Bejelentkezés
Felhasználónév:
Jelszó:
 
 
 
Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Fórum témák
Fórum » Terepasztali pályaépítés
Terepasztali pályaépítés
Témaindító: etwg, idő: Ápr 7, 2017
Témakörök:

Lapozás       7/7
(#64506) etwg válasza csíkosháTTú hozzászólására (#64503) Válasz Ápr 13, 2021
Nalunk a suliban ( Angliaban is) az Inventort használják ami nagyon hasonlit a Freecadra, csak a fiamnak nincs rám ideje...... Azert már az ablakokat meg egy sereg fogaskereket sikerült megrajzolnom, de most össze kellene belölük rakni egy müködö hajtást......
(#64515) csíkosháTTú válasza etwg hozzászólására (#64506) Válasz Ápr 14, 2021
Nna, értekeztem online órák közöTTi szünetben!
Nem használja. Kipróbálta, és törölte is a gépéről, szerinte az a program egy hasznavehetetlen .... ipari szemét. (Szalonképesen írtam le a véleményét.)
(#64518) etwg válasza csíkosháTTú hozzászólására (#64515) Válasz Ápr 14, 2021
Ezzel én is igy vagyok. Már vagy 30 éve van Autosketch meg valamivel fiatalabb Autocad azt hiszem LT14 meg Corel Draw minden verzioja. A Corelt sikerült ujat vennem 64 bites verziora és még megfizethetö áron.
Az uj autocad üzleti politikáját nem vagyok hajlando támogatni.
Amit mondani akarok, csak annyi, hogy valamennyi mai rajzolo program nagyon siralmas felépitésü , és mindegyiknek teljesen más a logikája. Nem is tudom mi lenne, ha nem lenne a youtube, ahol manapsag szinte minden második lépést meg kell nézni, hogyan kell meglépni, mert szinte kizárt még >40 éves tapasztalattal is rájönni paraszti logikával mit hogyan kell megrajzolni. Ebböl a szempontbol az Autosketch meg az Orcad volt a leglogikusabb felépitésü és kézikönyv meg youtube nélkül is minden trükkre rájött az ember.
Sajnos mindket program utod nélkül tünt el a W7/64b jövetelével.
(#64562) wpet hozzászólása Válasz Ápr 17, 2021
A régi U-profilos sínek híresen *** (rosszak) ezt tudom, de ebből van 400 darabom, szóval ebből lesz pálya. A sínek közötti érintkezés javítására mennyire jó megoldás, ha az asztal alatt összekötöm őket vezetékkel? Ehhez a sínek alján lévő pontokat használnám (nyilván átfúrnék helyenként).

Van ennél sokkal praktikusabb, jobb megoldás?

Ne káromkodj, légy szíves!
(#64563) novakerno válasza wpet hozzászólására (#64562) Válasz Ápr 17, 2021
A régi síneknél ez a jó megoldás. Én ezt egy picit másképp csináltam, szerintem így egyszerűbb is. Nem "összekötöttem" a síneket, hanem minden sínszálat külön-külön megtápláltam alulról és ez kifogástalanul működik. Az alsó sínrögzítő fülekhez forrasztottam vezetéket, ezt az asztalon fúrt lyukon át levittem alulra és ott megtápláltam. Ha elég hosszú vezetéket használsz, akkor 3-5 sínszál vezetékét tudod egy csokiban összekötni és ezt táplálod meg. Az első képen egy szétkapcsolót és egy egyenest látsz, a vezetékátfűzéssel. A másodikon a fülekre forrasztott vezetékeket. A harmadikon pedig a vezetékezést még félkész állapotban. Az asztal pici (110x140 cm) ezzel együtt a gerincvezetéket viszonylag vastagra csináltam (1 mm2), hogy ne legyen feszültségesés. A sínekre forrasztott vezetékek már vékonyak, 4 eres, tömör telefonvezetékből bontottam.

IMG_20200207...jpg

IMG_20200210...jpg

IMG_20200525...jpg
 
(#64564) wpet válasza novakerno hozzászólására (#64563) Válasz Ápr 17, 2021
Na, pont erre gondoltam!

Annak szerinted van jelentősége, hogy hol van megtáplálva a sínszál? Én a közepüknél terveztem, látom te a végeiknél forrasztottál, de gondolom így csak könnyebb volt összefogni és a gerinchez vezetni.

A tömört úgy érted, hogy a kábel ere nem sodrott?

Keresek egy ideje költséghatékony megoldást a bekábelezésre is, de még nem találtam, minden újonnan kell megvennem, mert bontott dolgokhoz nem férek hozzá. Meg a szabványelnevezésekkel sem vagyok tisztában, nem tudom melyik alkalmas melyik feladatra. (pl. hangszórókábel olcsónak tűnik, de mire jó?)
(#64565) novakerno válasza wpet hozzászólására (#64564) Válasz Ápr 17, 2021
Sorban a válaszok.
Nyilván nincs. Ahogy mondod, így egymáshoz közel le tudtam vinni két vezetéket.
Igen, a vezeték ere nem sodrott. De ha könnyebben, vagy olcsóbban jutsz sodrotthoz, azt is használhatod. A sodrottnak egy hátránya van. Ha hagyományos csokikat használsz (amit én is használtam), akkor célszerű a vezetékvégeket leónozni, mert különben nem túl egyszerű a csokiba több szálat betuszkolni.
Itt nincs igazán jelentősége annak, hogy minek nevezik. A hangszórókábel azért nem lesz jó, mert általában viszonylag nagy keresztmetszetű (2 - 4 mm2), igen vastag, nehezen tudod a sínre forrasztani, nagy lyukat kell fúrj az alaplemezbe. Ez csak a gerinc vezetéknek jön szóba.
Anyagbeszerzésre az a javaslatom, hogy keress olyan riasztórendszert, vagy vezetékes telefont szerelő ismerőst, aki szívesen neked adja a hulladékot, mert mindig marad pár méter egy 100 m-es tekercsből, amit már nem tud használni. Neked pedig pont ez kell.
(#64566) wpet válasza novakerno hozzászólására (#64565) Válasz Ápr 17, 2021
Köszönöm a tippet, talán majd akad valakinek kábelbarátja, aki tudna nekem szállítani.
pl. 6 eres 0,22mm2-es riasztókábel már jó lenne? Ennek kiskerből 111 Ft métere, annyira ez sem lesz vészes 40 méter.

Ennyi vezetékhez nem kell nagyobb trafó? FZ1 meddig elég?

ja és pl. berendezések, váltóművek ellátásához milyen méretű kábel javasolt?
(#64567) etwg válasza wpet hozzászólására (#64566) Válasz Ápr 17, 2021
0,5 mm-s a legjobb, betápokra meg talan vastagabb, attol függ milyen nagy a palya, milyen hosszuk a vezetékek.
(#64568) novakerno válasza wpet hozzászólására (#64566) Válasz Ápr 17, 2021
A 0,22-es riasztókábel tökéletes a sínekhez való csatlakoztatáshoz. Ahogy írtam, a gerincvezeték legyen vastagabb. Ugyanezt csináltam a váltóknál, szétkapcsolóknál, jelzőknél is. Egy rövid 0,22-es vezetékkel lemész az asztal alá, onnan tovább vastagabbal. Én ezekhez 0,75 - 1 mm2 -es vezetékeket használtam. Az FZ1 sok mindent elbír. Gondolj arra, hogy a régi PIKO állítóművek csak nagyon rövid ideig vesznek fel áramot (igaz, hogy akkor viszonylag sokat, ezért kell a vastag vezeték), és egyszerre talán 2-3 állítómű működik. Ami állandó fogyasztás az a jelzők és a világítás. De ezt is könnyen ki tudod számolni. A régi fajta izzók általában 50 mA-t fogyasztanak, ha épületvilágításhoz skálaizzót használsz, az pedig 100 mA-t. Az FZ1 pedig ha jól emlékszem 1,6 A-t bír (azaz 1600 mA-t). De ha később túl sok jelző, vagy világítás lesz, azoknak tehetsz külön trafót. Emiatt ezeket érdemes külön huzalozni.
(#64569) róbertke válasza novakerno hozzászólására (#64568) Válasz Ápr 18, 2021
FZ1 nem egy kissé idejét múlt szerkezet?
(#64570) novakerno válasza róbertke hozzászólására (#64569) Válasz Ápr 18, 2021
Attól függ, mire. Ha analógot építesz és jó állapotban van a trafó, akkor szerintem használható. Nekem is van 2 régi FZ1. A trafó része mindkettőnek kifogástalan. A szelén Graetz hidakat cseréltem ki 5 A-es tokozott egyenirányítókra. A csavaros csatlakozókat is lecseréltem banánhüvelyekre. Minden kifogástalanul működik. A forgatógombon meg van jelölve a banándugók polaritásának (piros-kék) megfelelő, kb 14 V-os állás, így a Csíkos féle PWM-et is simán tudom használni. Egyetlen gond lehet vele. Ez a trafó még a 220 V-os korszakban készült. Ma már a névleges feszültség 230 V, ami kb 5% növekedést jelent. Ehhez jöhet még az, hogy az MSZ 1:2002 szabvány szerint az időleges fesz. változás értéke +15% lehet, ami már 264 V-t jelent. Ha valaki egy trafó közelében van, akkor sajnos előfordulhat, hogy sokszor 240 - 250 V körüli a hálózati feszültség. Ilyenkor sajnos a trafó még üresjáratban is eléggé melegedhet.
(#64571) etwg válasza róbertke hozzászólására (#64569) Válasz Ápr 18, 2021
Sajnos hasonlo minöségü és áru szerkezet ma már nem igen van a piacon.
És amit egy egyszerü modellvasuti trafonak tudnia kell azt maradéktalanul tudja, még azokkal a gondokkal is, amiröl Ernö irt.
(#64574) csíkosháTTú válasza novakerno hozzászólására (#64570) Válasz Ápr 18, 2021
A régi PIKO FZ1-nek a korán kívül egy baja van: a trafó tekercseinek anyaga, az alumínium.

Egyébként csak 1,2 - 1,2A-t tud a két kimenetén leadni. A zárlatvédelme viszont kétségbeejtően lassú a mai elektronikákkal felszerelt, és egyre finomabb motorokkal meghajtott modellekhez. Már, ha még működik egyáltalán...
(#64575) etwg válasza csíkosháTTú hozzászólására (#64574) Válasz Ápr 18, 2021
A zarlatvédelmet egy filléres 1,2 - 1;5 A-s multiswitchel vagy polyswitchel (félvezető biztositék) pillanatok alatt meg lehet oldani. És teny, hogy sokkal jobb mint a beépitett bimetal.
(#64576) róbertke válasza etwg hozzászólására (#64575) Válasz Ápr 18, 2021
Kicsiny kis országúnkban több ezer FZ1 tulajdonosról beszélgethetünk, akiknek döntő többsége nem ért ezen probléma orvoslásához (szét is kellene tudni szedni azt a trafót valahogyan)
(#64577) csttom válasza róbertke hozzászólására (#64576) Válasz Ápr 18, 2021
A szétszedés az miért gond? Talán nem oldható meg pillanatok alatt a speciális csavarhoz való csavarhúzó elkészítése, ha netalán nincs?(lapos csavarhúzó és egy kis reszelés)
(#64578) etwg válasza róbertke hozzászólására (#64576) Válasz Ápr 18, 2021
Tudom, a környezetemben is ez volt a gond. Az egyik klubban volt vagy 10 darab ki akartak öket dobni (de azok is valami kész trafot kerestek, ami ma alig van a modellezö boltokban), mert a bimetalok hülyültek. Egy délutan hazavittem öket és én is kicseréltem a szelent ( igaz, hogy a 10böl csak kettö volt mozdonyhajtásra is használva). Kidobtam a bimetalokat, polyswitchre cseréltem) és azota is mennek, biztos, hogy már 30-40 évesek.
(#64579) Lazsi válasza csíkosháTTú hozzászólására (#64574) Válasz Ápr 18, 2021
Lehet, hogy rosszul tudom, de talán az alumínium tekercs-anyag is a zárlatvédelem része. Nagyobb az ellenállása a rézhez képest, így túláram esetén (jobban) lecsökken a kimenőfeszültség. Cserébe melegszik tőle, ami miatt a bimetal leold. A hagyományos (a gyártásakor elterjedt) olvadóbiztosítékkal szemben megvan az az előnye, hogy "esemény" után nem kell cserélni, csak megvárni, hogy lehűljön (és közben el lehet magyarázni a gyereknek, hogy ne terhelje túl, mert akkor nem tud játszani vele... ).
(#64580) róbertke válasza Lazsi hozzászólására (#64579) Válasz Ápr 18, 2021
Dolgoztam évekig Játékboltban, én sem vagyok egy műszaki zseni, na de annyi műszaki analfabétával sem találkoztam azóta .....
(#64581) etwg válasza Lazsi hozzászólására (#64579) Válasz Ápr 18, 2021
Nem, a bimetalon extra fütömenetek vannak, azaz azokon a meneteken folyik át a kimeneti áram és melegiti a bimetalt. ( gyakoraltilag ugyanaz a mint az régi Zeuke idökapcsoloban). A baj valoban nem a bimetallal van, hanem a kontaktussal amit mozgat, elég ocska nyag lehet mert beég és akkor terheletlen állapotban a bimetal összenyomja de a beégett felület nem ad jo csatlakozást.
(#64582) etwg válasza róbertke hozzászólására (#64580) Válasz Ápr 18, 2021
Ma ez divat lett, egy orás barátom mesélte, hogy komoly emberek járnak hozzá, cipelik a faliorákat hozzá mezei elemcserére.
(#64583) csíkosháTTú válasza csttom hozzászólására (#64577) Válasz Ápr 19, 2021
Idézet:
„A szétszedés az miért gond?”

Mert az avatatlan tulaj kireszel egy csavarhúzót, vagy alternatív módon kicsavarja/kierőszakolja alul azt a két csavart. Utána jön rá, hogy nem jön szét a doboz, mert fogja még a tekertyűje is! Áááá, ez csak egy sima forgatógomb, lehúzzuk azt! És elkezdi feszegetni, tépni, húzni, vonni. Ettől a 30-50 éves műanyag persze megadja magát, és jó, ha csak a forgatógomb törik! Sajnos nem mindig, sok esetben sérül a feszültség áttételt adó, és irányváltó mechanizmus is. Mert a fogatógomb közepén nem vesszük észre azt a kis kerek takaró elemet, amit tűvel ki kell piszkálni, és akkor feltárulna az azt rögzítő csavar...

Csak ezért, volt "szerencsém" pár ilyenhez...
(#64584) Frankye válasza wpet hozzászólására (#64566) Válasz Ápr 19, 2021
Keress meg privátban, van egy csomó bontott telefon-vezetékem. Egy gurigára a vendégem vagy.
(Anno én ebből építettem a terepasztalom vezetékezését.)
(#64585) csíkosháTTú válasza Lazsi hozzászólására (#64579) Válasz Ápr 19, 2021
Sajnos nem. Alu huzal volt, a réz meg hadi anyag volt, spórolni kellett vele. Az NDK frontország volt.
(#64586) novakerno válasza csíkosháTTú hozzászólására (#64585) Válasz Ápr 19, 2021
Kedves István!
Lehet, hogy két féle FZ1 van forgalomban? Én az enyéimben nem látok alu huzalt, a primer nálam rézből van.
(#64587) novakerno válasza Frankye hozzászólására (#64584) Válasz Ápr 19, 2021
Riasztó vezetéket lehet, hogy én is tudok neked szerezni.
(#64588) etwg válasza novakerno hozzászólására (#64586) Válasz Ápr 19, 2021
A szekunder volt mindegyiken rézböl, amin a csuszka fut. a primer többnyire alubol van, meg a másik szekunder is (16VAC). De lehet, hogy volt több verzio is, föleg az NDK vége felé, amikor megszüntették a lakkozott aluhuzal gyártását. Én olyat még nem láttam amin minden tekercs rézböl lett volna. Lehet, hogy gyártottak exportra másokat is, de a klubi trafok többsége Becsben lett véve és azokon is alutekercs volt.
(#64589) novakerno válasza etwg hozzászólására (#64588) Válasz Ápr 19, 2021
Az enyémek viszonylag "fiatalok", bár gyártási évszám nincs rajtuk, kb. a 70-es évek vége, 80-as évek eleje és itthoni vásárlás.
(#64591) etwg válasza novakerno hozzászólására (#64589) Válasz Ápr 19, 2021
S biztos vagy benne, hogy réz a drot, mert az aludrotot is szinte mindig rézszinü lakkal látták el. A turpisságra az ember csak akkor jött rá, ha elszakadt és forrrasztani kellett. Azt hiszem, hogy a forrasztando végeket a gyárban galvanizálták forrasztás elött.


Nekem még talán hentereg valahol un kopal pléhem ( nagyon vékony rugalmas lemez ahol az egyik oldala réz a másik alu, szinteres technikaval összepréselve), mert alu vezetéket még az akkor használt réz csatlakozokba sem lehetett biztoságosan becsavarni ( akkoriban a házak, lakások huzalozáshoz stb szintén alu drotokat hasznaltak, azutan rájöttek, hogy az ilyen drotok a réz csavarok alatt, a csatikban elkezdenek a levegö hatására galvanizálodni és idövel szétesnek. Igy az alu drotvégekre rá kellett csavarni a kopal lemezböl egy réteget és ugy fogni a csatlakozokba.
(#64780) wpet hozzászólása Válasz Máj 7, 2021
Vágány alá 2 vagy 4 mm-es parafalemezt tegyek?
(#64781) novakerno válasza wpet hozzászólására (#64780) Válasz Máj 8, 2021
én 4 mm-est tettem, abban ha nagyon kell még vezetéket is lehet vinni.
(#64782) wpet válasza novakerno hozzászólására (#64781) Válasz Máj 9, 2021
köszönöm, már sikerült is beszerezni!
(#65183) CharlieFirpo hozzászólása Válasz Aug 23, 2021
Sziasztok!

Ívben fektetett flexi sín esetén (Peco C100), ha már le van kavicsozva/ragasztva egy adott szakasz, akkor egy sínszál átvágás után már nem mozdul el a keletkező két sínvég egymáshoz képest, ugye?
Mert ha most vágnám, szerintem ha kis mértékben is, de síkban elrúgná magát a két vég egymáshoz képest.
(#65194) reszelozsir válasza CharlieFirpo hozzászólására (#65183) Válasz Aug 24, 2021
A két talpfa/betonalj között képes lehet kimozdulni annyit, amennyit a hely ott enged.
(#65195) róbertke válasza CharlieFirpo hozzászólására (#65183) Válasz Aug 24, 2021
Idővel mindenképpen el fog mozdulni.
Egy kicsi faragnod kel mindenképpen az ágyazatban, kettő talpfát lerakni sűrűn.
Vagy azt a sínvágást áttervezni máshová, egyenes részre.
Képek a nagyvasútról.

000000000000...jpg

000000000001.JPG
 
(#65196) etwg válasza CharlieFirpo hozzászólására (#65183) Válasz Aug 24, 2021
Ha jol van leragasztva, a regaszto bejutott a talpfák alá is, akkor általában nem mozdul el a sin. Ha tul nagyok a hömérséklet különbségek, ( tél-nyár ) akkor elöfordulhat, hogy hosszutávon a sin „leszakad“ a ragasztorol ami kis galibát okozhat. Ha ilyen környezetben van a terepasztal, akkor az átvágás után azonnal ragassz epoxyval a hézagba egy müanyag darabot, hogy ha a sin meg is mozdul ne tudjon összeérni. Ha megszárad a ragaszto reszeld meg a szigetelést, hogy simán fusson a kerék.
(#65197) PéTTer válasza CharlieFirpo hozzászólására (#65183) Válasz Aug 24, 2021
Szia, a kérdés az, hogy fektetésnél a sínszál hajlítóval volt "kezelve" vagy sem! Ha hajlítóval be lett állítva az ív akkor vághatod, ha nem akkor a talpfarács tart ellen a rugóerőnek.
(#65198) CharlieFirpo hozzászólása Válasz Aug 24, 2021
Köszönöm szépen mindenkinek a válaszokat!
Puding próbája az evés, nekiveselkedem és tesztelem
(#65265) CharlieFirpo válasza CharlieFirpo hozzászólására (#65198) Válasz Szept 8, 2021
Jelentem kb. 2 tized milliméter távolodtak egymástól a sínvégek síkban, azt is vágás után, azóta nem mozdulnak.

Személy peron magasságra van valami általánosan bevett méret?
Sínkorona magasságától 550 mm-es méreteket látok nagyvasúton (van magasabb is, meg alacsonyabb is), ezt a méretet H0-ra ültethetem?
Mivel szoktatok dolgozni?
(#65266) etwg válasza CharlieFirpo hozzászólására (#65265) Válasz Szept 8, 2021
Itt a szabvány:

NEM102

A HL1 vagy a HL2.
(#65267) CharlieFirpo válasza etwg hozzászólására (#65266) Válasz Szept 8, 2021
Köszönöm!

Leszedtem angolul, mert a szöveg is érdekelt
(#65268) kombi válasza CharlieFirpo hozzászólására (#65265) Válasz Szept 9, 2021
A korábbi időszakok hazai peronmagasságai a sínkoronától számítva:
alacsony : 0 mm (igen a sínkoronaszintig volt feltöltve a tér, főleg a zötyi-zötyi mellékvonalakon.
Emelt : 150 mm Ez általában szintbeni megközelítés esetén alkalmazták, illetve 300 mm széles vagy szigetperonok esetén, különszintű megközelítéssel .

Az 550 mm peronszintet csak a legutóbbi időktől alkalmazzák, mindenképpen különszintű (alul vagy felüljárós) megközelítéssel.

Ha keskeny a vágányok közötti hely , csak az alacsonyabb peronok jöhetnek szóba, 550 mm magas peron járdaszélességre lekeskenyítve igen csúnyán mutatna.

Az etwg által ajánlott szabvány L1 és L2 méretei túlzottak, ezért itt és most felejtősek, azok az oldalrakodók magasságát (1,0 vagy 1,12 m) adják meg. hazai vasutakon csak a metróknál alkalmaznak jármű padlómagassághoz illeszkedő peronmagasságot.
(#65269) etwg válasza kombi hozzászólására (#65268) Válasz Szept 9, 2021
A szabvány az ürszelvényröl szol. Azaz ennek a térnek szabadnak kell maradni, azaz semilyen mütárgy nem loghat be a profilba.
Azaz nem azt mondja a szabvány, hogy a peron HL1 vagy HL2 magas legyen, hanem azt mondja, hogy nem lehet magasabb, qmint a HL1 vagy HL2, de alacsonyabb lehet.
(#65270) CharlieFirpo válasza kombi hozzászólására (#65268) Válasz Szept 9, 2021
Neked is köszi!

Este még kipróbáltam élőben a 11mm-t, valóban kissé magasnak tűnik.
Szerintem majd szemre lövöm be a dolgot, az utasok fel tudnak lépni a lépcsőkön a kocsikra, ha utazni akarnak

Kérdés: a 300mm az nem 3000 akart lenni?
(#65271) Frankye válasza CharlieFirpo hozzászólására (#65270) Válasz Szept 9, 2021
De, valószínűleg a 300 az 3000 akart lenni.
Egyébként pl. Gyömrőn olyan a peron kialakítása (szigetperon, széles, középen van az állomásépület is rajta), hogy a normál magasságú kocsik (pl. Bhv)padlósíkjával van egy vonalban a peronszint. Ez persze - gyakorlatilag - kivételnek számít, de ma már szint csak sk+55-ös (értsd: sínkoronától felfelé 55 cm magas) peronokat építenek, legalábbis fővonalakon.
(#65275) kombi válasza CharlieFirpo hozzászólására (#65270) Válasz Szept 9, 2021
Jogos a kérdés, valóban kimaradt egy vessző.

A 300 mm peronmagasságot széles-és szigetperonok esetén alkalmazták csak.
És persze, az űrszelvényekre vonatkozó NEM szabványra is figyelni kell, különösen íves vágány mellé telepített peronok esetében.
(#65276) kombi válasza etwg hozzászólására (#65269) Válasz Szept 9, 2021
Elnézést kérek, félreértettelek.
(#65278) etwg válasza kombi hozzászólására (#65276) Válasz Szept 9, 2021
Semmi gond. Szabatosabban is válaszolhattam volna.
Lapozás       7/7
Frissek
  2021. Dec, 03. Pé
17:51:35
  Jelenleg 15 fő olvassa az oldalt
Hirdetés