Urak!

Ha lenne valakinek egy felesleges ilyen Klingenberg-Colmnitz állomásépülete, akkor érdekelne.

Saetta

Szia!
Nekem van!
TTibi

Helló!
Ha nem nagy kérés, tudnátok véleményezni ezt a tervet. Lehetőleg minél több szempontból, hogy mi a jó, mi a rossz benne, mit lehetne még esetleg javítani. Előrebocsátásként: A méreteket nem szeretném már tovább növelni legfeljebb 5-10 cm mértékben.
Előre is köszönöm!

Talán csak annak a hegyi vasutnak a kiágazását vinném el az állomásra. Azaz az állomást 3 kijáro vágány hagyná el a mostani kettö helyett.

Szia!
Sajnos ez a párom öröksége, így nem eladó, de ahogy látom már akadt is jeletkező

Hello!

Nem ismertem ezt a tervező programot, de küzdős, inkább nem javítok bele a tervbe.
- Az alsó állomást bővíteném minimum egy átmenő és talán még egy csonkavágánnyal is, tekintve, hogy elágazó állomás.
- A mellékvonalat én is az állomásból ágaztatnám ki.
- Az emelkedők túl meredekek. 1db 166mm-es egyenes 11mm-t emelkedik, az méterenként kb. 66mm! Az nagyon sok. Maximum 40mm/m elfogadott terepasztaloknál, de ívekben még ennyit sem ajánlanak. A terepasztal méretét tekintve valószínű, hogy ki kell használnod a maximumot, de ne menj fölé, mert kinyírod a mozdonyaidat idő előtt.
- A mellékvonal kiágazásánál és a fejállomás első két kitérője között nincs 36,5mm-es egyenes összekötő vágány, ami a minimális biztonságos 43mm-es vágánytengely távolságot biztosítaná.
-Fejállomást ha íves kitérővel kezded, hosszabb állomási vágányokat kapsz.
- Alsó elágazó állomás hossza bal oldalra növelhető, ez a nyílt vonalak hosszát is növelné, és az emelkedőt pedig csökkentené.
- Ugyanitt az állomási kitérőket közelebb húznám egymáshoz, mert a közöttük lévő relatív hosszú vágány "nem hasznos".

Egyébként az elképzelés jó, vonalvezetés kis helyen is változatos vasútüzemet tesz lehetővé

-Az alsó állomás kibővítését nem tervezem, mert sok helyet venne el az oda elképzelt falu elől és nem szeretnék egy csupasín asztalt.
-Szerintem a következőket csinálnám meg a javaslataidból: a fejállomás magasságát csökkenteném a meredekség miatt, az állomást meghosszabítom még egy 83 vagy 166 mm-es sínnel, az egyik állomási váltót meg lehet, hogy kicserélem íves váltóra, valószínűleg a bal oldalit és az akkor még tovább csökkentené az emelkedőt
-Miért van szükség a 36.5mm-es elemre (azon belül, hogy a biztonság miatt, de pontosabban)?

A jó dolgok megemlítését pedig köszönöm

Én csak a közelebbi végét böviteném egy 3. Kimenö vágánnyal.
Hogy az emelkedök ne legyenek tulzottak, ha másképp nem jön ki, akkor az állomást rakd + 3cm szintre a hegyi vágánynak igy csak +6-7 cm-re kell felkusznia a másik két körvágány meg a keresztezés elött lesüllyedhet 0 szintre. Igy könnyen kijön a szintkülönbség és az emelkedések is felezödnek.

Biztonság, vagyis ne kerülhessenek veszélyesen közel egymáshoz a járművek, ne legyen ütközés. Ebben segít a Tillig katalógus vágánykapcsolatok része.
Az asztal sarkában is falu lesz? Mert oda elfér egy(-két) tároló csonka. Bár plusz egy átmenő vágány a forgalom szempontjából szerintem fontosabb lenne. De a te asztalod lesz, a te döntésed.
etwg jó ötletet írt, néhány tervemben már én is rákényszerültem.

Az előttem szólók elmondták a problémákat, én csak egy tippet adnék amit a kedved szerint változtathatsz. Igaz ez BTTB vágányzatra készült, de szerintem könnyen átrajzolható Tillig geometriára.

A vágány magasítás jó ötlet, de akkor szerintem inkább a talajt emelem meg mindenestül és akkor még marad hely alul esetleg vízmedernek is vagy valami ilyesminek (persze a felső "szintet" meg a keresztezések vágányát nem emelem).
Még egy átmenő vágányt nem tervezek, mert az csak a külső vágánynál férne el, ott pedig túl rövid lenne az ABC fékezés szakaszainak (digitális asztal lenne) (tudom így se valami túl hosszú az 50 cm-es ABC szakasz, de ennél több nem fér bele, sőt az alsó állomás belső vágányán nem is lesz, mert oda tényleg nem fér el), és a külső körön nem lenne értelme (szerintem) még egy vágánynak, ha a csak a belső vágányra tud érkezni két vonat (fejállomás és belső kör felől) pluszba még eléggé át kéne tervezni az alsó állomást a Tillig néhol (szerintem) hülye sínhosszai miatt. Még amit nem tudtam beletervezni az az egyik alsóállomási váltó lecserélése íves váltóra, hogy hosszabb legyen a belső vágány hasznos helye, mert akkor a két vágány közelsége 32 mm lett. De egy csonkavágányt beterveztem.
A mellékelt BTTB tervet köszönöm, de én inkább egy ilyen vidéki falusi/kisvárosi témájú asztalt tervezek (persze ezt nem tudhattad) és ahhoz ez túl csupasín terv.

A lényeg az, hogy az állomás legyen egy közbülsö talajszinten, optimálisan a pálya legalacsonyabb és a legfelsöbb szinte közepén. Igy éred el a legkisebb emelkedöket, föleg ilyen kis pályán.

Ami a fékezéseket illeti szerintem felejtsd el, mert arra egyszerüen alig van helyed.
40 cm éppen elég a kisebb modern mozdonyoknak a megálláshoz (lendkerék, a Kühn majdnem a dupláját igényli), ha ehhez lassulni is akarsz, akkor közel 1 méterrel elöbb kell elkezdeni lassitani. Manuálisan lehet, elektronikusan gond, mert a lassito szakasz kezdete a vágányok elé kerül.. .

Tudom, hogy kevés, de csak az automatizálás miatt raknám bele, hogy ha esetleg figyelmetlen vagyok, akkor ne menjenek össze a vonatok, és inkább fékezzen le irreálisan gyorsan minthogy összemenjenek

Ekkora pályán aligha tudsz 2 vonatnál többel közlekedni.

Nem is nagyon szeretnék többet, csak ABC fékezéssel lehet forgalmistásat játszani (a vonatok mennek maguktól és én csak a váltókat meg a jelzőket állítgatom), anélkül, hogy birizgálni kéne a vezérlőt. Persze a fékezés nem lesz olyan szép, mint manuálisan, de ez nem annyira zavar engem (inkább a játékélmény, mint a realisztikusság).

Ha úgy lenne időm, ahogy nincs, tuti most nekiállnék megtervezni neked ezt a pályát, mert szerintem el kell férjen megfelelő hosszúságban a 3 vágány. Ha téged nem is érdekel, lehet akkor is megcsinálom, mert kíváncsi vagyok, de jövő hét előtt biztos nem.

Ne feledd, hogy az uj Tillig geometria mintegy 30%-al nagyobb helyet igényel (sajnos).

Én nem fogok rakni 3. vágányt (az elmondottakon felül még egy ok: a pénztárcámhoz képest sokba kerülne ez a bővítés), de ha megcsinálod, akkor kíváncsi vagyok, hogy mi lesz belőle

Ezt már Tillig vágányokból tervezte.

Melyik Tilligböl, mert nagyon 25 fokos váltokat látok meg a méret sem igen stimmel.

Ha az én tervemről van szó: Az új Tillig Bettungsgleis-szal lett tervezve, 15 fokos váltókkal. Ki tudom rakni a felhasznált sínek listáját, ha érdekel

Én a TTmisi 55773s hszben bemutatott tervröl irtam.
( mást nem igen látni az eredetin kivül.).
A te tervedbe én csak az állomás egyik végét alakitanám 3 kimenetre.

Ja oké, csak így elsőre nem jött le. De már a hsz-ben írta hogy az BTTBs vágány. Vagy a BTTBt aztán átvette a Tillig és az a régi Tillig, de egyben a BTTB is? Annyira nem értem, de ha nyilvánvaló a válasz akkor bocs a hülye kérdésért.

A BTTB-t valamikor megvette a Tillig igy megörökölte ezt a vágányzatot is, de tovább nem fejlesztette azaz, ma már nincs -a SCARM-ban TT standard néven fut. Ma ezt a geometriát a villamos sinekhez használják ( a sinek az ut felületébe vannak épitve). A legnagyobb bajuk, hogy vékony nikkelezett vaslemezböl készülnek - fejreállititt U profil - s ha lekopik a nikkel, akkor egyszerüen elkezdenek rozsdásodni.
A Tillignek a BTTB átvételekor már volt egy sokkal modellhübb vágányrendszere telt profil sinekböl (alpakka) ami sokkal jobb elektromos tulajdonságokkal rendelkezik és nem rozsdásodik. A modellhüség oltárán feláldozták a BTTB geometriát és az uj sinrendszer jobb, de helyigényesebb geometriával készül. 15 fokos a legmeredekebb válto a régi 25 helyett. Igy kb 30% nagyobb helyigény mellett, de modellhübb vágányzatot lehet épiteni. Ezt ma TT Modellgleis cimen árulják. Ebböl lett kifejlesztve a Bettunggleis, ami a Modellgleis egyes elemeit (nem mindet) beépitve az ágyazatba használja.

Köszönöm a velvilágosítást

Ez nekem is új volt, köszönöm.

Hát igen ebben az iparban is föleg a nevek változnak a háttérben több tiz éves tradicio rejtözik. A mai Tillig sinek eredetije a Pilz sinrendszer volt ( a Pilzet vette meg elöbb a Tillig), amit anno még Prof. Dr.H. Kurz fejleszett ki ( a drezdai egyetem tanára) az 1950-es évek elsö felében és Pilz mint maszek vállakozo gyártotta. A hetvenes években ezt is államosititták (mint a Zeuket) és a gyártás mennyissége és minösége is vájjudott. ( magyarul szinte elérhetetlen volt).
A feladat az volt, hogy minél kevesebb elöregyártott elemböl, minél univerzálisabb sinrendszert lehessen kirakni ( akkoriban még flexisinek nem voltak, igy a gyártonak kellett gondoskodnia arrol, hogy a sineiböl vágás nélkül lehessen bármilyen pályát épiteni).
A Pilz kezdte el a sinek gyártását ezeken az alapokon és az akkoriban elérhetö technologiával ( acél rezezett sinszálak). Csak nyugati exportra jutott a mai alpakka anyagokbol. A Zeuke is a professzor ur elveit vette át, csak az akkori helyhiányra tekintettel még inkább "görbitette" a sineket, és igy érte el talán a világrenkordot is, hogy kb 1-1,5 tucat sindarabbol bármilyen vágánymezöt meg pályát össze lehetett hozni és többnyire passzolt is.
Ha megnézzük akár az akkori, de még a mai más sinrendszereket is, sokszor az embernek égnek áll a haja, hogy mennyi minden kell egy pálya felépitéséhez.
Hogy ne legyen nagy az égés kitalálták a flexissint, amiböl a modellezö akkora darabot vág amekkora kell, és a modellgyárnak nem kell foglalkozni mindenféle sindarabokkal......

Én egyáltalán nem a TTmisi tervére írtam a választ. Az világos, és a képen is látszik, hogy BTTB sínrendszer. Egyébként a kitérők nem 25°-osak, hanem 22,5°-osak. (4*22,5°=90°)
Arctic37 terve viszont Modellgleis geometria, így szerintem áttervezhető lenne. Hétvégén lehet lesz időm szöszölni vele, de nem ígérem.

Bocs, hogy beleszólok.
Valóban át lehet tervezni, de:
- vagy rövidebbek lesznek az állomási vágányok,
- vagy íves kitérőket kell használni,
- vagy nagyobb hely kell.
A régi Zeuke (BTTB) geometria sokkal helytakarékosabb volt a Tillig Modellgleis-nél. Az viszont igaz, hogy a Tillig sokkal élethűbb. (Lásd: legkisebb ív. Zeuke: 286mm, Tillig: 310mm. Egyenes kitérő hajlászöge. Zeuke: 22,5°, Tillig: 15°.)

Még valami
TTmisi terve egészen jó, csak nem fér el akkora alaplapon, amit megadott. Azért nem ártana legalább 5cm-t hagyni a vágányzat széle, és az alaplap széle között. Vagyis a vágányzat külső sínszálának legalább ennyire kellene lennie a "világ szélétől".

Valóban kelleni fognak íves kitérők, de az eredeti terv is tartalmaz ilyet, így gondoltam, hogy nem idegenkedik ettől. Az állomási vágányok hasznos hosszát szeretném megtartani, sőt akár növelni, az eredeti méretű asztalon.

Bocs, igazad van elirtam a fokokat a BTTB kitéröre.

Az én szegmenseim is egyenkét 180 cm hosszuak. Sajnos még átlosan is igen rövid a 4 vágányu állomás. Ivbe rakni meg manapság szinte bün, mert ott látszik legjobban a modern modellvasut kinja - mérhetetlen hosszu vagonokhoz még peront sem lehet épiteni. Egy mai TT fövonali állomáshoz ( ahol hosszu személykocsik is elöfordulnak) vágányonként minimum 1 m kell - egy ilyen vágányra ugy ahogy elfér a mozdony meg 4 kocsi. (Beszámolva a modern jármüvek féktávolságát (lendkerék).
Ez egy 3 vágányu állomás esetén meghosszabodik 2x váltoval ami 2x25-30 cm (függ attol,hogy milyen messze lesznek a vágányok).
Azaz már 160 hossznál tartunk.
4 vágányu állomás esetén ez további kb 20 cm-l nyulik meg.

180cm igen szűk, ha modern járműveket futtat az ember. Állomás persze jobb egyenesben, váltókörzet már lehet ívben, sőt sokszor muszáj.
Egyébként és ezért döntöttem a 3. korszak mellett, mert ott a 4 tengelyes személykocsik is rövidebbek, ívben is jobban néznek ki, de már sokféle jármű elérhető. Legalábbis keletnémet vasút témában.
Vágányonként az 1m-t szűknek tartom, ha lehet inkább 1,2m tervezek be, legalább az átmenő fővágányba. Ahogy eddig elnéztem, a két kitérőkörzet meg kb akkora helyet foglal, mint a hasznos vágányhossz, szóval az állomások nem kicsik.
Viszont ha az embernek kevés a helye, és vicinális mellett dönt, akkor nem kell hosszú vágány.

Én sem használok modern hosszu kocsikat. Azok még a nagy háziterepasztalon is szörnyen néznek ki. Valoban csak modulokra valok.

Monoron is ez az ökölszabály vezérelhette az építőket

Azzal a különbséggel, hogy a nagyvasuton nem (nagy) baj ha az állomás ivben van a modellvasuton meg katasztrofa....

Mhhh... Pl. Ferihegy magállóhely a 100-as vonalon. Vecsés felé még OK, mert a menesztő belátja az egész vonatot, meg a mozdonyvezető is, mert az ív belső oldalára esik a peron. Pestlőrinc felé viszont a külsőn van, így egy 4 kocsis IC menesztése sem egy egyszerű feladat...

Ezért tettem zárojelbe a (nagy) szocskát. Vannak olyan állomások, ahol a peronon minden jelzöt dupláznak mert sem a mozdonyvezetö sem a menesztö nem látja a kijárati jelzöket.
Söt egy helyen láttam olyan peront, ahol 2+2 duplázo jelzö volt, azaz irányonként 3 jelzö volt, hogy müködöképes legyen az állomás.....
A modellvasuton azonban nem ez a fö probléma, hanem a hézag a peron meg a kocsi között - ami TT-ben akár 10 mm is lehet ( azaz 1,2 m lenne a valoságban). Azaz itt csak a távolugro kortársaink használhatnák a vonatot....

Tesznek át pallót, mint a hajókon

Sziasztok!
Újfent lenne egy kérdésem: Ha a MultiMaus rendszerhez hozzákötöm ezt, akkor a számítógépről képes leszek pl. JMRI-vel írni-olvasni a dekóder CV-it (és egyéb dolgait)?

Szia!
Sajnos nem. Ahhoz a ROCO erősítőjét (a 10764-es számút, az a fekete doboz) ki kell cserélni.

A teljes rendszert kéne kicserélni vagy csak az erősítőt? Utóbbi esetén milyen olcsó és kevésbé olcsó lehetőségek vannak (nanox-en és -talán ebben nem vagyok biztos- a Z21-en kívül)?

Vagy esetleg olyanra van lehetőség hogy van egy lapka ami az usb jelet dcc jelekké alakítja át és így központ nélkül a számítógépről közvetlenül lehetne a dekódert írni olvasni? Esetleg valamelyikőtök a DCC++ rendszert ismeri?

Van itt egy szaktopik: DCC profiktól (nem csak) profiknak ott próbálj meg érdeklődni...

Hirtelen ennyire jutottam. Ha éles dolog lenne, még bűvölném a kitérőkörzetet, mert nem igazán tetszik.

Szerintem jó terv lett, de a harmadik vágány még akkoris, ha ez a lehető lehosszabb, rövid lett (persze ezen nem lehet segíteni)

Azért a sínbe folydogálnak ám Amperek, egy USB stick-kel, meg valami gagyival nem nagyon lehet megoldani...

A legkézenfekvőbb megoldás a 10764-es erősítő elem cseréje egy nanoX-s88 központra. Ehhez lehet csatlakoztatni a MultiMaust (is), van benne PC interface, tudja fogadni az s88 visszajelentő modulokat is. Mellesleg a legolcsóbb alternatíva is, meg van 30ezer alatt.

Sajnos a többi ilyen kategóriájú (ROCO MultiMaus) vezérlő sem jobb a másiknál. Sőt! Most van nálam egy Hornby Elite, mert megőrülnek tőle a dekóderek. Úgy gerjed a végfokozata, ami a sínbe adja adja az áramot, hogy dekóder legyen a talpán, amelyik abból a jelből kihámozza a parancsot...

A NanoX az mind szép és jó, csak ahhoz először kell egy MM vagy a saját vezérlőjével 40-45e. Így pedig máris nem olyan olcsó. Persze valószínüleg még így is ez a legolcsóbb megoldás. A DCC topikban fejtettem ki egy elfogadható, szerintem működőképes, olcsó alternatívát. Annak a véleményezésének örülnék

Melyiket nevezed harmadiknak, és mihez képest rövid?
Az eredeti terven belülről nézve a vágányok nem teljes, hanem hasznos hossza:
1: 488mm; 2: 1034mm

Az áttervezett pályán:
1: 921mm; 2: 790mm; 3: 812mm

Valóban rövidebbek, mint az eredeti terv 2. vágánya, azonban az elsőnél jóval hosszabb valamennyi. Na persze azt tartottam szem előtt, hogy kb. egyformán hosszúak legyenek. Ez sikerült

A legkülső vágányt gondoltam 3-nak.
Így a számok tükrében tényleg jó hosszakat sikerült kihoznod ebből a korlátolt nagyságból, csak én nem néztem rá a számokra, hanem csak szemmérték alapján mondtam, amit mondtam, mert úgy tűnt nekem.