Nem tudom hová máshová írhatnam ezt a kérdésemet, de mivel modultervezés/építés céljábol kérdezem, talán itt elfér.

Ismerem a vasutallomasok.hu oldalt, de létezik véletlenül egy oldal ahol az állomasok "vágany térkepei" (nem tudom, magyarul mi a "track arrangement; Gleisplan") találhatók?

Konkrétan Rákospalota-Újpest, Mátészalka és Fehérgyarmat állomások érdekelnének (de a zajtai vonalon az összes többi állomás is érdekelne kuriózumként).

Honlapot nem tudok, ahol ezek megtalálhatóak lennének, de - szakmámból adódóan - nálam megvannak az ún. "útvonalkönyvek", amelyekben a Téged érdeklő, szaknyelven "torzított helyszínrajz" nevet viselő rajzok fellelhetőek.
Ha megfelel, az e-mail címedre elküldöm azokat, amelyek Téged érdekelnek.

Az útvonalkönyvek a jelen helyzetet adják. Kicsit régebbi torzított helyszínrajzokat a Bővebben: Link webcímen találhatsz.

Elküldtem a Téged érdeklő állomások és a 113-as vonal rajzait.

Köszönöm a válaszokat! E-mailen meg is érkeztek!

Használd egészséggel! (Ha kell még valami, szólj, megkísérelem elküldeni.)

A fentrol.hu oldalon légifelvételek is lehetnek, amit egész jól lehet használni.

Köszi a javaslatot! Mihelyst hazaérkezem a munkábol egy óra múlva, megnézem!

A helyszínrajzok tanulmányozása közben arra jöttem rá, hogy ebben a kontextusban nem tudom hogy mit jelent az a szó, hogy "szelvény"? Van egy-két ötletem, hogy mi lehetne, de saccolás helyett inkább szeretném tudni hogy ténylegesen mit jelent...

Vasúti pályát 100 méterenként szelvényekre osztják, melyeket az un. szelvénykővel meg is jelölnek. A pálya egyik felén vannak a páros, másik felén a páratlan számú megjelölések. Célja a pályán levő műtárgy ( pld.: útátjáró, jelző, híd, áteresz, stb.) helyének pontos meghatározása, illetve a pályán tartozkodó vasúti jármű (vagy egész vonat) helyzetének behatárolása. GPS őse.

OFF
Na látod a nagyvasut is két mértékegységet használ, a szelvények hektométerben vannak mérve (100m), a távolságok viszont kilométerben.

/OFF

Köszi a választ, igy most már értem!

@etwg - itt Kanadában is két mértékegységet használnak a vasútak: a pályatávolsagokon kívül mindenre - országos törvények szerint - kilométert stb használnak, de a pályatávolsagokhoz kizárolag mérfold (1,606 km) és láb (30,48 cm, 1 mérföld = 5280 láb) van használva. (Mert a mértékegység változás után nem akarták minden egyes mérfoldkövet kicserélni - a Canadian Pacific-nek kb 20000 km-es, a Canadian National-nak szintén kb annyi volt kilencszázhetvenakármikor amikor a Biroldalmi rendszerről a SI rendszerre állt át Kanada... nem kicsi vállalkozás lett volna!)

Europában is a régi hektométer talán már csak a vasutnál maradt meg. Igaz eredetileg ott is mindenféle mértékegységek voltak, de ha jol tudom az államositás korában egyesitették a mértékegységeket a méter alapura.
Kanada ezt elmulasztotta...

A korábbi megjegyzésem Robertkének szolt

Nagy volt it az ellenállás az átállásra. Bár hivatalosan SI-t használunk, igazábol egy keveréket. Távolságra kilométert, de rövidebb hosszakra - főleg az olyan szakmai munkákban mint épitészet stb - lábot meg incset. Súlynál, egy tonna alatta fontot, egy tonna felett metrikus tonnát, de fél font alatt grammot. Folyadékokra kizárólag a liter alapút használjuk - de létezik a "metrikus gallon" is - mert a 4-literes tejes köcsögöt "gallonos"-nak nevezzük néha (1 birodalmi gallon = 4.6 L, 1 US gallon = 3,8 L).

Énmagam is ugyanígy keverem - így egyszerübb. Például modellépitésnel ha mérek valamit: ha az 5-3/8 incs pontossabb, akkor azt fogom hasznalni, nem pedig azt, hogy 136,5 mm; de inkább azt mondom, hogy 53 mm, nem pedig azt, hogy 2-3/32 incs... incsnyolcadok alatt inkább mm-t haszálok, de azért bevallom, egy kicsit kényelmesebbnek érzem a birodalmi hosszegységeket...

Nekem is hasonlo tapasztalataim vannak, évtizedekig dolgoztam amerikai meg angol cégekkel, és a guta ütött meg amikor egy 3 mm-es lyukat kellett furatni.
A menetvágásról meg inkább hallgatok.

Meg - talán - a hajózásban.

A hektométerrel mi a probléma?
A hekto- előtag az SI mértékrendszer szerint a 100-as szorzót jelenti, és nem csak a méter, hanem pl. a liter előtt is szokás használni.
mili- 0.001
centi- 0.01
deci- 0.1
deka- 10
hekto- 100
kilo- 1000

Akkor már a mázsa és a tonna lóg ki inkább:
1 mázsa = 100 kg = 100.000 g
1 tonna = 1000 kg = 1.000.000 g = 1 Mg
Mondjuk meglehetősen furcsán hangozna egy 2,5 Mg-os (két és fél mega-grammos) furgon... Vagy egy 5 Gg (öt giga-gramm) vízkiszorítású hajó... De teljesen helyes lenne.

Az is érdekes, hogy itthon 10 deka felvágottat szokás kérni a boltban, míg Franciaországban 100 grammot.

És akkor még belezavar a képbe, hogy a kilo- előtag a számítástechnikában nem 1000-et, hanem 1024-et jelent...

Nekem semmi problémám nincs vele, csak megjegyeztem, hogy kevés olyan hely (szakma) akad kicsiny hazánkban, ahol használatos. Ezzel együtt a Megagram, Gigagram teljesen korrekt, habár valóban kissé szokatlan.

Nálunk is ez így van: ha 10 da-t kérsz, akkor csak néznek mint a moziban...


Az is érdekes lenne, ha Vancouverben kiraknánák egy útmenti táblat: Halifax 6,1 Mm ...

Ausztriában meg nem 2 deci bort isznak, hanem egy negyedet vagy nyolcadot....

Az valóban érdekes, hogy egyes előtagok használata mennyire megszokáson alapul. Például dekamétert, hektogrammot vagy dekalitert nem látni (apropó, a liter is megmaradt az SI-ben használható nem SI-mértékegységként). A mega, giga használata is kicsit ilyen, energetikával kapcsolatban néha még a terawattot, terajoule-t is simán leírják, de a Nap-Föld közepes távolságot általában 150 millió kilométernek írják 150 gigaméter helyett. Ugyanígy szerintem a megagram sem hülyeség, illetve a liter mintájára a tonnával is lehetne használni SI-előtagokat. Persze arról mindenkinek az atomfegyverek jutnak eszébe az idétlen TNT-ekvivalens energiaegység miatt.

Ezek a számok legalább egyértelmüek, de a milliárdot mega billiot már követhetetlenül keverik ( föleg a pénzügyi szakmákban), mert az angolszász területen a milliárd helyett a billiont használják, igy az ember sohasem tudja hogy mikor hány nullárol is van szo.