Valamivel meg kell magyarázni a spórolást...

Szerintem ma már egyáltalán nem lényeges, hogy a villanymozdony modell képes-e felsővezetékről is áramot szedni. A modellezők többségének - megkockáztatom, hogy 99,99%-nak! - nincs is szüksége erre.

Előnyei:
- A tudat, hogy valóban a felsővezetékből szedi pl. a Holzroller az áramot.
- Analóg üzemben ugynazon a vágányon két mozdony mehet egymástól függetlenül.

Hátrányai:
- Drága, és körülményes úgy kiépíteni az valóban eléggé szilárd legyen, és jól vezesse is az áramot. Nem is képes rá mindenki.
- Nagyos sok ponton kell betáplálni, vagy durván vastagnak, bumfordinak kellene lenni a drótnak.
- Nem mindegy, hogy felsővezetékes üzem esetén milyen irányban teszed a pályára az erre üzemre állított modellt. A miniclub modelleken ezt alul egy jókora nyíllal jelölik is, hogy merre van a jobbra.
- Csak akkor lesz igazán élethű az üzem, ha a modellen mindkét áramszedő fent van, mint az első korszakban. Modern üzem esetében én egyszer láttam, hogy mindkét áramszedő fent volt: Egy nyirkos, fagyos napon úgy jött be Szolnokra a V43 rángatta IC, hogy az első áramszedő söpörte le a drótról a ráfagyott párát, és a hátsóból ment az áram a mozdonyba. Egy áramszedő használata esetében a felsővezetékes üzem csak egyetlen ponton szedi az áramot, és a felsővezeték - pantográf közötti stabil érintkezés soha sem lesz olyan, mint amikor a modell teljes tömegével a sínről szedi az áramot.

Összességében több gondot okoz, mint, amennyi előnye van, és a digitális vezérlés korában már azt az előnyét is elveszetette, hogy függetlenül mozoghat a sínről üzemelő modelltől.

Steve ezt mind tudjuk, de.

Amikor a nagy vasutmodellezök a pontot keresik a i betün, akkor ebben miért is adjuk fel a modellhüséget? Vagy ez nem tartozik a modellhüséghez?
Csak azért, hogy kisporoljanak egy 2-300 euros modellböl mintegy 1 euronyi alkatrészt meg 2 extra munkafogást?

Azért én ismerek több ( na TT-ben csak egyet) terepasztalt, ahol müködö felsövezeték van, és amikor azokat az egyik barátom beszerezte még joval 200 euro alatt voltak a modellek árai.

Drachenloch H0

Akkor most mi is az az extra hozzáadott érték, ami megnövelte az árakat és most még azt is ki akarják sporolni, hogy legyen müködö áremszedö?

A hobby nem arrol szol, hogy kihagyunk belöle mindent amire nincs pánzünk vagy adottságunk azt megépiteni.

( John Allen irta jo 60 éve viccnek szánva, hogy a modellekröl le kell szerelni a felesleges kerekeket, mert hajlamosat kisiklani.)

Ausztria legmodellhübb terepasztalán a Knittelfeld-i állomáson ki van épitve már több mint 25 éve a teljes müködö felsövezeték igaz 2018 ota már nincs benne áram, mert digitalizálták, de ma is müködnek a felemelt áramszedök.

Rossz helyre mnt:

Csak még annyit, én sem épitettem ki a jelenlegi terepasztalon a felsövezetéket, de nincs is üzemben villanymozdonyom.A fiam kapott egy modern TT villanymozdonyt. Jol mutatnak a vitrinben 2 néhai Zeuke villanymozdonnyal, amik tuléltek két korábbi felsövezetékes terepasztalt.

Az nem látszik, hogy a felsővezetékben van-e áram, vagyis, hogy onnan megy-e a villanymozdony?

Pontosabban nem a fenét nem látszik! Dehogy nem!
- Sokkal vastagabb a vezeték, mint méretarányosan kellene.
- Sokkal többet akadozik a modell a pályán, mert az egyik pólust - tök mindegy, hogy DC, vagy DCC - egyetlen, bizonytalan ponton veszi a mozdony.

Digitális üzemben egyébként teljesen felesleges a működő felsővezeték. Te is írod:

Most sarkítok!
Nem arról kérdez a Tillig, hogy olyan áramszedőket tegyenek-e a modellre, mint a Zeuke 50 éve a start szettes, kéttengelyes villanymozdonyra, hanem azt, hogy az áramszedést, és az átkapcsolhatóságot megcsinálja-e? Én, és szerintem még sokan azt nevezzük "működő felsővezetéknek", amikor a mozdony onnan szedi az áramot. Nem csak azt, hogy attrappként ki van építve, de valójában a sínből megy az áram a motorra/dekóderre.

Szerintem, hangsúlyozom szerintem! Hosszú szervizes tapasztalatom, és kiterjedt ügyfélköröm alapján állíthatom, hogy teljesen mindegy, hogy egy villanymozdony áramellátása átkapcsolható-e felsővezetékes üzemre, mert úgysem használja senki.

Jobban nézd meg itt ott még szikrázik is. Igen a drotok durvák, mert a terepasztal 35 éves és akkor nem igen volt más. Én többször vonatoztam rajta és talán még van annyi hitelem, hogy elhiheted felülröl kapják a mozdonyok az áramot.

Ezen a terepasztalon feszitett (!!) 0,5 mm rozsdamentes acélhuzalbol van a felsövezeték. Immár árammentes, de az áramszedök még hozzáérnek, azaz elvben müködöképes. Több mint 20 évig üzemelt.

Knittelfeld

Az meg elég veszélyes dolog, amikor a Tillig ki akarja sporolni azt a darab drotot meg a kapcsolot. ( a kapcsolot ki is hagyhatja, azt modellezö el tudja intézni ha megfelelöen elökészitik) .
Mert az azt is jelentheti, hogy az egész áramszedö müködésképtelen (- minek ha ugy sincs bekötve ? ) és kapsz benne pár szigetelö müanyag elemet. ( csuklot , szigetelöt ) és akkor teljesen degradálodik egy vitrinmodellre.
És nem igen jo ha nagyvonaloan általánositasz. Akinek van müködö felsövezetéke az már amugy is minden hájjal megkent modellezö, nem biztos, hogy szervizre szorul, azaz nem biztos, hogy betéved hozzád.
Én csak az ilyen döntések veszélyeire probáltam rávilágitani. Engem nem érint , de nem hiszem (. Hacsak más gondolatok nincsenek a háttèrben), hogy érdemes pár filléres extráért ilyesmit kérdezgetni a modellezöktöl. Ha valoban sporolás akkor szeretném látni a modell árán is. Ha jol tudom Roco meg más sem igen kérdezgette ilyen ügyben a modellezöket.

Mindezt úgy is meg lehet közelíteni, hogy két lehetőség közül választ a cég (Tillig):
A) Megcsinálja a változtatást, amit az ezután eladott mozdonyoknál egy apró betűs mondattal elintéz, az a néhány vevő, aki használta volna, meg majd néz nagyokat, hogy miért nem működik felsővezetékről az új mozdony, miközben eddig az összes korábbi működött.
B) Megkérdezi a potenciális vásárolókat, és ha észrevehető létszámban jelzik a szükségét, akkor max. felárral továbbra is lehet úgy IS rendelni. Ha meg szinte senki sem jelzi, akkor az újabb fejlesztéseknél ezt már nem fogják betervezni. (Valószínű, hogy nem fogják a meglévő modelljeiket csak ezért áttervezni, mert az többe kerülne, mint amennyit spórolnának vele.)
Innen nézve: jó fejek (akartak lenni)...

Bónusz kérdés:
Adott egy fém szerkezet, ami felnyitható / lecsukható. Van-e különbség, ha valódi (tehát megbízható, kontakthiba mentes) áramszedésre akarják használni vagy sem?
- A forgáspontokon milyen átmeneti ellenállást kell biztosítani (nagyon kicsit vs. nem szempont)? Hány le - fel mozgatás után változik ez meg? Hogyan lehet megoldani (pl. átkötővezetékkel?), hogy hosszabb használat esetén se romoljon le az átmeneti ellenállás?
- Mekkora erővel kell felfelé nyomni (jelentős mértékű vs. minimális)? Nem arra gondolok, hogy a kisebb nyomóerő azért jó, hogy kevésbé kopjon az áramszedő / felsővezeték. De pl. ha vezérléssel mozgatható áramszedőt terveznek beépíteni (ki tudja...), akkor nem mindegy, milyen kialakítású, milyen erős működtető motort/tekercset kell beépíteni (méret, fogyasztás, ár). (Gyerekkoromban volt a szomszédban egy szép és jól kiépített terepasztal. A srác apja mondta, hogy a villanymozdonyok esetében egy kis cérnaszállal kötötték ki az áramszedőt, hogy éppen ne érjen hozzá a felsővezetékhez. Megfelelő látvány, de kevesebb hibalehetőség / elakadás...)
- Ha vezérelhetővé szeretnék tenni az áramszedőt (DCC-ben egyedileg kapcsolható, DC-ben a világítással "párhuzamosított" irányfüggéssel), akkor a lehúzott áramszedőjű mozdonynak hogyan mondják meg, hogy emelje fel azt, ha onnan kapná az áramot / parancsot hozzá?

Meglehetne, de a kérdés, hogy ez egész valoban sporolás vagy leegyszerütés vagy valami más. Az áramszedöt azért meg kell csinálni ès lehetöleg fémböl, mert ha használva van akkor ki van téve komolyabb eröknek, akadályoknak, és nem árt ha azt kibirja. Azaz a fémes vezetés megvan egészen a szigetelökig a tetön. Azaz ma onnan megy le egy drotocska a mozdonyba ahol ma már szinte mindenütt ott a NYÁKlap. Amikez most vagy rugosan vagy forrasztással kapcsolodik. Innen egy átkapcsolon, ami elvben lehet filléres jumper is, söt forrasztopont is, megy tovább az áram. Ennek a legyártása egy fillérrel sem drágább mint a kihagyása. Szoval nem értem min/mit akarnak kisporolni.
Ne mondja már senki, hogy a NYÁK tervezési ideje emiatt jelentösen megnöne, amit ma már nem lehet megfizetni.

Akadályoknak nincs kitéve... Ott van a felsővezeték, de az nem akadály. Ha bármi egyéb belelóg az űrszelvénybe, az viszont nem a modell(gyártó) hibája.
Komolyabb erő? Pont erről írtam, hogy HA nem szükséges a jó (illetve semmilyen) elektromos kontaktus, AKKOR nem kell komolyabb erő sem (ami a felsővezetékhez nyomja). Az sem gond, ha nem folyamatos a kontaktus, hanem a felsővezeték egyenetlenségei (hibái) miatt gyakran elemelkedik attól.

Viszont ha nincs használva, akkor lehet műanyagból. Olcsóbb. Nem kell figyelni az elmozduló alkatrészek kapcsolódásánál a kontaktusra.

Sokat hallom ezt az állítást, de annál kevésbé tapasztalom. Vagy legalább is itt BC-ben, a fiatalabbak között is több érdeklõdést látok a 60-as, 70-es évek vasútja iránt, mint a maihoz. Én magam is - mik a modellezési témáim? 1. BC Hydro Railway 1974 - igaz hogy ez a gyerekkorom vasútja, azok a "sárga vonatok" amikkel szüntelen nyaggattam Dédipapát, hogy menjünk ki nézni, de én csak 1976-ban születtem; 2. Japán Aizu vonal, 1969 - japánban még nem is jártam; 3. Yeovil Pen Mill, 1965; 4. MÁV: - 79/80-ban egy évet voltam Otthon, de vonattal nem jártam, nagyszüleimnek volt kocsijuk; 1983-ban is voltam, addigra nagypapa meghalt, az a nagyanyám kijött 1981-ben, és az, aki még ott volt, nem vezetett, tehát akkor, abban a két hónapban, ismerkedtem meg úgy-ahogy a MÁV-val. 1983 után elõszõr 1995-ben jártam Otthon. Az idõ még nincs véglegesítve, de 2. vonal lesz, 1994/95-ben vagy 1997-99 között (Acquincum/Gerulata nevü vonatok miatt), de még folytatódik a kutatás a dorogi szénnel kapcsolatban... mindenesetre 2000 elõtt lesz).

Az, hogy a nagyvasút mindennapi látvány volt gyerekkoromban, nagy része annak, hogy belekezdtem a modellezésbe; egyenesen a gyerekkorból csak a méretarány jött (1979 karácsonyán BTTB vonat volt az újpesti fa alatt). De maguk a témák mind más és más okok miatt kiválasztottak, mert valamit felfedeztem és utánanéztem, és úgy döntöttem, érdekel. Lehetett volna sok más is: a Trail, BC-ben lévõ kohó a 2. vh idejében, vagy a CPR Arrow Lakes-i vasuti kompja az 50-es években, vagy a Sylt-i vasút vagy a Marschbahn a 70-esekben, sõt Rhodesia is egy ideig lehetõségesnek számított... mindegy, a poén itt az, hogy ez a gyakori állítás rám nem vonatkozik, és 50 év alatti ismerõseim közül egyikre sem - mindegyiket a "régmúlt" érdekli...


És ha a fórumokat követjük, szinte garantált, hogy megtudjuk, hogy mindegyikkel van valami hiba, pontatlanság. Egy SD40 nem okvetlen egy SD40...


Más így a kutatási munka, de nem több, és amennyiben a 2. vh. utáni korszakot nézzük, nem túl nehéz akarmit is alaposan megismerni annak, aki valamit meg akar ismerni. Az itteni állításod igaz, amennyiben a 2. háború elõtti idõszak érdekli az embert, és minél visszábra megyünk, annál igazabb. De semmi sem lehetetlen... és így is: ha valakit valami ismertebb téma érdekli (például a Southern Pacific LA-San Francisco közötti vonala vagy valamelyik Pennsy vagy New York Central fõvonal a 30-as, 40-es években), tonnaszámra létezik az anyag (de itt már tényleg igazat mondasz, a modellezési szempontbol, mert 100 vasútnak 500 féle gõzõse volt).


Ebben 100%-ban igazat adok. Semmi sem ugyanolyan, mint egy boltban saját szemmel megnézni a modelleket. És bár nagyon hasznos az internet a kutatásban stb, nem tudja helyettesíteni azt a közösséget, ami a boltokban létezett, amikor bemehettünk (például én mint gyerek/tinédzser) dumálni, az idõsebbektöl/tapasztaltabbaktól saját szemmel/füllel/kézzel tanulni...

Na látom, hogy nem sok tapasztalatod van a felsövezetékes üzemmel.
Elöször a felsövezetéken nem kerék fut, hanem egy akármilyen sima áramszedö mindig surlodik, ami itt ott még nyomja is a drotot, amit a szentléleknek egy sikban kellene tartania. Ehhez jön, hogy az áramszedö felülete kopik a drottol még akkor is ha nem mindig èr hozzá, s ha peched van, akkor egy kis árkot is koptat a siklofelületbe. Ez az árok könnyen kiforditja az áramszedöt néha a könnyü mozdonnyal együtt stb. Ne feledd a modellvasuton mindig sokkal kisebb ivek vannak mint a nagyvasuton, és valahogy ugy kell kialakitani a felsövezeték cikk-cakkját, hogy mindig benne maradjon a drot a profilban, de ne kelljen minden 5 cm-re egy oszlopot állitani. Ehhez jönnek az elágazások ( a váltok stb felett) ezek még a leggondosabb szerelésnél is gondot szoktak okozni. Ehhez jönnek még a modellvasutt tipikus emelkedései, amik extra kihivást jelentenek. A filigrán áramszedö, ha nem eléggé massziv akkor baj lesz.
Én ezeket a tapasztalatokat a Sommerfeld felsövezetékével meg az áramszedöivel szereztem, és azok a legjobbak a piacon. A szedö felületet ( ami a nagyvasuton grafit vagy valamilyen kompozit anyag ) a modellvilágban a legritkább esetben gyártják valamilyen tartosabb anyagbol, igy gyakran hetente kellett simára csiszolni vagy uj lemezt forrasztani rá. Ehhez jönnek még az oszlopokon a felsövezeték toldásai, amik a hömérsséklettel változhatnak ha a gyári hegesztett darabokbol készited a felsövezetéket. Ezért készitették Knittelfeldben is rozsdamentes rugoval feszitett huzalbol igy sokkal kevesebb lett a toldás. Ehhez viszont masszivabb oszlopok kellenek a szakaszok végén.

Ha minden ugy lenne ahogy irod akkor nincs nagyon miért csodálkozni, hogy az egyik bolt a másik után zár be örökre. A szögecsszámlálokat az atya isten sem tudja kielégiteni ès nem a boltos gyártya a modelleket, mégis ö nyakán marad minden kritika.
Én amondo vagyok, ha a nagyvasuti jármün 100 méterröl több részletet ( detailt) látsz mint a modellen, akkor ne vedd meg a modellt.

Ha rendes vasútmodelles evolúciót követed, akkor előbb utóbb szegecsszámláló leszel, aztán mivel az evolúció nem áll meg, ezért ezt szépen kinövöd és megbékélt modellezővé válsz. Aztán van aki erősen komplexusos, ki ezért ki azért, és abban éli ki magát, hogy benne marad a szegecsszámlálásban, de akkor lehet építeni , vagy áttérni réz modellekre, és minden vágy ki is lett elégítve!

És ez így van rendjén

Engem a szegecsszámlálok soha nem tudtak elbüvölni, és csak rajtunk mulik mi mindent képzelünk a miniatür modellekre amik elöttünk futkároznak a terepasztalon.
( amugy küldtem egy mailt).

Engem addig csábított a szegecsszámlálás, illetve annak végrehajtása, amig egyszer el nem készítettem egt teherkocsit, TT-ben, minden fékrúddal, légvezetékkel, stb, ami a kocsi alján találatik... és miután megtudtam biztosra, hogy meg tudom csinálni, úgy döntöttem, hogy soha többé nem csinálok ilyet, túl sok más építenivaló van, amit semmiféle kittben nem kapható. Nos, nálam a szegecsszámlálásból az termett ki, hogy adott helyet adott idõben úgy szeretném megépíteni, hogy ha valaki olyan, aki ismeri a helyet, megnézi, egybõl ráismer. A mozdony, vagon formára és színre nézzen úgy ki, ahogyan kell, ha az meg van, már csak a helyes pályaszám a fontos nekem (azaz, legyen olyan pályaszáma, ami fotóval bizonyított, hogy járt azon a helyen, abban az idõben).

De, ezenkívül, minden tiszteletem azoknak, akik olyan pontossággal építenek megy egy modellt, hogy a koszolás is képrõl van másolva, minden más aprósággal együtt.

Off (nem jött email tőled) On

1. Amiket leírtál, azok számomra sem voltak ismeretlen dolgok.
2. Pont arról írtam, hogy HA NINCS SZÜKSÉG SEMMILYEN ELEKTROMOS KONTAKTUSRA, akkor rengeteg probléma fel sem merül. Leginkább azok a problémák nem merülnek fel, amikről írtál!
3. Mivel az általad felsorolt problémák valószínűleg minden olyan terepasztalon jelentkeznek, ahol felsővezetékek vannak, így általánosnak tekinthető.
4. Mivel nincs igazán jó (értsd: megfizethető, hosszabb távon működő, biztonságos) megoldás erre a problémára, az igazán jó megoldás az, ha a mozdony nem a felsővezetékből szedi az áramot.
5. Valószínűleg a Tiilig is rájött erre a lehetséges megoldásra, illetve feltételezte, hogy a modellezők többsége szintén osztja ezt a véleményt. De azt gondolom, a feltételezés helyett pontos adatokra akar támaszkodni, mielőtt megszünteti az áramszedők elektromos használatának lehetőségét. Pont ezért indította el a kérdőívet.
6. Ismét azt látom, hogy elindult / elindítottál egy beszélgetést, majd a kapott válaszok nem tetszettek neked, ezért más irányba viszed a folytatást, miközben lekezelően tekintesz magadon kívül mindenki másra (most éppen rám: "Na látom, hogy nem sok tapasztalatod van a felsövezetékes üzemmel.") Te mindenképpen bosszankodni akartál az átkötés hiányán - ha valaki a tiedtől eltérő szemlélettel közelíti meg a felvetést, megpróbálja valóban megérteni, megmagyarázni, megkeresni az (igazi) okokat, az már nem ad lehetőséget a bosszankodásodra, tehát azt le kell nyomni.



Hogyan is indult?
"Na már ide is eljutottunk. A Tillignek ugy látszik gondot okoz az áramvezetö pantográfok gyártása meg szerelése."
CsikosháTTú fórumtárssal egészen jól kitárgyaltátok, hogy miért felesleges az áramszedő elektromos kapcsolata... Az általad hozott példa (az említett osztrák minta-terepasztal) is azt mutatja, hogy már ott sem használják vagy 7 éve... Akkor meg minek?

"igaz 2018 ota már nincs benne áram, mert digitalizálták, de ma is müködnek a felemelt áramszedök. "
Akkor most működnek ( = szedik az áramot) vagy nem működnek ( hiszen nincs a felsővezetékben feszültség ) ??? Ha a működés azt jelenti, hogy van felsővezeték és fel vannak emelve az áramszedők (az írásod alapján te ezt érted ezalatt), akkor ahhoz nincs szükség elektromos kapcsolatra! Ahogyan arra sem, hogy folyamatosan hozzáérjen, vagy hogy fémből legyenek az érintkező felületek. Lehetne kopásálló, ámde szigetelő anyagból. Lehetne csúszást segítő anyagot alkalmazni (ami szintén szigetelő, vagy legalábbis rossz vezető).

"Ha jol tudom Roco meg más sem igen kérdezgette ilyen ügyben a modellezöket."
Értem!!! Tehát nem az a probléma, hogy lesz-e vagy sem a jövőben használható áramvezetés az áramszedők és modell áramköre között, hanem az, hogy erről a Tillig meg merte kérdezni az embereket a döntés meghozatala előtt.

"A szedö felületet ( ami a nagyvasuton grafit vagy valamilyen kompozit anyag ) a modellvilágban a legritkább esetben gyártják valamilyen tartosabb anyagbol, igy gyakran hetente kellett simára csiszolni vagy uj lemezt forrasztani rá."
Gondolom, a nagyvasúton is rendszeresen cserélni kell a kopó felületet. Akkor a modellhűség okán még jó is, hogy gyakran kell cserélni a modelleknél is. Vagy nem? Talán a Tillig úgy gondolta, hogy nem annyira jó üzlet a filléres kopó alkatrészt a modellezők számára biztosítani és az sem jó üzlet (nekik), ha a modellező barkácsol helyette valami mást. Akkor inkább ne kelljen javítani/cserélni hetente, amit úgy lehet a legegyszerűbben megoldani, ha nincs használatban az áramszedő.
használatban = Áramot szed.
használatban =/= Fel van emelve, látványos, DE nem folyik rajta áram.



Sok bosszúságtól óvnád meg magadat és a környezeted, ha figyelmesen olvasnád mások írásait... Pl. én is felsoroltam több olyan dolgot, ami valódi takarékosságot jelentene, ha nem lenne szükség a jó elektromos kapcsolat biztosítására, de te többször is az jumper megspórolását emlegetted. Én nem töltöttem ki (és nem is fogom) azt a bizonyos kérdőívet, de látatlanban mernék fogadni, hogy a kérdés nem az volt, hogy "Ön szerint beépítsük-e azt a pár centes átkötést?".

Egyáltalán nem volt szándékomban tovább vitatkozni, te jöttél argumentumokkal, amik arrol tanuskodtak, hogy nem sok tapasztalatod volt. Ennyi.
Tovább nem is folytatom, mert alapvetö nézetkülönbségeink vannak, amit ez az irásod is csak erösitett, söt személyeskedés is felmerül.
Amennyiben az egyik oldalon a végtelen modellhöséget nyomják egyesek, akkor az nem opcio, hogy félig felereszett áramszedövel müködjön egy 99,5%-ban élethü modell.

Itt be is fejezem.

Nem akarok csúnya bácsi lenni de a Knittelfeldieknél már jóval régebb óta nem működött a felsővezeték, konkrétan az első 2010-es látogatáskor már biztosan nem, de ha jól emlékszem már ellőtte sem.

Amúgy elég nyitottak, szívesen beszélgetnek, voltunk mi is náluk egy teljes napos zárt körű látógatáson, és ott el is mesélik szívesen hogy miért nem lehet működőképes és élethű felsővezetékes üzemet fenntartani hosszabb távon. És itt nem csak az anyagi oldal van benn hanem műszaki is.

TT-n kívül amúgy szerintem egyre kevesebb gyártó modelljében van előkészítés felsővezetékes üzemre, vannak már olyan Sommerfeldt szedők is aminél benn van a leírásában hogy nem alkalmas áramszedésre.

Nem az a téma, hogy jo vagy nem jo a felsövezetékes üzem, hanem arrol, hogy mi az oka annak, amikor a gyár egy 5 cm-nyi huzalt meg egy primiv átkapcsolot ki akar hagyni a gyártásban.
( Kinittelfelden a felsövezetékböl az áramot véglegesen kb 2017-ben kapcsolták ki. Forrás 50 éves a klub).