Valamivel meg kell magyarázni a spórolást...

Szerintem ma már egyáltalán nem lényeges, hogy a villanymozdony modell képes-e felsővezetékről is áramot szedni. A modellezők többségének - megkockáztatom, hogy 99,99%-nak! - nincs is szüksége erre.

Előnyei:
- A tudat, hogy valóban a felsővezetékből szedi pl. a Holzroller az áramot.
- Analóg üzemben ugynazon a vágányon két mozdony mehet egymástól függetlenül.

Hátrányai:
- Drága, és körülményes úgy kiépíteni az valóban eléggé szilárd legyen, és jól vezesse is az áramot. Nem is képes rá mindenki.
- Nagyos sok ponton kell betáplálni, vagy durván vastagnak, bumfordinak kellene lenni a drótnak.
- Nem mindegy, hogy felsővezetékes üzem esetén milyen irányban teszed a pályára az erre üzemre állított modellt. A miniclub modelleken ezt alul egy jókora nyíllal jelölik is, hogy merre van a jobbra.
- Csak akkor lesz igazán élethű az üzem, ha a modellen mindkét áramszedő fent van, mint az első korszakban. Modern üzem esetében én egyszer láttam, hogy mindkét áramszedő fent volt: Egy nyirkos, fagyos napon úgy jött be Szolnokra a V43 rángatta IC, hogy az első áramszedő söpörte le a drótról a ráfagyott párát, és a hátsóból ment az áram a mozdonyba. Egy áramszedő használata esetében a felsővezetékes üzem csak egyetlen ponton szedi az áramot, és a felsővezeték - pantográf közötti stabil érintkezés soha sem lesz olyan, mint amikor a modell teljes tömegével a sínről szedi az áramot.

Összességében több gondot okoz, mint, amennyi előnye van, és a digitális vezérlés korában már azt az előnyét is elveszetette, hogy függetlenül mozoghat a sínről üzemelő modelltől.

Steve ezt mind tudjuk, de.

Amikor a nagy vasutmodellezök a pontot keresik a i betün, akkor ebben miért is adjuk fel a modellhüséget? Vagy ez nem tartozik a modellhüséghez?
Csak azért, hogy kisporoljanak egy 2-300 euros modellböl mintegy 1 euronyi alkatrészt meg 2 extra munkafogást?

Azért én ismerek több ( na TT-ben csak egyet) terepasztalt, ahol müködö felsövezeték van, és amikor azokat az egyik barátom beszerezte még joval 200 euro alatt voltak a modellek árai.

Drachenloch H0

Akkor most mi is az az extra hozzáadott érték, ami megnövelte az árakat és most még azt is ki akarják sporolni, hogy legyen müködö áremszedö?

A hobby nem arrol szol, hogy kihagyunk belöle mindent amire nincs pánzünk vagy adottságunk azt megépiteni.

( John Allen irta jo 60 éve viccnek szánva, hogy a modellekröl le kell szerelni a felesleges kerekeket, mert hajlamosat kisiklani.)

Ausztria legmodellhübb terepasztalán a Knittelfeld-i állomáson ki van épitve már több mint 25 éve a teljes müködö felsövezeték igaz 2018 ota már nincs benne áram, mert digitalizálták, de ma is müködnek a felemelt áramszedök.

Az nem látszik, hogy a felsővezetékben van-e áram, vagyis, hogy onnan megy-e a villanymozdony?

Pontosabban nem a fenét nem látszik! Dehogy nem!
- Sokkal vastagabb a vezeték, mint méretarányosan kellene.
- Sokkal többet akadozik a modell a pályán, mert az egyik pólust - tök mindegy, hogy DC, vagy DCC - egyetlen, bizonytalan ponton veszi a mozdony.

Digitális üzemben egyébként teljesen felesleges a működő felsővezeték. Te is írod:

Most sarkítok!
Nem arról kérdez a Tillig, hogy olyan áramszedőket tegyenek-e a modellre, mint a Zeuke 50 éve a start szettes, kéttengelyes villanymozdonyra, hanem azt, hogy az áramszedést, és az átkapcsolhatóságot megcsinálja-e? Én, és szerintem még sokan azt nevezzük "működő felsővezetéknek", amikor a mozdony onnan szedi az áramot. Nem csak azt, hogy attrappként ki van építve, de valójában a sínből megy az áram a motorra/dekóderre.

Szerintem, hangsúlyozom szerintem! Hosszú szervizes tapasztalatom, és kiterjedt ügyfélköröm alapján állíthatom, hogy teljesen mindegy, hogy egy villanymozdony áramellátása átkapcsolható-e felsővezetékes üzemre, mert úgysem használja senki.

Jobban nézd meg itt ott még szikrázik is. Igen a drotok durvák, mert a terepasztal 35 éves és akkor nem igen volt más. Én többször vonatoztam rajta és talán még van annyi hitelem, hogy elhiheted felülröl kapják a mozdonyok az áramot.

Ezen a terepasztalon feszitett (!!) 0,5 mm rozsdamentes acélhuzalbol van a felsövezeték. Immár árammentes, de az áramszedök még hozzáérnek, azaz elvben müködöképes. Több mint 20 évig üzemelt.

Knittelfeld

Az meg elég veszélyes dolog, amikor a Tillig ki akarja sporolni azt a darab drotot meg a kapcsolot. ( a kapcsolot ki is hagyhatja, azt modellezö el tudja intézni ha megfelelöen elökészitik) .
Mert az azt is jelentheti, hogy az egész áramszedö müködésképtelen (- minek ha ugy sincs bekötve ? ) és kapsz benne pár szigetelö müanyag elemet. ( csuklot , szigetelöt ) és akkor teljesen degradálodik egy vitrinmodellre.
És nem igen jo ha nagyvonaloan általánositasz. Akinek van müködö felsövezetéke az már amugy is minden hájjal megkent modellezö, nem biztos, hogy szervizre szorul, azaz nem biztos, hogy betéved hozzád.
Én csak az ilyen döntések veszélyeire probáltam rávilágitani. Engem nem érint , de nem hiszem (. Hacsak más gondolatok nincsenek a háttèrben), hogy érdemes pár filléres extráért ilyesmit kérdezgetni a modellezöktöl. Ha valoban sporolás akkor szeretném látni a modell árán is. Ha jol tudom Roco meg más sem igen kérdezgette ilyen ügyben a modellezöket.

Mindezt úgy is meg lehet közelíteni, hogy két lehetőség közül választ a cég (Tillig):
A) Megcsinálja a változtatást, amit az ezután eladott mozdonyoknál egy apró betűs mondattal elintéz, az a néhány vevő, aki használta volna, meg majd néz nagyokat, hogy miért nem működik felsővezetékről az új mozdony, miközben eddig az összes korábbi működött.
B) Megkérdezi a potenciális vásárolókat, és ha észrevehető létszámban jelzik a szükségét, akkor max. felárral továbbra is lehet úgy IS rendelni. Ha meg szinte senki sem jelzi, akkor az újabb fejlesztéseknél ezt már nem fogják betervezni. (Valószínű, hogy nem fogják a meglévő modelljeiket csak ezért áttervezni, mert az többe kerülne, mint amennyit spórolnának vele.)
Innen nézve: jó fejek (akartak lenni)...

Bónusz kérdés:
Adott egy fém szerkezet, ami felnyitható / lecsukható. Van-e különbség, ha valódi (tehát megbízható, kontakthiba mentes) áramszedésre akarják használni vagy sem?
- A forgáspontokon milyen átmeneti ellenállást kell biztosítani (nagyon kicsit vs. nem szempont)? Hány le - fel mozgatás után változik ez meg? Hogyan lehet megoldani (pl. átkötővezetékkel?), hogy hosszabb használat esetén se romoljon le az átmeneti ellenállás?
- Mekkora erővel kell felfelé nyomni (jelentős mértékű vs. minimális)? Nem arra gondolok, hogy a kisebb nyomóerő azért jó, hogy kevésbé kopjon az áramszedő / felsővezeték. De pl. ha vezérléssel mozgatható áramszedőt terveznek beépíteni (ki tudja...), akkor nem mindegy, milyen kialakítású, milyen erős működtető motort/tekercset kell beépíteni (méret, fogyasztás, ár). (Gyerekkoromban volt a szomszédban egy szép és jól kiépített terepasztal. A srác apja mondta, hogy a villanymozdonyok esetében egy kis cérnaszállal kötötték ki az áramszedőt, hogy éppen ne érjen hozzá a felsővezetékhez. Megfelelő látvány, de kevesebb hibalehetőség / elakadás...)
- Ha vezérelhetővé szeretnék tenni az áramszedőt (DCC-ben egyedileg kapcsolható, DC-ben a világítással "párhuzamosított" irányfüggéssel), akkor a lehúzott áramszedőjű mozdonynak hogyan mondják meg, hogy emelje fel azt, ha onnan kapná az áramot / parancsot hozzá?

Meglehetne, de a kérdés, hogy ez egész valoban sporolás vagy leegyszerütés vagy valami más. Az áramszedöt azért meg kell csinálni ès lehetöleg fémböl, mert ha használva van akkor ki van téve komolyabb eröknek, akadályoknak, és nem árt ha azt kibirja. Azaz a fémes vezetés megvan egészen a szigetelökig a tetön. Azaz ma onnan megy le egy drotocska a mozdonyba ahol ma már szinte mindenütt ott a NYÁKlap. Amikez most vagy rugosan vagy forrasztással kapcsolodik. Innen egy átkapcsolon, ami elvben lehet filléres jumper is, söt forrasztopont is, megy tovább az áram. Ennek a legyártása egy fillérrel sem drágább mint a kihagyása. Szoval nem értem min/mit akarnak kisporolni.
Ne mondja már senki, hogy a NYÁK tervezési ideje emiatt jelentösen megnöne, amit ma már nem lehet megfizetni.

Akadályoknak nincs kitéve... Ott van a felsővezeték, de az nem akadály. Ha bármi egyéb belelóg az űrszelvénybe, az viszont nem a modell(gyártó) hibája.
Komolyabb erő? Pont erről írtam, hogy HA nem szükséges a jó (illetve semmilyen) elektromos kontaktus, AKKOR nem kell komolyabb erő sem (ami a felsővezetékhez nyomja). Az sem gond, ha nem folyamatos a kontaktus, hanem a felsővezeték egyenetlenségei (hibái) miatt gyakran elemelkedik attól.

Viszont ha nincs használva, akkor lehet műanyagból. Olcsóbb. Nem kell figyelni az elmozduló alkatrészek kapcsolódásánál a kontaktusra.

Sokat hallom ezt az állítást, de annál kevésbé tapasztalom. Vagy legalább is itt BC-ben, a fiatalabbak között is több érdeklõdést látok a 60-as, 70-es évek vasútja iránt, mint a maihoz. Én magam is - mik a modellezési témáim? 1. BC Hydro Railway 1974 - igaz hogy ez a gyerekkorom vasútja, azok a "sárga vonatok" amikkel szüntelen nyaggattam Dédipapát, hogy menjünk ki nézni, de én csak 1976-ban születtem; 2. Japán Aizu vonal, 1969 - japánban még nem is jártam; 3. Yeovil Pen Mill, 1965; 4. MÁV: - 79/80-ban egy évet voltam Otthon, de vonattal nem jártam, nagyszüleimnek volt kocsijuk; 1983-ban is voltam, addigra nagypapa meghalt, az a nagyanyám kijött 1981-ben, és az, aki még ott volt, nem vezetett, tehát akkor, abban a két hónapban, ismerkedtem meg úgy-ahogy a MÁV-val. 1983 után elõszõr 1995-ben jártam Otthon. Az idõ még nincs véglegesítve, de 2. vonal lesz, 1994/95-ben vagy 1997-99 között (Acquincum/Gerulata nevü vonatok miatt), de még folytatódik a kutatás a dorogi szénnel kapcsolatban... mindenesetre 2000 elõtt lesz).

Az, hogy a nagyvasút mindennapi látvány volt gyerekkoromban, nagy része annak, hogy belekezdtem a modellezésbe; egyenesen a gyerekkorból csak a méretarány jött (1979 karácsonyán BTTB vonat volt az újpesti fa alatt). De maguk a témák mind más és más okok miatt kiválasztottak, mert valamit felfedeztem és utánanéztem, és úgy döntöttem, érdekel. Lehetett volna sok más is: a Trail, BC-ben lévõ kohó a 2. vh idejében, vagy a CPR Arrow Lakes-i vasuti kompja az 50-es években, vagy a Sylt-i vasút vagy a Marschbahn a 70-esekben, sõt Rhodesia is egy ideig lehetõségesnek számított... mindegy, a poén itt az, hogy ez a gyakori állítás rám nem vonatkozik, és 50 év alatti ismerõseim közül egyikre sem - mindegyiket a "régmúlt" érdekli...


És ha a fórumokat követjük, szinte garantált, hogy megtudjuk, hogy mindegyikkel van valami hiba, pontatlanság. Egy SD40 nem okvetlen egy SD40...


Más így a kutatási munka, de nem több, és amennyiben a 2. vh. utáni korszakot nézzük, nem túl nehéz akarmit is alaposan megismerni annak, aki valamit meg akar ismerni. Az itteni állításod igaz, amennyiben a 2. háború elõtti idõszak érdekli az embert, és minél visszábra megyünk, annál igazabb. De semmi sem lehetetlen... és így is: ha valakit valami ismertebb téma érdekli (például a Southern Pacific LA-San Francisco közötti vonala vagy valamelyik Pennsy vagy New York Central fõvonal a 30-as, 40-es években), tonnaszámra létezik az anyag (de itt már tényleg igazat mondasz, a modellezési szempontbol, mert 100 vasútnak 500 féle gõzõse volt).


Ebben 100%-ban igazat adok. Semmi sem ugyanolyan, mint egy boltban saját szemmel megnézni a modelleket. És bár nagyon hasznos az internet a kutatásban stb, nem tudja helyettesíteni azt a közösséget, ami a boltokban létezett, amikor bemehettünk (például én mint gyerek/tinédzser) dumálni, az idõsebbektöl/tapasztaltabbaktól saját szemmel/füllel/kézzel tanulni...

Na látom, hogy nem sok tapasztalatod van a felsövezetékes üzemmel.
Elöször a felsövezetéken nem kerék fut, hanem egy akármilyen sima áramszedö mindig surlodik, ami itt ott még nyomja is a drotot, amit a szentléleknek egy sikban kellene tartania. Ehhez jön, hogy az áramszedö felülete kopik a drottol még akkor is ha nem mindig èr hozzá, s ha peched van, akkor egy kis árkot is koptat a siklofelületbe. Ez az árok könnyen kiforditja az áramszedöt néha a könnyü mozdonnyal együtt stb. Ne feledd a modellvasuton mindig sokkal kisebb ivek vannak mint a nagyvasuton, és valahogy ugy kell kialakitani a felsövezeték cikk-cakkját, hogy mindig benne maradjon a drot a profilban, de ne kelljen minden 5 cm-re egy oszlopot állitani. Ehhez jönnek az elágazások ( a váltok stb felett) ezek még a leggondosabb szerelésnél is gondot szoktak okozni. Ehhez jönnek még a modellvasutt tipikus emelkedései, amik extra kihivást jelentenek. A filigrán áramszedö, ha nem eléggé massziv akkor baj lesz.
Én ezeket a tapasztalatokat a Sommerfeld felsövezetékével meg az áramszedöivel szereztem, és azok a legjobbak a piacon. A szedö felületet ( ami a nagyvasuton grafit vagy valamilyen kompozit anyag ) a modellvilágban a legritkább esetben gyártják valamilyen tartosabb anyagbol, igy gyakran hetente kellett simára csiszolni vagy uj lemezt forrasztani rá. Ehhez jönnek még az oszlopokon a felsövezeték toldásai, amik a hömérsséklettel változhatnak ha a gyári hegesztett darabokbol készited a felsövezetéket. Ezért készitették Knittelfeldben is rozsdamentes rugoval feszitett huzalbol igy sokkal kevesebb lett a toldás. Ehhez viszont masszivabb oszlopok kellenek a szakaszok végén.

Ha minden ugy lenne ahogy irod akkor nincs nagyon miért csodálkozni, hogy az egyik bolt a másik után zár be örökre. A szögecsszámlálokat az atya isten sem tudja kielégiteni ès nem a boltos gyártya a modelleket, mégis ö nyakán marad minden kritika.
Én amondo vagyok, ha a nagyvasuti jármün 100 méterröl több részletet ( detailt) látsz mint a modellen, akkor ne vedd meg a modellt.

Ha rendes vasútmodelles evolúciót követed, akkor előbb utóbb szegecsszámláló leszel, aztán mivel az evolúció nem áll meg, ezért ezt szépen kinövöd és megbékélt modellezővé válsz. Aztán van aki erősen komplexusos, ki ezért ki azért, és abban éli ki magát, hogy benne marad a szegecsszámlálásban, de akkor lehet építeni , vagy áttérni réz modellekre, és minden vágy ki is lett elégítve!

És ez így van rendjén

Engem a szegecsszámlálok soha nem tudtak elbüvölni, és csak rajtunk mulik mi mindent képzelünk a miniatür modellekre amik elöttünk futkároznak a terepasztalon.
( amugy küldtem egy mailt).

Engem addig csábított a szegecsszámlálás, illetve annak végrehajtása, amig egyszer el nem készítettem egt teherkocsit, TT-ben, minden fékrúddal, légvezetékkel, stb, ami a kocsi alján találatik... és miután megtudtam biztosra, hogy meg tudom csinálni, úgy döntöttem, hogy soha többé nem csinálok ilyet, túl sok más építenivaló van, amit semmiféle kittben nem kapható. Nos, nálam a szegecsszámlálásból az termett ki, hogy adott helyet adott idõben úgy szeretném megépíteni, hogy ha valaki olyan, aki ismeri a helyet, megnézi, egybõl ráismer. A mozdony, vagon formára és színre nézzen úgy ki, ahogyan kell, ha az meg van, már csak a helyes pályaszám a fontos nekem (azaz, legyen olyan pályaszáma, ami fotóval bizonyított, hogy járt azon a helyen, abban az idõben).

De, ezenkívül, minden tiszteletem azoknak, akik olyan pontossággal építenek megy egy modellt, hogy a koszolás is képrõl van másolva, minden más aprósággal együtt.

Off (nem jött email tőled) On

1. Amiket leírtál, azok számomra sem voltak ismeretlen dolgok.
2. Pont arról írtam, hogy HA NINCS SZÜKSÉG SEMMILYEN ELEKTROMOS KONTAKTUSRA, akkor rengeteg probléma fel sem merül. Leginkább azok a problémák nem merülnek fel, amikről írtál!
3. Mivel az általad felsorolt problémák valószínűleg minden olyan terepasztalon jelentkeznek, ahol felsővezetékek vannak, így általánosnak tekinthető.
4. Mivel nincs igazán jó (értsd: megfizethető, hosszabb távon működő, biztonságos) megoldás erre a problémára, az igazán jó megoldás az, ha a mozdony nem a felsővezetékből szedi az áramot.
5. Valószínűleg a Tiilig is rájött erre a lehetséges megoldásra, illetve feltételezte, hogy a modellezők többsége szintén osztja ezt a véleményt. De azt gondolom, a feltételezés helyett pontos adatokra akar támaszkodni, mielőtt megszünteti az áramszedők elektromos használatának lehetőségét. Pont ezért indította el a kérdőívet.
6. Ismét azt látom, hogy elindult / elindítottál egy beszélgetést, majd a kapott válaszok nem tetszettek neked, ezért más irányba viszed a folytatást, miközben lekezelően tekintesz magadon kívül mindenki másra (most éppen rám: "Na látom, hogy nem sok tapasztalatod van a felsövezetékes üzemmel.") Te mindenképpen bosszankodni akartál az átkötés hiányán - ha valaki a tiedtől eltérő szemlélettel közelíti meg a felvetést, megpróbálja valóban megérteni, megmagyarázni, megkeresni az (igazi) okokat, az már nem ad lehetőséget a bosszankodásodra, tehát azt le kell nyomni.



Hogyan is indult?
"Na már ide is eljutottunk. A Tillignek ugy látszik gondot okoz az áramvezetö pantográfok gyártása meg szerelése."
CsikosháTTú fórumtárssal egészen jól kitárgyaltátok, hogy miért felesleges az áramszedő elektromos kapcsolata... Az általad hozott példa (az említett osztrák minta-terepasztal) is azt mutatja, hogy már ott sem használják vagy 7 éve... Akkor meg minek?

"igaz 2018 ota már nincs benne áram, mert digitalizálták, de ma is müködnek a felemelt áramszedök. "
Akkor most működnek ( = szedik az áramot) vagy nem működnek ( hiszen nincs a felsővezetékben feszültség ) ??? Ha a működés azt jelenti, hogy van felsővezeték és fel vannak emelve az áramszedők (az írásod alapján te ezt érted ezalatt), akkor ahhoz nincs szükség elektromos kapcsolatra! Ahogyan arra sem, hogy folyamatosan hozzáérjen, vagy hogy fémből legyenek az érintkező felületek. Lehetne kopásálló, ámde szigetelő anyagból. Lehetne csúszást segítő anyagot alkalmazni (ami szintén szigetelő, vagy legalábbis rossz vezető).

"Ha jol tudom Roco meg más sem igen kérdezgette ilyen ügyben a modellezöket."
Értem!!! Tehát nem az a probléma, hogy lesz-e vagy sem a jövőben használható áramvezetés az áramszedők és modell áramköre között, hanem az, hogy erről a Tillig meg merte kérdezni az embereket a döntés meghozatala előtt.

"A szedö felületet ( ami a nagyvasuton grafit vagy valamilyen kompozit anyag ) a modellvilágban a legritkább esetben gyártják valamilyen tartosabb anyagbol, igy gyakran hetente kellett simára csiszolni vagy uj lemezt forrasztani rá."
Gondolom, a nagyvasúton is rendszeresen cserélni kell a kopó felületet. Akkor a modellhűség okán még jó is, hogy gyakran kell cserélni a modelleknél is. Vagy nem? Talán a Tillig úgy gondolta, hogy nem annyira jó üzlet a filléres kopó alkatrészt a modellezők számára biztosítani és az sem jó üzlet (nekik), ha a modellező barkácsol helyette valami mást. Akkor inkább ne kelljen javítani/cserélni hetente, amit úgy lehet a legegyszerűbben megoldani, ha nincs használatban az áramszedő.
használatban = Áramot szed.
használatban =/= Fel van emelve, látványos, DE nem folyik rajta áram.



Sok bosszúságtól óvnád meg magadat és a környezeted, ha figyelmesen olvasnád mások írásait... Pl. én is felsoroltam több olyan dolgot, ami valódi takarékosságot jelentene, ha nem lenne szükség a jó elektromos kapcsolat biztosítására, de te többször is az jumper megspórolását emlegetted. Én nem töltöttem ki (és nem is fogom) azt a bizonyos kérdőívet, de látatlanban mernék fogadni, hogy a kérdés nem az volt, hogy "Ön szerint beépítsük-e azt a pár centes átkötést?".

Egyáltalán nem volt szándékomban tovább vitatkozni, te jöttél argumentumokkal, amik arrol tanuskodtak, hogy nem sok tapasztalatod volt. Ennyi.
Tovább nem is folytatom, mert alapvetö nézetkülönbségeink vannak, amit ez az irásod is csak erösitett, söt személyeskedés is felmerül.
Amennyiben az egyik oldalon a végtelen modellhöséget nyomják egyesek, akkor az nem opcio, hogy félig felereszett áramszedövel müködjön egy 99,5%-ban élethü modell.

Itt be is fejezem.

Nem akarok csúnya bácsi lenni de a Knittelfeldieknél már jóval régebb óta nem működött a felsővezeték, konkrétan az első 2010-es látogatáskor már biztosan nem, de ha jól emlékszem már ellőtte sem.

Amúgy elég nyitottak, szívesen beszélgetnek, voltunk mi is náluk egy teljes napos zárt körű látógatáson, és ott el is mesélik szívesen hogy miért nem lehet működőképes és élethű felsővezetékes üzemet fenntartani hosszabb távon. És itt nem csak az anyagi oldal van benn hanem műszaki is.

TT-n kívül amúgy szerintem egyre kevesebb gyártó modelljében van előkészítés felsővezetékes üzemre, vannak már olyan Sommerfeldt szedők is aminél benn van a leírásában hogy nem alkalmas áramszedésre.

Nem az a téma, hogy jo vagy nem jo a felsövezetékes üzem, hanem arrol, hogy mi az oka annak, amikor a gyár egy 5 cm-nyi huzalt meg egy primiv átkapcsolot ki akar hagyni a gyártásban.
( Kinittelfelden a felsövezetékböl az áramot véglegesen kb 2017-ben kapcsolták ki. Forrás 50 éves a klub).

Az, hogy megspóroljanak egy minimális anygaköltséget, és néhány munkafolyamatot egy olyan funkció elhagyásával, amit 1000 vásárlóból talán 1, ha használ.

Érdekes a nagy autogyártok nem igen kérdezösködnek amikor pl a távirányitos autozárbol kihagyjak az ablakokat, es 20 perc mulva kapsz a kocsidbol egy SMSt, hogy elfelejtetted manuálisan felhuzni az ablakot, meg arról sem, hogy a gázpedálra miért reagál 3 ( Benz reakcio idö ) másodperces késéssel a motor stb. )

Én ezt már írtam korábban , de nem volt megfelelő válasz...
Továbbá magán az áramszedő szerkezetén is lehet spórolni (anyagköltséget és munkafolyamatot egyaránt)... Többet, mint a reklamált 5 cm-es vezetéken és az átkapcsolón.

Ez volt az elsö megjegyzésem, hogy a modell árában is látni szeretném a sporolást, de ennek garantálva nem lesz még nyoma sem.
Azaz teljesen meddö az egész téma.

Most olvastam a szösszenetedet, igazad van. Plusz megspékelve azzal, hogy nagyon-nagyon kevés olyan terepasztal van, ahol a villanymozdonyok, valóban a felsővezetékből szedik az áramot.
(Aanalógban sem egy üzembiztos megoldás, nemhogy digitális üzemben. Utóbbiban még elvi értelme sincs.)

Ilyen alapon egyáltalán minek rakják fel a modellre az áramszedöket. Az tényleg sokat sporolna az 5 cm drothoz meg a kapcsolohoz viszonyitva.

Jól érzem, hogy ezt csak viccnek szántad? Hogy nézne ki egy villanymozdony áramszedő nélkül? Egyébként a PIKO több mozdonyának áramszedője műanyag alkatrészeket tartalmaz, így eleve alkalmatlan áramszedésre.

A kollégák véleményéböl kiindulva sarkitottam. Ha egy áramszedö nem alkalmas még arra sem, hogy mechanikusan müködjön a felsövezeték alatt, akkor az mire van a mozdonyon? ( nem okvetlenül kell áramszedésre használni, de müködnie illene.
És ez nem a pont az i-betün).
Amugy a téma nagyon hasonlit a jo 50-60 éves témára amikor a modellgyárak nem igen tudták müködöképesre legyártani a gözmozdonyok futokerekeit ( kisiklottak a váltokon stb) . Erre John Allen, az akkori modellvilág nesztora, viccesen az javasolta, hogy minden mozdonynak csak hajtott kerekei legyenek és az sem több mint 3 tengelynyi.
A mai helyzet csak attol lenne rosszabb, hogy az áramszedök kérdése több mint kielégitöen meg van oldva - már pár évtizede - mégis felmerült opcio, hogy le lehet butitani.
Amugy érdekes, hogy a japán shinkanzeneken az eredeti vonatokon is az áramszedök egy keretben vannak, azaz leengedve nem is látszanak, felnyitva is csak kb.1/3-uk látszik. Igy a modelleken sem igen vannak müködöképes ( sem elektromos sem mechanikus szempontbol ) áramszedök, gyakran csak egy müanyag öntvénydarab imitálja. Igaz felsövezeték az ottani terepasztalokon is többnyire hiányzik

Mhhh...

Nem arról van szó, hogy az áramszedők mechanikailag nem lennének felnyithatól/lezárhatók. És nem olyanok, mint a beszúrt képen látható start szettes SNCF mozdonyon van.

- A modernkori PIKO villanymozdonyok egyike sem alkalmas felsővezetékes üzemre. Eleve be sem tervezték a modellekbe ezt e lehetőséget. És senkit sem kérdeztek meg erről.
- A ROCO is folyamatosan hagyja el ezt a lehetőséget a modelljeiből. És ezt nem ma kezdte! A legelső Taurus-ok még működhettek úgy, hogy a felsővezetékből szedték az áramot, de a második generációsokban ez a lehetőség már nem volt meg! És ők sem kérdezték meg előtte a vásárlóikat, hogy mit szólnának ehhez?

Szóval, a Tillig legalább kíváncsi, hogy hajlandóak vagyunk-e esetleg többet fizetni azért, amit nem használunk amúgy sem? Van egy gyanúm a végeredményre, azok leszünk többségben, akik ezt a funkciót elhagyhatónak tartjuk. Nem azt, hogy nem lehet fel/lehúzigálni az áramszedőt, hanem azt, hogy az áram is ezen keresztül érkezzen a modellbe.

Ha ez a nézet lesz többségben, akkor vége a pontok keresésének az i-n ( mindez egy 5 cm-nyi drotért meg egy még kapcsolonak sem nevezhetö valamiért).
Itt a modellezés eszmei értéke sérül, de nagyon. A Piko ezt soha nem csinálta a Roco meg lassan visszaépiti, a Tillig meg népszavazást tart. Ez nagy különbség, föleg ha az a nézet gyöz, hogy felesleges az i-re a pont.

Akkor megintcsak eljutottunk arra a pontra, hogy szerinted
Működik =
- van két állapota: 1. fel van emelve, 2. le van húzva
- ezen két állapot között szándékolt külső behatásra (kézzel, irányfüggően automatikusan vagy DCC vezérléssel) át lehet állítani,
- amikor fel van emelve, mechanikusan kellően merev legyen, hogy a felsővezetékkel történő érintkezése ne okozzon sérülést (se a modellben, se a felsővezetékben),
- nem elvárás, hogy vezesse az áramot.

Ebben az esetben mi az akadálya annak, hogy az áramszedőt megfelelő szilárdságú műanyagból készítsék el, ami olcsóbb, mint a fém változat?
Mi a probléma azzal, ha a felsővezetékhez hozzáérő felülete kemény, kopásálló, ámde szigetelő! anyagból készül? Nem kopik ->nem kell cserélni, javítani. (Te írtad, hogy hetente javítod... pl. ez is spórolás...)
Miért lenne baj, ha a felsővezeték alatt 1-2mm-rel lenne a felemelt áramszedő? Oldalról persze látszik, hogy éppen nem ér hozzá. Az építés pontatlansága, hőtágulás, és egyebek miatt biztosan hozzáér néha, de az sokkal kevesebb kopást okoz, mintha folyamatosan súrlódna. (Bár, ha valakit pont az az 1-2 mm távolság zavar, akkor építsen ki olyan felsővezetéket, ami kezeli a hőtágulást, stabilan adott magasságban van [nem lóg be] és állítsa be 0.5 mm-re a távolságot...)

Lebutítás = Kivezetnek egy olyan funkciót, amit más cég már rég kivezetett (vagy be sem vezetett), és jelenleg szinte senki sem használja (egészen pontosan erről akar most megbizonyosodni a Tillig...), tehát felesleges. Most leírhatnám, hogy micsoda felháborító dolog, hogy a mai autókon nincs kurbli! Bezzeg a Zsigulimról még nem spórolták le! (Egyébként volt alkalmam használni is... )

Akadálya nincs csak amikor még a keményebb fémekböl készült áramszedök ( Sommerfeld) is néha megadják magukat a müanyag ettöl sokkal puhább ( legalábbis, ha mérethelyes) igy eleve sokkal érzékenyebb az érintkezös üzemre, vagy már eleve ugy csinálják, hogy nem éri el a felsövezetéket ( némelyik japán modell ilyen), azaz nem ér semmihez. Ezt azonban még utolagosan sem lehet üzembe helyezni. Azaz a vevö lényegesen kevesebbet kap mint ma.



De azok nem kérdezték meg a vevöket, azaz a vevö dönt, hogy megveszi vagy nem a modellt. Vagy a Tilliget veszi mert az tudja ezt.

Ha Tillig ezt valoban megteszi, akkor viszont arra hivatkozhat, hogy “valamilyen” többség döntött igy és ezért sporolt ki a modellböl pár eurocentet - aminek nyoma sincs az árban. Ilyen alapon azt is megkérdezhetik, hogy valoban kellenek-e az olvashatatlan ( mert mérethelyes) feliratok vagy a pontok az i-re.
Ez itt a veszély.
A gyárto maga nem tud/mer dönteni és egy ki tudja milyen csoport mögé bujik.
Ha tisztességesen szeretné ezt intézni, akkor egy átmeneti idöre kijönne ugyanazzal a modellel mind a két változatban és a modellezök felelösen ( pénztárcájukkal ) dönthetnének, de nem ilyen internetes közvéleménykutatáson.

Én vagyok annyira autista beütésű, hogy leírjam harmadszorra is ugyanazt:

1. Nem az 5cm-es vezetéket és egy jumpert spórolnának vele, hanem ennél azért többet. Nem a bekötés a kérdés, hanem a rendszer, a kialakítás, a jövőbeli tervezés. Még az is lehet, hogy ezen most csak pár centet spórolnak, de a következő 20 évben egyetlen áramszedős járművet sem kell a felsővezetékes üzemre terveznie. Az úgy egyben viszont már jelentős előny lehet: Pl. hamarabb kijön egy új termék, a tervező más részegységen dolgozhat, vagyis a következő mozdony előállítása 1-2%-kal olcsóbb lehet. A vevő nem érzi meg, de a cég talán emiatt tud a 20 év alatt egyel több új járművet piacra dobni.

2. Még mindig nem tudom eldönteni, hogy neked melyik tetszik:
A) A gyártó nem kérdezi meg a tervezett változtatásról a vevőket.
B) A gyártó előzetesen megkérdezi a tervezett változtatásról a vevőket.
Morgolódni mindkettőn lehet...


Mert van mögötte egy gazdasági érdekeltség, akik esetleg azt mondták a fejlesztőknek, hogy minden döntést meg kell alapozni számokkal. Mivel ez (vagyis, hogy ma már szinte senki sem használ felsővezetéket táplálásra) még sehol sem volt felmérve, tehát nincs róla adat, így a management előírta, hogy legyen.

Mivel te írtál ide először erről a kérdőívről, így te biztosan tudsz róla, vagyis tőled is megkérdezte a Tillig...
Ezek alapján én tudom milyen csoport mögé bújik: Egy olyan csoport mögé, aminek te is a tagja vagy.

Kijön két változattal = Sokkal több kiadás a részükről, hiszen egyszerre kétféle terméket kell gyártani. És nem azon a két forrasztáson múlik! Természetesen a két változathoz két különböző cikkszám, egymástól és a jelenlegitől is eltérő (vagyis újratervezett) dobozolás, stb... Ez mind rengeteg pénzkiadás. (Szemben egy internetes kérdőívvel, ami bár költség, de az információk beszedése mellett valójában egyben reklám is!) Akkor már inkább hozza ki egy újabb festéssel vagy másik pályaszámmal ugyanazt a modellt.
A pénztárcájukkal dönthetnek = Vagyis szerinted a két változat között legyen észrevehető árkülönbség? Aki akar áramot felülről, az fizessen határozottan többet egy pár centes pluszköltségért? Te lennél emiatt a leginkább felháborodva...
Ha viszont nincs jelentős (vagy semmilyen) árkülönbség a bekötött vagy bekötetlen áramszedőjű között, akkor aki nem használja, annak nem tökmindegy, hogy milyet vesz? Vagyis semmilyen visszajelzés nem érkezne a céghez a tényleges igényről.
Mindezt még az is tetézné, hogy valószínűleg nem a vásárlók, hanem a viszonteladók rendelései határoznák meg, hogy melyikből mennyi fogy. Az egyik kereskedő nem foglalkozik a különbséggel, és berendeli azt, amelyik a katalógusban előrébb van, a másik elővigyázatosságból berendel mindkettőből ugyanannyit (de végül azonos fogy belőlük, hiszen a vevőnek tökmindegy), a harmadik meg (mivel szintén nem ismeri a vásárlói igényeket ezen a téren) inkább a bekötött áramszedőst rendeli meg. Magyarán: jobb esetben a Tillig ebből semmilyen adatot nem tud meg, rosszabb esetben a valósággal szembenálló, hamis információja lesz.

Én eddig semilyen más sporolásrol nem hallottam azonkivül az 5 centis droton meg a kapcsolon.
A többit te hoztad fel, azaz nem releváns.

A gyárto azt csinál amit akar, soha senki nem kötelezheti erre vagy arra, ezèrt az ilyen “kutatás” nem lehet a gyárto stratégiája azaz, csak félrevezetés vagy kibuvás valami alol.
A gyárto akkor kérdezösködhetne, ha a vevönek azt is elmondja, hogy milyen elönyöket vagy hátrányokat hozna a döntése, amiröl megint szo sincs.
A gyártonak egyetlen dolga van, piacot találni a termékeire.

A többiben megint elvesztél a részletekben. Az egész ügy arrol az 5centis drotrol meg a kapcsolorol szol. Szerintem ki sem lehet mutatni annak a költségét a jelenlegi árak miatt. Egész más lenne helyzet pl ha a lendkerèkröl vagy a vasmentes motorokrol stb szolna a kérdés, de nem arrol szol!
Tudom, hogy ettöl komolyabb gyárakban is néha a fillères alkatrészek miatt állnak honapokig, de ott többnyire a logisztika vagy a beszállito okozza a gondot, ez a modellmozdonynál nem téma. Ha nagyon téma lenne, akkor sem kellene ugy kommunikálni, hogy kell-e a vevönek vagy nem, hanem pl ugy, hogy a vevöre biznák mondjuk egy forrasztást vagy valami hasonlot, ahogy azt a dekoderrel teszik. ( azaz elökészitve a felsövezetékes üzemre ( angolul “catenary ready”) )
Szoval maradjunk a tényeknél.

A kérdőívben szerepel, hogy arról az 5 centis vezetékről kérdeznek? Vagy honnan származik az infó, hogy valóban csak arról van szó? A Tilligék így jelentették be, vagy csak te gondolod ezt?

Ha én hoztam fel, akkor az azt jelenti, hogy nem releváns? Remek...

Az még véletlenül sem merül fel benned, hogy a gyártó stratégiája az, hogy a kutatás (így leírva és nem idézőjelek között) célja valóban az, ami?
A mondatod első felével cáfolod a második felét...
Ha a gyártó azt csinál, amit akar, akkor mégis mi alól akar kibújni ezzel???

Valóban el kell mondani a vevőknek, hogy milyen hátránnyal jár, ha nem lehet a felsővezetékből áramot vételezni? Ha tudja és fontos neki, akkor a válaszban majd jelzi. Ha nem tudja, akkor meg felesleges magyarázni.
(Te akarod megszabni, hogy a gyártó mit kérdezhet és mit nem? Had kérdezzen! Ha zavar, akkor ne válaszolj rá!)

Nos, ezt hívják piackutatásnak... Ennek az egyik módszere, hogy kérdőívvel megkérdezik a potenciális vásárlókat a tervezett változtatásokról.

A lendkerék vagy a motor típusa csak a modell paramétereit befolyásolja, de nem az alapvető működését. Az áramszedő bekötésének a ténye viszont lényeges a működőképesség szempontjából, HA onnan kapja az áramot. Ha viszont nincs használatban, akkor lényegtelen.

Mert szedtem szét néhány mozdonyt. Ahhoz nem kell a tilligtöl semmi informácio, ráadásul tegnap eléggé ki lett vesézve az ügy. ( söt pontositok csek egy kb 10x2x0,3 mm-s bronzlemeztöl van szo meg egy csöszögecsröl a legujabb mozdonyban amit ki lehet sporolni.
Nem szégyen?

Ha már ilyen mélyen belementél a témába - hány Tillig TT villanymozdonyod van? Mert elvben csak az szolhat a témához akinek ilyen mozdonya van vagy tervbe vett ilyen mozdoyn beszerzést.
A Tillig ezt sem kötötte ki, igy akár Moricka is beleszolhat.

Jajjj...

Akkor most a Tillig a fekete bárány, a rossz fiú, a csúf ördög, hogy megkérdezi a vásárlóit?

Ne már!...

Akkor mos a magánvélyeményem jön, nem a több évtizedes, hivatásos szerviz tapasztalata.

Az égvilágon semmi értelme sincs annak, hogy modellüzemben a villanymozdony felsővezetékből szedje az áramot a működéséhez. Ugyanis több gondot okoz, mint amennyi előnye van. Most analógról beszélek, digitálisban viszont még ennyi értelme sincs. Nem véletlen, hogy a ROCO elkezdte csöndben kivenni ezt a funkciót a modelleiből. (A PIKO csak a mostani érában hagyta el, az NDK időkben bizony működött felsővezetékről még az E69 is.) Most szegény Tillig kitalálta, hogy kérdezzük már meg a vevőket, mert ha nem szólunk, és kivezetjük ezt a funkciót, majd egy-két fotelhuszár jól megmondja, és lehúzza a sárga földig a céget.
És itt nem arról van szó, hogy egyáltalán tegyünk-e áramszedőt a Vectron tetejére, hanem az, hogy az szedjen-e áramot? Mert ott lesz, ahogy a vonókészülék imitációk, és a légtömlők, meg a féktuskók is ott vannak a Zurüstbeutel-ben a modell dobozában, mégsem azzal vontatunk, nincsnek a légtömlők összekötve, és nem megy bennük sűrített levegő, és a féktuskók sem nyomódnak a kocsik kerekeihez, ha fékez a modellvonat.
Az élethű üzem nem az, hogy a nagy kínnal-keservvel megépített felsővezetékből csak ímmel-ámmal tud áramot szedni a mozdony, és, ha szedi is, akkor is folyamatosan akadozik vele a vonat, mert a szedő, és a vezeték kontaktusa egy katasztrófa, akkor is, ha 65 éven át építette meg a modellező a világ összes precizitásával. Mert nem lehet üzembiztosra megépíteni, és a modelleken nem lehet csak a palettát cserélni, a komplett áramszedőt kell, ami meg drága. Még a PIKO, áramszedésre egyébként alkalmatlan Taurus áramszedője is bőven 6.000Ft felett van a boltban, ha van. Innen lehet kiindulni, mert az áramszedő durván kopni fog, ha rendesen nyomja a munkavezetéket.

Igazán profik ezt úgy csinálják meg, hogy a felsővezeték az csak dekoráció, attrapp, nincs benne áram. És a modellek felengedett áramszedője meg csak addig megy fel, hogy kb. 1mm-re a drót alatt marad. Áramot meg a biztos helyről szedi a mozdony, a sínből.

Szegény Tillig... Kellett nekik kérdezni...

Értem!!!
Mivel te már szétszedtél néhány mozdonyt, ezért biztos vagy benne, hogy a Tillig azt tervezi, amit te szilárd meggyőződéssel állítasz!
Az véletlenül sem lehetséges, hogy Tilligék esetleg nem a te gondolatmeneted szerint tervezik a cégük és termékeik jövőjét...

Szerintem az a probléma, hogy te a felső áramszedés megszüntetését "célnak" gondolod, amit a lemez kihagyásával egyszerűen meg lehet valósítani, miközben igen nagy eséllyel az valamilyen egyéb oknak a "következménye" lenne...


Már nem csak azt akarod TE megszabni, hogy egy gyártó milyen feltételekkel kérdezhet a vásárlóitól, hanem azt is, hogy itt, egy nyílt fórumon ki mihez szólhat hozzá...


Ha kiderül, hogy a Tillig valóban csak ezt a kis darab lemezt akarja megszüntetni, akkor tartozom egy bocsánatkéréssel. Ha esetleg mégsem így lenne, hanem ennél komolyabb, nagyobb léptékű változást vezet be, pl. az ezután tervezett mozdonyain más kialakítású áramszedőt alkalmaz, stb... akkor ...

Szerinted mit lehet tervezni egy olyan komoly szerkereten mint egy modellmozdony.
Nem unod még ?

Miért, szerinted hogyan készül egy új modellmozdony, amit eddig még nem gyártottak? Azt nem kell megtervezni? Persze, meg lehet venni készen a terveket...

De meg kell.

Az egy tényleg apró dolog, hogy a tetőből kimarad egy lemez, vagy drót. Ez mellett:
- Egy árambevezetésre nem tervezett pantográf olcsóbb is lehet. Mármint legyártani, mert momentán a PIKO TT-s, áramvezetésre nem alkalmas áramszedője drágább, mint a Tillig TRAXX-é, ami viszont igen. (Abba most ne menjünk bele, hogy egy gyártó milyen árpolitikát alkalmaz, és miért.)
- A modell áramköri lapján is lehet spórolni. Nem sokat, de lehet, mert a helykihasználás jobb lehet, ha nem kell figyelni a tetőn az áramszedőre. Könnyebben beültethető SMD alkatrészekkel lehet tervezni, és/vagy több funkciót lehet betervezni.
- Egyszerűbb összeszerelni a modellt, legalább egy munkalépés kimarad. (Ez még Kínában is számít, de ez most a Tilligről szó, nekik itt nincs osztva lap. Mármint a kínaiaknak.)

Szóval van/lenne itt mit számolni. Egyébként a Tillig-t tartom annyira korrekt cégnek, hogyha az jön ki, hogy tartsák meg a felsővezetékes üzem lehetőségét, akkor meg is teszik.

Mekkora ezeknek a modellezőknek az aránya azokkal szemben, akik nem azért vesznek meg egy mozdonyt, mert felsővezetékről szedi az áramot, hanem azért, mert az adott típust szeretnék megvenni? Értsd: hányan hagyják ott a boltban a PIKO Laminátkáját, mondván hátha jön a Tillig és kiadja áramszedésre alkalmas áramszedővel? Vagy inkább vesz helyette valami mást, csak lehessen felsővezetékről táplálni. Na ne már...

Kicsit kezdem azt érezni, hogy ebben a kérdésben kezdesz átesni a ló túloldalára. De akkor toljuk túl: legyen a gőzmozdonyok hengerében dugattyú! Hisz az csak egy kis rudacska, meg egy pics... izé, picike fémkorong, ami előre-hátra mozog egy perselyben, senkit nem zavar a megléte. Cserébe a modellező meg eldöntheti, hogy kidobja a villanymotort és tizenhárom apró, de precíz lépésben átalakítja live steamre a mozdonyát. Nem?

Most voltaképpen mi a poén ebben az áramszedéses vitában, ami annyira fontos, hogy mittudoménhányezer kW-óra áramot kell rá pazarolni a sok kompjuterezéssel? Tillig azt fog csinálni, amit akar, és nagyon is kétlem, hogy ha most elõjönnének egy Giganttal, ami éppen nem szedheti az áramot a felsõvezetékbõl. hogy akárki is a boltban hagyná csak azért, mert mûködésképtelen az áramszedõje... ha jóformán senki sem tápláltatja a villanymozdonyait fentrõl, akkor az az egy-két mániás sajátkezüleg megoldhatja, mint azok, akik a sineket is pontosan méretarányosra építik. Szerintem lesz ahogy lesz, így is, úgy is elkelnek majd a modellek. Minek erre ennyi energiát elhasználni?

Te sem nagyon fogod fel a lényeget. Nem az arányokrol van szo hanem a metodusrol. ( s ha már az arányokat hozod fel - ki tudja garantálni, hogy ki mire és miěrt szavaz ugy ahogy - senki - föleg a mai vilägbn mikor a KIval olyan eredményt lehet kihozni amilyet valaki akar.)
Tegnap kérdeztem a legnagyobb vitapartnertöl, hogy van-e egyáltalán TILLIG villany - a válasz elmaradt, de szavazni biztos fog, mert.... A tisztességes felměrésre tettem javaslatot....
A Tillig meg bárki más azt csinál és olyan modellt gyárt amilyent akar. Ehhez nem kell kérdezösködni, hanem gyártani es eladni.

De, hogy most miért is kérdezösködnek azt nem tudni, mert gyártástechnologiailag abszolut semmi különbség nincs a két kivitel között. ( ha meg majd lesz az csak lebutitás lehet a maihoz viszonyitva).
Tegnap irtam, hogy a különbség az egyik legujabb villanymozdonyban egy alig láthato kis bronz lemez meg egy 1,5 mm-s. csöszögecs. A kutya sem törödne ezzel, ha kihagynák, ahogy mások is teszik vagy benne hagynák ahogy ezt tették az utobbi 50 evben.
A többi a modellezö dolga, s nem a gyártoé.

Erröl van szo.

Pontosan így gondolom!

És bizonyára nem a jelenleg is gyártott modelleken spórolnak (azoknál tényleg csak az a kérdés, hogy beszerelik-e azt a kis lemezdarabot), hanem amiket ezután hoznak majd ki. Bele kell-e tervezni, hogy a nyáklap adott helyen ne tartalmazzon semmi mást, de leglegyen a kontaktus lehetősége?
Nagyobb tervezési szabadság = gyorsabb tervezés = olcsóbb tervezés.

A Tillig teTT egy gesztust a vevőköre felé. Megkérdezte, hogy kell-e a jövőben, vagy sem?
Tök mindegy, hogy ki szavazoTT, akinek van villanymozdonya, és felsővezetéke, vagy nincs, használja-e áramszedésre, vagy sem.

Legalább megkérdezte, hogy kivezesse-e ezt a funkciót a jövőbeli modelleiből, a többi gyártóval ellentétben.

A többi üres szócséplés, még az én mondókám is.

Csak pontosan ezzel van gondom. Nem tudja ki szavaz, azt sem, hogy miért. Ráadäsul egy olyasmiért, amit a gyárto minden közfelkiáltás nélkül maga dönthet el ( ahogy ezt tette az utobbi több mint fél évszázad alatt.).

Ahha!
Vagyis:
- ha valaki Tillig vásárló, és van villanymozdonya, akkor releváns szavazat, akár használja a felsővezetéket, akár nem.
- ha valaki Tillig vásárló, de nincs villanymozdonya, és nem is tervezi, hogy lesz, akkor nem releváns.
- ha valaki ezek közül egyik sem, meg ne is szavazzon!


Tök mindegy, én a Tillig FB oldalán futoTTam bele a kérdésbe, azt meg jobbára azok látják, akik legalább figyelik a legnagyobb TT gyártót.
Valamilyen piackutatásnak jó, én egy gesztusnak értékelem.

Nézd ismerjük a netes szavazásokat meg itt is láttuk, hogy olyanok is beleszolnak, akik mégcsak nem is TT méretben modelleznek.
Ilyen piackutatásrol mit lehet szerinted elvárni?

Szerintem pedig eléggé kitárgyaltátok ezt a kérdést. Többet lehetne róla mondani, de újat aligha, ezért kérem, hanyagoljátok most már ezt a témát. Mindenki elmondhatta a véleményét.
Köszönöm.

Megjelentek a Heljan modellek a pultokon.
Hát vannak érdekességek elsösorban az áraknál. Több mint 30%- al drágábbak mint a Hornby hasonlo modelljei.
Igaz, hogy a leirásban probálják magyarázni a majdnem 200 fontos árkategoriát, mert minden Heljan TT vasmentes motort kap, valamennyi kapaszkodo fémböl van, a motorkocsi teljes belsö berendezéssel jön, ha jol látom néhány utassal is. A mechanizmus teljesen a padlo alá került. A modellekben ott vannak a beépitett hangszorok, a motorvonatban komplett világitás is van. ( nem tipikus az angol modellekre).
Ami viszont uj a birminghami kiállitás ota, a modellek elvben ugyan kompatibilisak a Hornby DCC rendszerével de a modellekbe egy uj, E24-s dekoder foglalat került amihez a mai napig senki nem mutatott be dekodert.
Még nem tudni, hogy ez valoban végleges vagy csak a katalogus hülyit.