Persze. Ezért (is) írtam, hogy nyilván kell kompromisszumokat kötni. Anno a győri KTMF-en (közlekedési főiskola, ma Széchenyi Egyetem) láttam az ottani "terepasztalt", ami egy jókora, előadó teremnyi méretű szobában épült fel, H0 méretben, de valós bizt. ber.-ekkel, láttam, hogy szinte mm-ről mm-re mozogtak a vonatok rajta. Érdekességképpen: a mozdonyok irányváltását a tetejükön egy billenőkapcsolóval oldották meg.(Ennek az okát nem tudom.) Viszont valós idejű mozgást imitáltak, valós távolságokkal, tehát több perc volt, míg az egyik állomásról a másikra elért a vonat. Tény viszont, hogy az akkor Magyarországon létező valamennyi biztosító berendezés egy-egy példánya meg volt építve a terepasztal mellé, hogy a jövendő vasútmérnökök ezeken tanulhassanak. Érdekes volt!

Én is voltam ott, tanultam is picit rajta aztán kivágtak, így sosem tudtam belemélyedni az asztal rejtelmeibe.

Nem egészen látom igy. Az integra domino az akkori rendszerektöl ( volt több is) föleg abban különbözött, hogy nagyon primitiv alapalkatrészekböl épült, amig a többi, akkor üzemben levö berendezes többnyire drága egyenként bemért egyedi alkatrészekböl ( azaz drága) lett összerakva ( elsösorban a relèkröl van szo). Egy akkori Westinghouse vagy orosz alternativa relét ( ezeket közvetlenül ismertem) a D70-sben nem ritkán féltucat telefonrelé minöségü alkatrészzel helyettesitették. Meg persze az volt az elöny, hogy Lego szerüen lehetett épitkezni, de gyakran igen drágán és körülményesen. Sokkal több hely kellett ´ kábel es több nagyságrenddel megnött a hibalahetöségek száma. Gondolj bele hány hibát lehet okozni 5-10 extra kábel beforrasztásával 1-2 helyett. Akkor még nem voltak számitogépek, hogy szimulálni lehessen ilyen rendszerben a hibát, igy azokra csak használat közben lehetett rájönni, javitani. Szerencsére nem volt túl sok komoly balhé, igaz D70 sem volt tul sok helyen. A másik rendszerben meg ilyen egyszerü hibák elö sem fordulhattak, mert azokban, ha egy relé tekercsében megszünt az áram, akkor az garantáltan leesett, ugyanerre a feladatra a D70-s rendszerben egy sereg kontaktus figyelése kellett.
De ez már eléggé eltér a témánktol és ma már amugy sem aktuális.

A vezérlőpultot el lehet készíteni az asztal alá is, és csak használat során kihúzni / kifordítani alóla. Vagy külön tárolva, és olyankor kívülről rácsatlakozva. Persze ez további megoldandó feladatokat jelent (megfelelően kialakított flexibilis kábelezés és / vagy üzembiztos csatlakozók), valamint helyfüggő is. De egy lehetőség a kompromisszumra...

Az én asztalomon is extra butordarab a vezerlöpult, igaz itt is korlátozva vannak méretek.

Persze, lehet. De egy - ha maradunk a beszélgetés eredeti felvetésénél, a 40x40mm-s kockáknál - akkor egy kisebb házi pálya állomásának megcsinálni egy Domino xx működését modellező pultot, az majdnem akkora lesz, mint az állomás az asztalon. A modellezők 95%-a csak legyint egyet erre, és elindul másfelé.

Tegnap volt lehetőségem kipróbálni a pulttervező programot. Ügyes kis kütyü, bár tényleg csak annyit tud, amit a neve sugall: megtervezni a pult kocka-kiosztását. A mögötte lévő elektronikát a userre bízza.

Próbaképpen összeraktam Romhány állomást, majd kipróbáltam az egyik leghasznosabb funkcióját, a bevásárlólistát. Gyorsan kalkulált egy összeget is, és akkor döntöttem el, hogy ez valóban nem az én utam lesz: 1200 zlotyi körül jöttek ki csak a kockák, a váz még további 350 (alsó hangon). Úgyhogy ha majd ott tartok, inkább építek magamnak egy fadobozt pár kapcsolóval a tetején

A nagy vasuton is ezt csinálták, a kockák nekik is nagyon drágák meg bonyolultak voltak. A gyártonak jo mert egyformákat kell gyártania, de a felhasználonak már messze nem annyira attraktiv. A nagyvasuton sem igen gyakran változtatnak a pályán igy egy lapraszerelt kezelöpult is évtizedekig is megfelel, ha meg valami elromlik ( kapcsolo, izzo ) azon sem nagyobb gond javitani mint a kockán.

Csak egy érdekesség az egyik volt osztálytársammal beszélgettem tegnap, aki egy D70 állomáson dolgozott.
Ö mesélte milyen gondok voltak az átadáson. A korábbi szabványok szerint minden forrasztott kötést ugy kellett kivitelezni, hogy a megtisztitott huzalt elöször rá kellett csavarni a forraszto pontra ( a relék már igy lettek kialakitva) és utánna forrasztani, azaz a drot még akkor sem pottyanhatott le ha nem volt megforrasztva.
Ezt a D 70-es nem tudta és jo egyéves huzavona volt a végleges engedélyezéssel. Szoval ilyen aproságokon is sok minden mult.

Ez csak szaképzettség, munkakultúra kérdése. A "wirewrap" technológiával kivitelezett csatlakozásokat nem kell forrasztani alapból. Tudom dolgoztam vele, igaz, nem mostanság.

Az meg a későbbi javíthatóságot, szerelhetőséget csak rontja, ha ezt még megfejeljük forrasztással is, és viszont, ha a vezetéket a forrasztáson kívül még rá is tekerjük a tüskére, vagy a NYÁK lap furataira ráhajlítjuk.

Ilyen tipusú - egyébként teljesen felesleges - túlbiztosítást én korábban nem láttam sem a GROZA-154 fedélzeti radar adóblokkjában, sem a DISSSZ-013 doppler radar blokkjaiban, sem bármelyik korai APG tűzvezető lokátorban sem (utóbbi USA vadászgépekben gyakori, az előbbi kettő az a Tu-154B2 utasszállító két elektronikája). Ha ezek kibírták azokat a rezgéseket, túlterheléseket, hőmérséklet ingadozásokat, amik egy repülőgép fedélzetén uralkodnak, akkor egy fűtött szobában, stabil helyzetben telepített D70 esetében erre mi szükség volt? Csak azért kellett, mert a gyártáskor szakképzetlen, betanítatlan, botkezűek szerelték össze?

Ez egy rossz vicc...

Sziasztok!
Régen én is használtam a wirewrapp technológiát. (1968-70 PKI-ban)
0,8mm élhosszúságú négyzetes tüskékre tekeri a wrap gép a kb 20mm hosszban lecsupaszított, tömör huzalt. (csak akik nem ismerik a technikát). Jól működött. amikor módosítani kellett a huzalozást, volt egy letekerő tüske is hozzá.

De ezt még megforrasztani? Hm????
Ez már olyan mint a Videoton rádió, TV szerelési módszer, ahol a nyákba mart résen átdugták a csőfoglalat, illesztőtrafó, elkó lábát, megcsavarták, majd meg is forrasztották!
No ezt szed ki valamikor!!!
Nem szervízbarát.
Érdekes, hogy ezt a módszert csak a Videoton használta, az Orion soha!
Úgylátszik ott volt szakképzett szerelő gárda.

Akkor sok mindent nem láttál. ( amugy ez nem wire wrap technolgia, azok a relé forrasztofülek kb 4 mm szélesek a kb 0,4 - 0,5 foszforbronz anyagbol es van rajtuk egy kis v alaku perem amibe beleakad a drot amikor rátekerik.,

Azaz van egy szabvány, azt be kell tartani és nem azon okoskodni, hogy jo vagy nem jo. Az más forumra tartozik.
És nagyon valoszinü nem valami hülye tintanyalo alkotta azt a szabványt, hanem az élet.
Sajnos a vasuton is sok szabályt vérrel irnak ( meg ma is).

OFF
Az meg van, hogy miből lett a Videoton?

VideoTon, VadászTöltény gyár...

ON

OFF
Sok mindent meg igen. Van pár repülőgép a világon, aminek a - szovjet terminológiát használva - passzportjában ott virít az aláírásom. Mondjuk ez akkor releváns, ha még repülnek valahol. Háromról tudok, azok Szolnokon a Reptárban vannak kiállítva. Egy Mig-21UB, és két Mig-21MF.
Ja, még egy, az tudomásom szerint Tessaloniki-ben van még mindig, pedig elég régen húzott a hasával kb. 150m-s csíkot a futópályán.
ON

Voltam is a Vadásztöltény gyárban, mint postai átvevő, de voltam is a 73-s úton Veszprém és Csopak között az erdőben lévő telephelyen, ahol Honvédségi termékek készültek: pl. R109!

Én nem ertek a repülötechnikához igy nem tudom összahasonlitani a dolgokat. De ha van egy szabvány akkor azt be kell tartani még Svájcban is, mert végül is a csilivili uj berendezést át kell adni és aki azt átveszi annak meg van kötve a keze.

S ha már a repülögépekkel akarjuk összehasonlitni a dolgokat, akkor sajnos van egy nagyon aktuális és szörnyü eset, az indiai Boeing 787 es katasztrofája.
Az okozoja volt két talán 10 dolláros kapcsolo ( a 100 millio dolláros gépen), amit a Boeing konstruktör titánjai a piloták könyöke alá helyeztek el. Az egyetlen védelem ezeken a kis primitiv billenökapcsolokon egy pöcök volt amihez ki kellett huzni a kapcsolo gombját és ugy lehetett csak árbillenteni. A gomb meg a pöcök, alig 2 mm aluminium anyag, aminek az volt az egyetlen feladata, hogy kapjanak üzemanyagot a motorok. Azaz a gép inditása elött bekapcsolják majd amikor leszáll meg ki kell kapcsolni a motorok üzemanyag pumpáit.
Hát ugy látszik még azt sem tudta biztositani. .

Sajnos inkább szándékosság feltételezhető. A felületes média, meg ha egy is a "nagyok" közül, instant kattintasokat akar kétértelmű főcímekkel, a Boeing-ot meg amúgy is divatos szapulni. Azok a kapcsolók nem billennek csak úgy át.

Már nem egészen, mert találtak egy FAA jelentést 2018bol, hogy a kapcsolok arretácios mechanizmusa tönkre megy és más gépen is elöfordult, hogy rossz helyen ( utban) vannak a kapcsolok és ha még az arretácio is rossz akkor már igen nagy gond lehet. Hogy az a jelentés miért nem váltott ki beavatkozást arrol csak most fognak kiderülni a tények. Az autoban sem szerelik sehol a szlusskulcsot a kormányra.

OFF
Azt a kapcsolót - ráadásul mind a kettőt!!!- nem lehet véletlenül, egyetlen félresikerült mozdulattal sem be-, sem kikapcsolni. Nagyon úgy fest a helyzet, hogy valamelyik hindu sk. előrehozta a máglyahalálát, csak azt nem vette figyelembe, hogy majd' 300 ember van még mögötte.
Annyit nyilvánosságra hoztak a fedélzeti hangrögzítő anyagából, hogy az egyik pilóta az kérdezte: "Why did you cut off?" Azt viszont már nem említik sehol, hogy az elsőtiszt kérdezte, vagy a kapitány? Vajon miért?
Erről a Boeing nem tehet, habár nagyon sokan szeretnék temetni a céget. Való igaz, hogy azóta, amióta összebútoroztak a McDonnel - Doulas-szel, azóta már nem repülégépeket csinálnak, hanem pénzt. (Ezt nem én állítom, hanem "Huffnágel kapitány" a youtube csatrornáján. Tartok tőle, igaza van.
ON

Abban egyetértünk, hogy amiota a börzeguruk vették át a Boeingot semmi jot nem sikerült összehozniuk.
Persze attol még Dreamliner nem rossz gép tavaly utaztam vele eleget, igaz, hogy jelentös különbség van a japánok javára az europaiak meg az amerikaiak elött.

Nagyon OFF,, és ígéem bejezem.

Mind a két kapcsoló elromlik, a bal, és a jobb hajtóműé is: Ezek nem közvetlenül vannak a konzolon egymás mellett. Ha csak egybe belekap véletlenül, akkor leáll a bal, vagy a jobb hajtómű, de a másikkal a gép még képes emelkedni. (Ezt az amcsi tudást még nem tudták leszanálni a pénzügyi guruk.)
A hozzám eddig elért információk alapján az adatrögzítő azt mutatta, hogy leállították mindkét hajtóművet, ekkor szűnt meg a tolóerő, és utána hangoztott el, hogy "Why did you cut off?"
Innen kezdve semmi esély sem volt a gép megmentésére. Sem sebesség, sem magasság nem volt, így idő sem.
Lehet, hogy az a kapcsoló nem igazán békebeli, és képes így elromlani, de az, hogy egyszerre mind a kettő?

ON

Ehhez már csak annyit, hogy nagy hirtelen már legalább egy tucat társaság elrendelte a kapcsolok azonnali átvizsgálását. 7 év kevés volt .... ehhez, most meg 1 nap is elég lett.

Talán a legbiztonságosabb repülögép.

igy szállitják a gépeket az egyik Boeing gyárbol a másikba. Immár extra vasuti pályán

És még ez sem garancia mindenre

Na itt mi nem müködött?

Leginkább semmi.

Épp tegnap beszélgettünk a haverokkal ( több mozdonyvezetö is van köztük) látván, hogy 3 Vectron cipeli a marhahosszu tartálykocsikbol állo vonatot, hogy észreveszik-e egyáltalán a szerelvényben ha kisiklik néhány vagon. Nappal is csak legfeljebb egy ivben látja a mozdonyvezetö a vonat végét, éjszaka vagy alagutban reménytelen, a mozdony automatikája meg valoszinu észre sem veszi ha néhány kocsi a betonlajakon fut. Addig amig a vonat szét nem szakad nincs semmi visszajelzés.
Nemrég volt egy baleset ahol vagy 20 km pályát szántottak igy fel ( meg pár éve a Gotthard alagut felét is).

Ha maga a gép nem siklik, akkor nem veszi észre jó eséllyel, még egy kisebb teljesítményű gép esetében sem. Tapasztalat.

Mi is erre jutottunk..

Sziasztok. Egy olyan kérdésem lenne ,hogy egy SMD lednek hogyan határozom meg hogy mekkora ellenállást kell elé tenni ,ha még ráadásul egy diódat is oda teszek. Ezt kilehet mérni multiméterrel ,és hogyan?
Az SMD-ről nincs semmilyen értékem ,csak 1,7x2mm.
Köszönöm a tanácsokat.

Gondolom modellvasút, 12/14 voltról beszélünk mindjárt jönnek a tudományos módszerek a szakiktól , de nagy általánosságban 1k ellenállás elég, ha halványan kell hogy világítson akkor akár 2k is. Vannak LEDek amik már 1.6-2 volton működnek , azokhoz 2.2 k-t rakok. Az esetben én voltan figyelmetlen, mert nem azt kellett volna vennem, de már itt van belőle egy csík így elhasználom. Dióda nem kell elé, persze védheted a LED-et, de én soha nem rakok diódát. Volt erről itt szó nemrég, szerintem felesleges. Szereléskor szokott nálam a "baj" megtörténni, de akkor még egyszerű cserélni az elégett LED et. Üzem alatt összerakott rendszer csak úgy nem fog tönkre menni. Ezek az én gyakorlati laikus tapasztalataim, nagy általánosságban ez az alap így működik. Mivel nem írtad le mihez kell, ezért nekem ez jutott eszembe ;))))

Mint a hagyományos LED esetében. A mai összes LED (kivéve, ha még találasz egy boltban, elfekjvőben maradt NDK-s gyártásokat) általában 5mA áram esetében már leadja a max. fényerejének 85%-t. A maximális áramuk pedig általában 20mA.
Így, ha - egyszerűbb a számítás - 10mA-re veszed a rajta átfolyó áramot, akkor könnyedén kiszámíthatod az előtét előtét ellenállás értékét. A kérdés, hogy milyen színű a LED? Mert ezek nyitófeszültsége, amit le kell vonni számításkor a tápfeszültségből, eltérő!
A legkisebb a piros LED, ezek általában 1,5 - 2V.
Majd jön a sárga és a zöld, ezek általában 2 - 2,5V
A kék, és a fehér (akár hideg, akár meleg), mivel belül két félvezető van, és ezek fényéből keveredik ki a színük, 3,5 - 5V nyitófeszültségfről üzemelnek.
Vagyis a konkérté számítás úgy néz ki, hogy:
Ut - Uny : I = R az előtétellenállás értéke.
Ut: tápfeszültség
Uny: LED nyitófeszültsége
I: az átfolyatandó áram
R: az előtét ellenállás értéke.

Nézzük a gyakorlatot. Legyen egy fehér LED-ünk, amin át szeretnénk folyatni 10mA áramot, és a tápfeszültségünk, az 12V

12V - 3,5V = 8,5V. Ennyit kell ejtenie az előtét ellenállásnak.
8,5V : 10mA = 0,85kiloOhm, vagyis 850Ohm lesz az előtét ellenállás értéke. (Tehát acszoli kolléga nem tévedett, amikor 1kiloOhm előtét ellenállást javasolt általánosságban.)

A H0 klubtopicban követhető egy kisebb terepasztal építése.
- Ott most épül a kapcsolópult, oda 3mm-s, kétszínű LED-k lettek beépítve. A tartozékok tápegységéről fognak működni, vagyis 16V-ról. Ezek előtét ellenállása 10kiloOhm lesz. POnt elég a fényerő, nem ezeknek kell kivilágítani sem a szobát, sem az asztalt magát.
- A házakban is lesz világítás, és az utcákon is lesznek kandelláberek (Auhagen atrappok lesznek átalakítva, hogy világítsanak is), ide 1206SMD, illetve 0603SMD fehér LED-k lesznek beépíteve. Ezek előtt 4,7kiloOhm ellenállás van.

Én nem akaorok beleszólni a Te felhasználásodba, de a tapasztalatom mást mutat, mint a Te gyakorlatod: LED üzemeltetése váltakozó feszültségről.
Ha ez a feladat ÉRDEMES a soros védődiódát is beépíteni!
Mert: Az SMD LED-ek nagy része (gyártótól függ) nem mindíg, és tartósan szereti a fordított feszültséget a kapcsain. Ez a zárófeszültség egy 1N914-s diódánál 70-100V nagyságrendű, ez - tapasztalatom szerint - az SMD LED-ek esetében 10-20V körüli érték.
Ha a feladatban 12V AC-ről kell üzemeltetni a LED-et, itt a csúcsfeszültség akár a 20V-t is meghaladhatja. Ebben az esetben az a 0,6-0,7V maradék feszültség ami egy 1N914-1N4148 diódán marad, megvédi az SMD LED-t a tönkremeneteltől.
Érdemes, egy egyszerű áramgenerátort megépíteni, hogy meg tud határozni/mérni, mekkora feszültség marad a LED-n 5 - 10mA átfolyó/nyitó áram esetén. Szerintem ez a projekt egy szombat délután kivitelezhető.

Én sem szeretnék senki dolgába beleszólni, de szerintem érdemesebb védelmi szempontból a leddel (ellen)párhuzamosan beépíteni azt a diódát, AC táplálás esetén.

Ha AC a táplálás akkor igen, de DC esetén értelmét nem látom... sőt, eszembe nem jutna egyenirántítás nélkül bekötni .

Ha egy mozdony DC-t kap, a polaritásától függően halad egyik vagy másik irányban. Ha a kérdéses LED az első (fehér / sárga) lámpája, vagy a hátsó (piros), akkor a menetiránynak megfelelően világít (bár sebességfüggően). Itt az éppen nem világító LED megkapja a teljes feszültséget záróirányban.
Ilyen helyzetben célszerű a LED-del párhuzamosan beépíteni a védődiódát. Kivéve, ha az ellentétesen világító LED-ek vannak párhuzamosan kapcsolva, mert akkor az éppen világító védi a sötétet.

Nem szeretnék vitatkozni, de mindkét eetben érdemes a LED -el párhuzamosan vagy sorosan egy si diódát beépíteni.
T. Barátunk, nem fejtette ki, hogy milyen feladat esetén nem építené be a diódát, mert ha "közvilágítás" esetében, ahol valakik AC-18V-t használunk, ott érdemes a soros dióda beépítése. Ebben az esetben a LED-del párhuzamos diódának nincs szerepe, csak annyi, hogy a LED-re kerülő záró irányú feszültséget korlátozza 0,6-0,7 V-ra.
Közvilágítás, házvilágítás esetében érdemesebb az AC-t mindjárt egyenirányítani, és DC-t felhasználni az ilyen feladatokhoz. De, akkor is érdemesebb mindjárt alacsonyabb feszültséget használni, hiszen egy fehér LED-nek 5mA esetén a fényerejének kb. a 85%-n dolgozik, és ilyenkor - típustól függően - 2,2- 2,4V - esik rajta. Tehát ha +5V tápot használunk az előtét ellenállásnak "CSAK" 2,8 - 2,6V-t kell eldisszipálnia. Ez 5mA áramnál 0,012W. Míg ha 18V-ról indulunk, akkor az előtétellenálláson már 0,078W vész hővé.
Ha az említett LED-nek mozdonyvilágítás a feladata, akkor a soros Si diódának csak feszültség ejtő szerepe van, a párhuzamosan kapcsolt Si dióda az ellentétes irányú menet esetén "söntöli" a LED-et. Persze ilyenkor is fontos, hogy a maximális vontatási feszültségből induljunk el az előtét ellenállás értékének a kiszámításához.

Uraim!
1: Sehol nem írta a kolléga, hogy AC-ről hajtaná meg a LED-ket. Ergo, induljunk ki abból, hogy DC-vel. (Igaz, azt sem árulta el, hogy mire használna SMD LED-ket, így csak általánosságban beszélhetünk erről, alapul véve a LED-k dióda mivoltát, és azt, hogy minden gyártó egyenáramú táplálásra adja meg a specifikációkat.)

2: Lazsi kollégának válasz. Én sikítófrászt kapok attól, ha valaki a LED-kre bízza egy mozdonyban a világítás menetiránytól való függését. Nem írom, le minek tartom, csak annyit, hogy szellemi képességei tág teret engednek a további fejlődésnek. Eleget láttam ilyeneket a műhelyben, és többek között ez is az oka, hogy nem vállaljuk egyedi, vagy kisszériában "alkotott" modellek javítását, vagy digitális átépítését. A csimborasszó, amikor közös előtét ellenállásról van megtáplálva a műgyanta kaszniba beleöntött, 3mm-s LED, ellenpárhuzamosan kötve a pirossal a fehér, vagy sárga. Javítsd, vagy digitalizáld, ha tudod! (Nem csak a hazai kendácsolásokról van szó, hogy egy hajdani német példát hozzak: JATT, később Jago, de láttam már hajmeresztő megoldásokat a Fulgurex-től is.)

Sziasztok. Elnézést hogy nem konkretizáltam a dolgot. De én teljesen amatőr vagyok .Ezért is a csak a 80% értettem a szak szavaknak.
Én egy sárga LED-et szeretnék villogó üzemmódban használni. A villogó relé (a Conrádnál vásárolható Tams elektronika 22-01-001 ) történne 12v.DC. Én is inkább a védő dióda használatát preferálom. Elég macerás helyen lesz elhelyezve, ezért inkább a biztonságra törekednék.
A villogó automatika leírását megpróbálom beilleszteni. Köszönöm a további tanácsokat de ,csak amatőr szinten.

Tápfeszültség: 12–18 volt DC vagy AC
Áramfelvétel:
(LED-ekkel együtt)
kb. 5 mA
Kimenetek száma: 2
Max. áram kimenetenként: 5 mA
Villangolási frekvencia: WBA-1 1–2 Hz
WBA-2 1–2 Hz
WBA-3 0,2–4 Hz (állítható)
Időtartam: WBA-1 1–0,5 másodperc
WBA-2 1–0,5 másodperc
WBA-3 5–0,25 másodperc
(állítható)
Védelmi osztály: IP 00
Üzemi környezeti hőmérséklet: 0 ... +60 °C

Sziasztok. Még az előzőkhez. A két sárga SMD ledet egy kivezetésre kötném, hogy egyszerre villogjanak. Ez a műszaki paraméterek figyelembevételével lehetséges? Ez egy mozdony fordító körbe forgó részén lenne. Továbbra is várom az értékes hozzászólásokat.
Köszönöm.

Ugyan semmi közöm hozzá, de úgy látom van pénz lovéra. Ehhez hasonló modult kapsz a társoldal webshopjából, 780 Ft-ért.

A Conrados modul led kimenetére nem kell plusz ellenállás mert a panelon rajta van, a led csatlakozhat közvetlen a panelra, ellenállás nélkül. Ha túl fényes a leded, akkor érdemes lehet betenni a soros ellenállást. Asztalon próbáld ki beépítés elött.

Lehetséges egy kimenetére párhuamosan kötni a két ledet, de ezt el tudod olvasni a Conrad termékoldalán a dokumentációja fent van, komplett leírással és bekötési példákkal.

A párhuzamosan kötött ledek fél fénnyel fognak világítani, az egyhez képest, ezt majd meglátod mire elég. Ha kevés, cserélheted a panelon a leddel soros ellenállast.

Szerintem mivel tényleg nem írt semmit, ezért nem igen érdemes kiindulni semmiből. Te leírtad a DC esetet, mi kiegészítettük az AC esettel. Szerintem pont így jó, minden eshetőségre készülvén.

A különböző színű ledek párhuzamos kötéséről volt már beszélgetés itt régebben. Nem írod le mi a problémád az elvvel. Sejthetőleg a különböző színek, különböző nyitófeszültségek és az egy darab ellenállás miatt a különböző fényerő. Lazsi DC mozdonytáplálást írt, annak esetén ez egy egyszerűen használható kapcsolás, a maga hibáival. Persze digitalizálni nem egyszerű, de nem is ez volt a téma.
Amúgy kereskedelmi forgalomban is kapható egy tokban két ellenpárhuzamosan kapcsolt, különböző színű led...
Minek, kiknek gyártják akkor... Bolond iparosok.

Itt a dokumentje, a fordítót böngészőből rá tudod ereszteni.

Üdvözöllek. Hidd el nem vet fel a pénz. Akkor leírom másodjára is ,én teljesen amatőr vagyok ezen a téren. Ezért is vettem teljesen kész panelt. Én is tudom ,hogy a Conrád nem olcsó hely, de nem találtam máshol. Ezt a kezelési dokumentumot én is megtaláltam de ez nem az én világom.
Ezért kértem segítséget, egyszerűen elmagyarázva a dolgokat.
Tehát elmondásod szerint nemszükséges ellenállás, és dioda, mert van a villogó panelon.
A kérdésem továbbra is az : a két sárga SMD led párhuzamosan rákötve csak az egyik kimenetre hogy egyszere villogjon. Nem tesz kárt a villogó panelban, elbírja?
Mások segítségét is megköszönöm.

Melyik társoldal webshopjára gondoltál? Pontosabb elérhetőséget?

Azért érdekes amit irsz, hogy mennyire amatör vagy, de rengeteg felesleges informaciot elsajátitottál, azt az egyszerü alapdolgot meg nem, hogy mi a LED alaptulajdinsága, teljesen mindegy, hogy SMD vagy nem.

Felsorolom:
1. a LED elsösorban áramra müködik 2-töl kb 20 mA (a felsö értéket nem kell okvetlenül kiprobálni).

2. a LED alapbol egy dioda, aminek van egy gyujtofeszültsége, ami a LED szinétöl függ. A legkisebb gyujtofeszültség a piros szinü LEDre jellemzö, kb. 1,2 V azaz, az áramforrás azaz minimum ekkora feszültségü kell, hogy legyen, higy a LED begyulladjon. ( pl. egy 1,5 Vos ceruzaelem csak egy piros LEDet tud begyujtani.)
Az elötét ellenállás kizárolag az 1. pontban leirt áramot korlátozza. A zöld, sárga, fehér, kék LEDek nyitofeszültsége egészen 3,5 Voltig nö. Ezt a feszültséget a LED maga tartja, azaz ha a LED világit mindig ekkora feszültség van rajta függetlenül az áramtól. Ezért nem lehet két különbözö szinü LEDet párhuzamosan kötni, mert pl. a piroson 1,2 V lesz azaz a vele párhuzamosan kötött kék nem tud világitani mert a piros nem engedi, hogy a kék megkapja az igényelt 3 Voltot. Manapság a gyártási technologia annyira javult, hogy az egyszinü LEDek már párhuzamosan köthetök.( egyforma a gyujtofeszültsegük.

3. vannak olyan LED meghajtok, amik direkt LEDek meghajtására készültek, azaz pl. csak 20 mA-t tud kiadni függetlenül a berendezésben használt feszültségtöl. Ilyen táphoz nem kell elötét ellenállás.

4. ha nem tudod milyen a táp/berendezés kimenete, akkor az elötét ellenállást (R ) igy kell kiszámolni kiloohm lesz az eredmény.
R= (tápfeszültség - LED feszültség ) / 10mA
A 10 mA egy irányérték, mert sok modern LED nagyon erös fényü, és már erre is ugy fog világitani mint egy lézer fény.

5. hogy ne kelljen nagyon számolgatni.a modellvasut világban ( kevesebb mint 25V fordul elö) egy 1-2 kiloohmos ellenállás jo minden LEDhez s utánna lehet játszani a fényerövel.

6. sok LED legveszélyesebb tulajdonsága ( sokszor még az adatlapbol is hiányzik, hogy nem birja a forditott polaritást ( azaz a LED anodján van a negativabb feszültség). Ezt viszont biztonságosabb egy párhuzamos, de forditott polaritásu mezei diodával lehet kivédeni. A soros kötés nem mindig ad ilyen garanciát s növeli az igenyelt fedzültseget 0,7 Volttal.
Ezért LEDeket bátran lehet antiparallel kapcsolásban használni, azaz a két LED forditva van egymással párhuzamosan kötve (A-K meg K-A van összekötve , a hosszabb láb a rövidebbel) . Ez talán Csikos kollégának gondot okoz a digitalizásnál, de minden más alkalmazásban kimondottan elönyös, mert a változo polaritásra más (szinü) LED fog világitani és elég 2 LEDhez egy ellenállás.
Kb ennyit kell tudni a LEDekröl. Sok sikert.

A Hobbielektronika oldalára gondolt: Bővebben: Link. Van egy webshopja is: Bővebben: Link. Ezen belül itt érdemes körülnézni, de nem kizárólag ebben a kategóriában: Bővebben: Link.
A készüléked adatlapja alapján két db LED-et ráköthetz párhuzamosan kapcsolva a kimenetre.