis hova szoktátok forrasztani a vezetékeket? Tehát az oldalára a sinnek vagy alól a talpfából ki vágtok egy kis részt és oda?

A váltóknál a szervóknak a furatokat mikor szoktátok kifúrni? Amikor kész az asztal akkor rá pakolni a síneket és akkor? Vagy asztal kész rá a parafa rá a sínek és akkor?

És mivel szoktátok beállítani pontosan a vágányok közötti távolságot, hogy végig ugyan annyi milliméter legyen? Sablon vagy állandóan méregetitek vagy tolómérő?

Bocs a sok kérdésért!

Köszi!

A legegyszerübb a sinek külsö falára ovatosan felforrasztani a vezetéket. Ez mezei pákával nem mindig egyszerü mert tul nagy a hegye.
Ha van cseh pillanatpákád abba az eredeti drot helyett sima csengödrotot befogni ( vékonyabb mint 1 mm) azzal biztonságosan odaférsz.
Ha a lefektetés elött tudod hol kell lenni a drotoknak akkor legegyszerübb alulrol a talpfára forrasztani. A hátránya, hogy késöbb nem férsz hozzá.
A váltoknál a furatokat elöre kell kifúrni, mert késöbb nem biztos, hogy felülröl furni tudod ( utban lesz valami) Az asztaltol függöen lehet egy trükköt használni a válto nyelvmozgato karján a lyukon keresztül egy vékony 1 mm- s furóval lefúrsz az asztallapon át igy alul tudod hol van a helye igy késöbb nagyon ovatosan alulról is furhatsz. Ez természetesen függ a hajtomechanizmus kivitelétöl.

Ilyen pontos beállitásokhoz két dolog kell.
Az elsö vágány lefektetéséhez egy megfelelö hosszú vonalzo kell. Kapni pl a Pecotol amit amit a sinek közé lehet rakni amitöl az tökéletesen egyenes lesz.
Ha ez megvan akkor egy vékony 4-5 mm-s rétegelt lemezböl kivágsz egy sablont amit a lefektetett vágány meg a másik közé helyezel és ugy rögziteted a uj sint.
Az ivekben ez már bonyolultabb dolog mert ott változhat a távolság. A pontos méreteket megtalálod a NEM szabványokban milyen ivhez milyen távolság tartozik.

A sínek oldalára forrasztva randa lesz, mint a bűn. És megfelelő gyakorlat, forrasztópáka hiányában erősen gányolásnak fog hatni. A régi csehszlovák pillanatpákát felejtsd el! Alkalmatlan modellezéshez, akárhogyan is trükközöl a drót heggyel.
Picit visszalapozol, pont ebben a topicba, - de a Z-ben is! - fényképekkel illusztrálva követheted egy-egy terepasztal építését. Én a sínpapucsok aljára forrasztom fel a vezetéket, olyan 10-15cm hosszút, utána már vastagabbal is lehet tovább vinni, és javításhoz bonthatóra csinálni a "toldást".

Felrakod a síneket, bejelölöd a helyüket. Sínek le, a bejelölt helyre parafa, leragasztod. Le kell a parafát súlyozni, és 24 óra száradás. A parafára újra fel a síneket, váltókat, bejelölöd a furatok pontos helyét: szervók állító drótjait, a betáplálás, szakaszok vezetékeinek helyét a sínpapucsoknál (ha követed az első pontot), majd kifúrod, egy éles fafúróval. Ne erőltesd, ne nyomd lefelé a fúrot, mert szakítani foga a fát alul, elég, ha a saját súlya viszi a folyamatot, csak tartsd fixen pozícióban!

Pontosan bejelölöd a sínek helyét, és egy méterrúddal, hosszú fém vonalzóval, vagy akár egy egyenes, sima léccel megrajzolod a talpfarács szélét jelző vonalakat, és, ezekhez igazodsz, amikor fekteted le a síneket.

Kérdezz nyugodtan! És ne kapkodj! a biztos üzem ott kezdődik, hogy a vágányzat tökéletesen pontos! Erre időt kell szánni, és akár többször is, és sokat mérni, rajzolni!

Bocs a betühibát természetesen nem a talpfára hanem a sin talpára kell forrasztani a vezetéket

Én általában kivágom a műanyagot két talfa közt, dremmel golyós végű gravír fejjel megmarom a sín szál alját, aztán 15-20 cm kemény belű vékony vezetékből hajlitok egy kis "L" alakú véget rá, egy kis forrasztó pasztába mártás után a kialakított helyre forrasztom. Flexi sineknél könnyen szét lehet húzni a talpfákat, hogy ne legyenek útban. Ha megvan akkor egy tű reszelővel leszedtem a felesleget ha kell, ez így tökéletesen láthatatlan lesz.