Pontosítva, tehát csak a Taurus, Herkules, 151-es és mondjuk ICE3 időszakából merítve. A későbbi modellek már egy teljesen más modellépítési iskolát tükröznek. Árban is...

Picit jobbak a többi PIKO cuccok, a V15-ös eléggé jól sikeredeTT.
A két BR151 mellett egy Tillig MÁV M62 is kapott egy dekodert. És és föld, pedig a Tillig modell már vagy 10 éves.

Erröl sajnos lemaradtam....

Sajnos a váltó konstrukciója nem lett jobb. Egy eddigi műanyag alkatrészt egyszerűen fémre cseréltek...
Tillig EW1

Akkor még örülhetek is.

Amugy a régivel nem sok gond van.

OFF
Szolgálati!
Valamiért nem tudok írni az e-mail címedre.
LiMa nélküli alkatrész kellene, és jöhet kompletten is.
ON

Láttátok az apróban azt a Nohab hirdetést?

Szia Tomi!
Köszi Neked is a választ!
A csúcssínt fogó utolsó fület én is néztem, hogy lehetne erősebb megoldású, hogy jobban tartson. (Mondjuk, akkor meg a kinézete lenne más, mint a többi.) Elvileg nálam rendben van, ami mozgást enged, az a saját konstrukciójából ered. Ez pedig - ahogy Gábor erre rámutatott - olyan amilyen. A csúcssín hosszára is figyeltem a leírásod alapján, tehát ez is rendben kellene, hogy legyen. A párhuzamos működést beépítve még nem próbáltam, erről most nem tudok nyilatkozni. Mindenesetre átnézem újra az egész kitérőt nagyító alatt, hogy minden kis fül rendben és a helyén van-e.
A síncsavaros rögzítés jó ötlet, a végső beépítés előtt ki is próbálom majd.
A villasínek is elvileg a helyükön vannak, tolómérővel ellenőriztem a helyzetüket a csúcsbetéthez képest. A képen valóban csalóka, hogy mennyi is a távolság.
Üdv.
András

Vissza a gyökerekhez? A 90 -es évek legelején, még a PILZ firmaként, nem fémszíves volt az EW 1?

Akkor valoban mind fémszives volt, de (!) az akkori fémszivek szigeteltek voltak igy nem kellett polarizálni ( legfeljebb magát a szivet, ha valaki ezt szükségesnek tartotta).

Szerintem ez most is így van. Nem kell, de lehet polarizálni.

Akkor jo, még elöben nem láttam, de majd holnapután megnézem.

TTomasz említett írását hol lehet megtalálni? Kösz.

Szia Csíkosmester!

Taurus és Herkules nyák átalakításáról is tudnál képet és leírást feltenni?

Üdv:

Dénes

Én itt olvastam: vsTTmdll blg

Nem egészen értem a Tillig elgondolásait.
Nem tudom mit javit ez a 15 mm az áramátvitelben, ha már valaki emiatt megcsinálja az átkapcsolot (polarizáciot).
Ismerve a vágányzat általános gyártási minöségét (toleranciáit), kétlem, hogy ez oszt vagy szoroz. Ahhoz garantálni kellene, hogy a kerék hozzá is érjen, ami a legnagyobb kihivás, mármint, hogy egy sikba kerüljenek a futofelületek.

Szia!
Van nalam egy saját ilyen modell, közzéteszem a napokban.

Szia!
Én tőle kértem el e-mailben, de ha hozzájárul, akkor szívesen átküldöm én is.
Sőt arról is volt szó pár éve, hogy felkerül a cikkek közé, de ez elakadt.

Fáradozásodat köszönöm,írtam TTomasznak.

Sziasztok!

Ha jól értem, az EW2 váltót nem lehet meghajtani a régi BTTB hajtóművel, mert a váltó nem gyökkötéses. Viszont a BTTB-nek az az előnye, hogy van rajta visszajelentés, illetve nagy számban rendelkezésre áll. Ha mégis EW2-t szeretnék telepíteni, akkor megoldható-e ez valahogy, vagy új hajtómű kell-e hozzá (ha igen, melyiknek van visszajelentése)?

Nem oldhato meg mert az rugos, igy a kéttekercses meghajtok egyike sem jo ilyen váltohoz. Ahhoz olyan kell, ami többé kevésbé mereven nyomja a nyelveket a tösinhez. ( minden motoros meghajto ilyen - MTB, conrad, Hoffmann stb) illetve a szervos meghajtok is jok, de ahhoz kell a végállás kapcsolo - Viessmann stb).

Éppenséggel meghajthatod vele.
Sok helyen találkozni ilyesmivel, ha nem szempont a gyors mozgás.
Padló alá szépen beépíthető, vannak mindenféle segédletek a neten.
példa

Én magam amúgy a szervós meghajtást választottam, viszonylag jól vizsgázott legutóbb a Temofeszten.
9 gr-os kis szervókat használok, ami általában 800-1000 ft körül megvásárolható. Hozzájuk DigiTools szervódekódert vettem, ami négy egységet tud vezérelni, ráadásul analóg módban is. Magyarán egygombos kapcsolással vezérelhető az adott szervó. Vannak hátrányai, pl. az, ha valaki hosszan nyomja a gombot, akkor elmegy programozásba a dekóder, de otthoni asztalnál ez nem tud gond lenni.
Egy ilyen dekóder 10 ezer ft, tehát váltónként max 3500 ft-ért megvan a digitális üzemre is alkalmas fogadókészség, szervós állítással.
Szerintem ennyiért nem rossz, főleg ha belegondolunk, hogy egy egycsatornás szervós végálláskapcsolós elektronika 3000-4500 ft, plusz szervó...

A képen az egyik frissen beépített szervó, mellette a polarizáló kapcsoló, ami később egy tolórúddal volt kapcsolva a szervó által.

Igen az EW1-sre ez müködik, de az EW2-vel nem, mert annak rugalmasak a csucssinei, igy mindig középen állnak. Ezeket oda kell nyomni a tösinekhez, amire a kéttekercses állitomüveknél nincs erö.

EW2 válto

A Tillig által most forgalmazott elektromágneses állítóműnek annyi ereje sincs hogy EW2 váltónál odanyomja a csúcssíneket a tősínekhez? Azt természetesen értem, hogy megtartani a megfelelő helyzetben nem tudja, hiszen nem gerjeszthetem folyamatosan az elektromágnesét.

Egy alternatíva.
Nem is kell messzire kaTTintani..

Egyiknek sincs, mert nem lehet. Ahhoz olyan zár mechanizmus kellene, mint a Peconál, azaz az elektromágnes mint egy billenökapcsolot átbillenti a másik állásba. A mezei meghajtoknál van egy kis billenö hinta, amit egy harmatgyönge bronzrugo nyom, és billent át. Az egész erö ami a rendelkezésre áll a rugo ereje, ami semmi (0,15mm bronzlapocska) az nem tud egy majdnem 1 mm vastag rugalmas csucssint odanyomni a tösinhez. A Tillig meghajtok olyan váltokhoz jok, ahol nincs mechanikai feszültség, azaz csapon fordulnak a csucssinek.
Ha növeled az rugoeröt, akkor meg a mágnes nem tudja áthuzni. Ezért kell a Peco tekercsekhez 4A.

Még valami: ennek nyugodtan rá lehet tenyerelni a nyomógombjára, ugyanis úgy kell programozni, mint egy bármelyik másik dekódert, csak értelemszerűen ezt a tartozék cím tartományban. Vagyis a kézivezérlővel, így véletlen baleset folytán nem kerülhet programozó módba.

Értem. Nem örülök neki, mert a motoros állítóművek nekem túl magasak. Jó lett volna, ha az egész állítómechanika magassága 10mm-en belül maradt volna.

Az MTB kb 12 mm. Vagy alakitsd át a váltot (tedd csapokra a csucssineket.

Mindkét ötlet megfontolandó. Köszönöm.

Igazad van. Az elmúlt időben EW2-vel és EW3-mal foglalkoztam, ezért ez a felemás megoldás már megkopott az emlékeimben.

Az ok. Csak ha analóg vezérlést használ az asztalon?
A kézivezérlős, meg mindenféle digit központhoz kötött beállítási lehetőségek a csak analógban gondolkodókat elriaszthatják.
Lehet, hogy nem tájékozódtam eléggé, de egyszercsak elémpottyant a DT említett szervódekódere és megtaláltam rajta az analóg módot, így nem is kerestem tovább. És a későbbi fejlesztés lehetősége is adva van ennél.
Persze lehet, hogy van más, hasonló elektronika, csak én maradtam le róla.

Köszönöm a válaszokat. Egy kérdés maradt bennem: melyik az a szervó vagy állítómű, amelyik végállás-visszajelentést is tud? Illetve hogyan lehet ezt megoldani?

Az MTB tudja, ráadásul annál lehetőség van egy plusz mikrokapcsoló felszerelésére is, így azzal egy teljesen különálló funkciót lehet kapcsolni.

Van olyan megoldás, ahol egy váltóhoz két állítómű (pl Conrad) lett telepítve és az egyik a fizikai állítást végzi, a másik pedig polarizál/visszajelent

A lentebb mutatott fényképemen a 9 gr.os szervó egy kétállású kapcsolót is működtet. Ha ez a kapcsoló kettő, vagy több áramkörös, akkor a polarizálással egyidejűleg akár visszajelentő ledeket, jelzőket is lehet vele vezérelni.

Na, az jó, köszönöm. Visszajelentés egyrészt a váltó helyzetének visszajelentését szolgálná a pulton, másrészt jelző esetén plusz sárga fényt kapcsolna kitérő irány esetén.

Az MTB-nél alapbol van egy belsö, teljesen független átkapcsolo, amit arra használsz amire akarod.
A visszajelzésre meg felhasználhatod azokat a huzalokat, amikkel a motort kapcsolod. Már valamikor beraktam a kapcsolási rajzot, minden extra kapcsolo meg huzalozás nélkül ki lehet szedni az infot 2 LED-re amik jelzik, hogy melyik állásban van. (Egyenesen ott ahol a kezelögombok vannak).

Megtaláltam a Moricka rajzot.
Itt az MTB visszajelzöje. A másik kapcsolot meg szabadon használhatod.

Egy remek TT oldal (olaszul).

Scala TT

Nagyon jo videok, a letöltési részben rengeteg nagyon jo informácio, és segédeszköz ( mérethelyes táblák, rajzok, épitési utmutatok).

Találtam:
3D kasztni és alvázkeret-nyomtatás mindenféle GM-típusból (G12, G16, G26, GT22, GT26, meg egyebek, TT-ben is, van villamos is, pl. Gotha és egyéb német típusok), igaz viszonylag borsos áron. Viszont van holland kirendeltségük, így nem az USÁ-ból kell áthozni.

Bővebben: Link

Vigyázni kell mert egyik másik kaszninak eléggé rossz a felülete ( mint egy smirgli). Én még nem láttam, de egy barátomnak van ( én segitek neki mechanizmust épiteni), és eléggé kétségbe van esve, mert az elsö réteg alapfesték sem tüntette el a felületek hibáit. A sima felületen még finom csiszolással megy a glettelés, a géptéri ajtok azonban már fejfájást okoznak. Állitolag már vettek egy ujabb finomabb nyomtatót, de nem tudni, hogy melyiken dolgoznak.

Csak "beérik" szép lassan a 3D nyomtatás arra a szintre, hogy komplett járműveket nyomtassanak. Én nagyon drukkolok mert hatalmas ugrás lenne ez a modellezésben...

Ez a Shapeways nevű cég, amiről már volt itt is szó. Páran már rendeltünk tőlük TT méretű közúti járművet. A minőség nagyon jó, mert nem a szálhúzásos technológiát alkalmazza, hanem az UV nyomtatást. Az említett, durva felületet képező nyomtatás az előző és jóval olcsóbb eljárás sajátossága, ezért azt nem is szabad a mi méretünkben alkalmazni. Pl a Conrad-nál kapható építsd magad nyomtató is ilyen. Felejtős.
Az UV technológia lényege, hogy a térképző anyagot UV fénnyel szilárdítják, ergo jóval kisebb raszterben lehet vele rétegelni. Ezért is ilyen drága a végeredmény. Itthon is van ilyen cég, már próbálkozunk az együttműködés kialakításával.
A Shapeways lényege, hogy bárki küldhet nekik terveket, amit ők kinyomtatnak. Nem csak az említett amerikai járművek vannak náluk, hanem történetesen komplett Railjet vezérlőkocsit is nyomtattak már. Az árban ilyenkor benne van a tervező jogdíja is, amennyiben az engedélyezi, hogy a Shapeways terjessze a tervet, illetve az abból készíthető eredményt.
Tehát magyarán, bárki megrajzolhat egy 3D tervet, elküldi a cégnek és kap egy árkalkulációt a lehetőségek függvényében.

Egy biztos. Ezeknél a nyomatoknál nem minden esetben kell azokkal a problémákkal szembesülni, melyekről Eugen írt.
Valamelyik évben kaptam Nürnbergben egy 3D nyomtatós cégtől egy Z méretű teherautót. Nem csúnya a kicsike...

Nekem is van néhány 3D vel készitett modellem - egyik sem a nevezett cégtöl. Nekem sem voltak olyan gondjaim mint az ismerösömnek. Az én modelljeimen sokkal kevésbé látszik a nyomtatás strukturája amit a festés simán letakar.

Ha hatalmas ugrás nem is, mert azért 3D-ben nyomtatni nem ugyanaz, mint fröccsönteni ( sem árban, sem idöben stb), de mindenképpen nagyon hasznos a prototipusok, mesterdarabok stb elöállitására, ahol ki lehet szürni a konstrukcio korai hibáit.

Hozzáteszem, hogy a RailNScale holland, N-es modelleket preferáló webshop kínálatában találtam rá a TT-s járművekre. Amikor megérkezett a rendelt mennyiség, láttam, hogy az egyik párban adott Ford kisbusz közül az egyik teteje kicsit hibásan lett nyomtatva. Megreklamáltam és cserébe megkaptam ismét a párost, de most már hibátlanul.
A logisztika remekül ki van találva, mert a partnercégek a rendeléskor egyből a Shapeways felületére irányítanak, így közvetlenül a gyártóval állunk kapcsolatban, aki folyamatosan tájékoztat a rendelés státusáról.

Köszi a reakciókat! Erősen gondolkodom egy próbadarab beszerzésén. Van egyébként IK311-es, meg Faros is a kínálatban, például.

Igaz, hogy pl. a GT26CW-2-nél (HŽ 2063-as Nagy Karavella) oda van írva, hogy First-to-try, azaz nem volt még gyártásban, így a tied a próbadarab, és ha hiba van, akkor feedback-kel megoldható a javítás, sőt, ezt várják is az első felhasználótól, ez korrektnek tűnik.

Osztva-szorozva ha egy mozdonykasztni+forgóvázmaszk+alsó keret kb. 30 ezer Ft-ra jön ki, ehhez a beltartalmat hozzáadva kb. 60-70 ezernél járunk, akkor nem olyan vészes az ár, egy gyári modell is kerül ennyibe (igaz, az nem házibarkács lesz, ezt viszont cserébe egészen sajátjának érezheti az ember).

Majd még gondolkodom.

Még mindig EW1 vs. EW2: hezitálok, melyikkel tervezzek. Az EW2-nek nagyobb a helyigénye. Nyilván mutatósabb is. Viszont adott méretű térben az EW1 tűnik logikus választásnak. Hogy mutatnak a közlekedő vonatok EW1-en és EW2-n kígyózva? Eddig EW1-re terveztem, nem tudom, áttervezzem-e a terveimet...

Rengeteg helyet nyel el mind a 2 tipus.nekem 170 cm hosszu az állomás 5-5 EW-1 válto mindkét végén,akkor a vonat hossza kb 70 cm-re jön ki ( mozdonnyal együtt).