Bejelentkezés
Felhasználónév:
Jelszó:
 
 
 
Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Fórum témák
Fórum » Terepasztali pályaépítés
Terepasztali pályaépítés
Témaindító: etwg, idő: Ápr 7, 2017
Témakörök:

Lapozás   1/1
(#55789) etwg hozzászólása Válasz Ápr 7, 2017
Sikertelenül keresgéltem egy jobb idevágo topikot. A terepasztal pályaépitési dolgokkal lehetne itt foglalkozni. Rengeteg apro kihivás vár a modellezöre, igy biztos lesznek majd tapasztalatok, hogy kinek mivel volt/van gondja.
Még a pályatervezö szoftwarek is teljesen mellözik ezeket a kérdéseket és bizony sok házi terepasztal csalodást okozhat, ha nincsenek ezek a dolgok figyelembe véve.
A modellvasut a katalogus szerint lefektetve sem garantálja a biztos müködést és ennek több oka van.
Csak néhány aproság, biztos lesz még több is.
A gyári sintervek pl az ajánlják, hogy az egyenes sin végébe azonnal be lehet dugni pl egy 310mm sugaru ives sint. Mechanikailag persze ez rendben van a gyakorlatban (vonatozáskor) föleg nagyobb sebességeknél itt hajlamosak lesznek siklani a vonatok.
Más: panaszkodnak a modellezök, hogy emelkedöröl le- vagy felfelé bizonyos vonatok szétkapcsolodnak. Itt is a gond a pályában van, az átmenet az emelkedöröl a sik pályára lett helytelenül kivitelezve, ami a szétkapcsolodást okozza. Az már csak hab a tortán, hogy csak bizonyos kuplungok és bizonyos vagonok akadnak szét.
Nos ilyesmikröl beszélgethetnénk itt....
(#55806) róbertke válasza etwg hozzászólására (#55789) Válasz Ápr 11, 2017
Teljesen igazad van, mintha a pályaterv készítők - de maguk a modellezők is - soha nem hallottak volna a vízszintes és függőleges átmeneti ívről .....
(#55807) sunocske válasza róbertke hozzászólására (#55806) Válasz Ápr 11, 2017
Átmeneti íveket már a kisvasutaknál is el lehet hagyni bizonyos körülmények között, gondolom ez vezérelte őket.

A függőleges lekerekítő ívek teljes mértékű figyelmen kívül hagyása engem is meglep.
(#55808) etwg válasza sunocske hozzászólására (#55807) Válasz Ápr 11, 2017
A legnagyobb baj, hogy ezen átmeneti ivek hiánya az egyes modern kuplungok esetében szétkapcsolodáshoz vezet, amit utolag nem lehet megszüntetni csakis kuplungcserével (más tipusra). Érdekes modon a régi kuplungok sokkal kevésbé voltak érzékenyek az ilyen pályagondokra. A pályát utolag sajnos nem igen lehet javitani.
(#55892) róbertke válasza etwg hozzászólására (#55808) Válasz Ápr 14, 2017
H0 -ás zárt vonat (Ganzzug) közlekedtetése esetén van egy jó megoldás: Piko 56042. Három éve használom girbe-görbe pályán, vonat szétszakadás nem volt még, és tolatni is jól lehet vele. Házilagos átépítése elektromosra is létezik.
(#55893) etwg válasza róbertke hozzászólására (#55892) Válasz Ápr 14, 2017
Igen, ilyesmin én is gondolkodom.
(#55898) etwg válasza sunocske hozzászólására (#55807) Válasz Ápr 15, 2017
Azt hiszem a villamos pályáknál is részben mellözve vannak az átmeneti ivek, ezért mennek részben ugy, mint a néhai Vidámpark szellemvasutja.

Szoval rossz példakép van elég és ragados is....
(#55899) diginewl válasza róbertke hozzászólására (#55892) Válasz Ápr 15, 2017
Igen ez könnyen átépíthető elektromosra is, de ez csak egy pólust visz.... Azzal meg nem nagyon vagyunk ki a vízből.
Ez egyébként a roco fecskefarkának a butított változata... Kitalálhattak volna valami filigránabbat is, ha már ennyire zárt kapcsolatot hoz össze a két kocsi között (pl. lég, elektromos kábel imitációk). Így olyan bumfordi
(#55900) etwg válasza diginewl hozzászólására (#55899) Válasz Ápr 15, 2017
A Tillignek (BTTB-nek?) valamikor volt ilyen kapcsoloja a sinibuszok közé. Azon volt légvezeték imitácio is...
(#55902) róbertke válasza diginewl hozzászólására (#55899) Válasz Ápr 16, 2017
Létezik egy filigráns, szép kuplung a Brawa 2205. Kettő vékony fekete vezeték mint féktömlő imitáció mellé és kész az elektromos kapcsolat is. Persze ez FIX és bonthatatlan....
(#56253) dikdom hozzászólása Válasz Máj 19, 2017
Sziasztok! Az átmeneti ívekről én sem hallottam. Erről hol tudok olvasni? Mintha a TT 'bibliában' erről nem olvastam volna..
Köszönöm!
(#56254) etwg válasza dikdom hozzászólására (#56253) Válasz Máj 19, 2017
Modellvasuti irodalomban nem igen találsz ilyesmit - a nagyvasuti irodalomban kell böngésznek és amit lehet átvinni a modellpályára.
Valoszinüleg azért kerülik a modellvasut irodalomban a témát mert ez némileg növeli a térigényt és nincs szabványos megfelelöje a modellvasuton.
(#56255) kombi válasza etwg hozzászólására (#56254) Válasz Máj 19, 2017
Van hazai szakirodalom, csak nehezen hozzáférhető. Modellvasúti pályaépítés, átmeneti ívek ügyében hazai vonatkozásban talán még mindig az egyik legjobb a Linzbauer-féle biblia. Csak hát már antikváriumban is ritkán lehet csak kifogni.
(#56256) etwg válasza kombi hozzászólására (#56255) Válasz Máj 19, 2017
Igazad van, de ö is csak elég kis teret szánt az ügynek.

(Idegen nyelvü modellvasuti irodalomban is csak mint margojegyzetet kezelik. Szinte mindenki a gyári sinekböl indul is, és igen gyakran arra jut, hogy az ivet egy szegmens nagyobb ivvel kell kezdeni mielöt átmegy a végleges ivbe ( pl 400 mm majd jöjet a 310mm). Az emelkedöbe valo átmenetet meg ugy mint a Linzbauer könyv.)
(#56258) dikdom hozzászólása Válasz Máj 20, 2017
Oké, akkor csak annyit mondjatok, hogy mire kell figyelni, ha emelkedőt (egy 'fölső' szintet is) szeretnék építeni a terepasztalomba? Azon kívül, hogy 'NE!'...
Gondolom az emelkedőre van felső határ (ezt a scarm szépen kiírja, amikor túllépem), de a vízszintes és az emelkedő szakaszokat hogyan lehet ésszerűen összekötni?
Arra gondoltam, hogy fokozatosan kell elkezdeni a pályának emelkednie, van erre valami alapszabály, hogy hogyan s mit?
Köszi!
(#56259) etwg válasza dikdom hozzászólására (#56258) Válasz Máj 20, 2017
Az pont le van irva a Linzbauer könyvbe, de a legegyszerübb gyakorlati szabály az az, hogy az emelkedönek legalább egy (leghosszabb) kocsi hossz távolságban kell elérni az emelkedési szöget, és a másik végén ugyanigy min. egy kocsihossz alatt csökkenjen a szög 0-ra.
(#56273) diginewl válasza etwg hozzászólására (#56259) Válasz Máj 22, 2017
Igen, ez világos. A gyakorlatban nem tudom elképzelni:
Adott egy váltó, melynek valamelyik végén el kell kezdeni az emelkedést/lejtést.
A váltóba becsatlakozó sínen, azaz a kezdeti sínen kell valahogy egy hajlítást végezni. Ezt milyen technikával érdemes véghezvinni?
(#56274) etwg válasza diginewl hozzászólására (#56273) Válasz Máj 22, 2017
Annak idején a suliban egy hosszu müanyagvonalzoval rajzoltuk meg az átmeneti görbéket. A vonalzo egyik végét odafogtuk az egyenes pályához majd érintölegesen hozzágörbitettük az ivhez.
Csak azt kell meghatároznod, hogy milyen távolságon érjen be a vonat a végleges ivbe ( egy gyorsvonati kocsihossz szokott az ökölszabály lenni.)
(#56275) diginewl válasza etwg hozzászólására (#56274) Válasz Máj 22, 2017
Ez világos, hogy mi az ív.
A sínt hogyan veszem rá, hogy fölvegye ezt az ívet? (nyilván erőszakkal, mivel az I-profil jobbra/balra könnyebben enged kitérni, mint föl/le) Ezt az erőszakot mivel követem el, hogy a sínben ne legyen törés, hanem szép hajlítás?
(#56277) etwg válasza diginewl hozzászólására (#56275) Válasz Máj 22, 2017
A flexisint aránylag könnyü idomitani. Nagy ivekröl van szo - azaz kicsi hajlitásokrol és nem árt a jo szemmérték majd valamilyen átmeneti rögzités, amit esetleg oldani lehet (szög, csavar, ragasztoszalag). Egyre kell vigyázni, hogy ne legyen toldás az ilyen ivekben , mert ott törni fog a sin, ha nincs tisztességes alapja. Ha a vonatok hibátlanul mennek lehet véglegesiteni.
(#56278) diginewl válasza etwg hozzászólására (#56277) Válasz Máj 23, 2017
Ok!
Így már világos!
(#56434) Arctic37 hozzászólása Válasz Jún 12, 2017
Sziasztok!
Nem biztos, hogy ez a kérdés ide tartozik, de ezt találtam a legmegfelelőbbnek.
Vettem ágyazatos síneket, mert azokból szeretném a terepasztal vágányait megcsinálni, mert kövezni annyira nem szeretek. Csak így a sínek annyira nem élethűek és elég műanyag hatásúak. A kérdésem az, hogy milyen technikákkal lehet őket élethűbbé varázsolni? Rozsdabarnára fújás, fekete átmosás, ködölés, ilyenek működhetnek? Vagy milyen egyéb módszerek léteznek még?
(#56440) etwg hozzászólása Válasz Jún 13, 2017
Itt egy nagyon jonak látszo ötlet, hogyan lehet modellvasutat épiteni változo alakzatokban. ( a szöveg angol, de a képek magukért beszélnek

Waldbahn1
Waldbahn2
Waldbahn3
(#56572) Zoliapu hozzászólása Válasz Jún 28, 2017
Sziasztok!
Nem vagyok modellező, csak egy nagyon laikus szülő, aki a családban összegyűlt 3 db analóg PIKO start készletet próbálná egybeépíteni a gyerekeinek. Tudnátok abban segíteni, hogy az így kialakított kb. 7-8 méteres pályán miért nem indul a mozdony. Olyan, mintha nem kapna áramot, mert "kis zúgás" sincs. Ha viszont külön - külön tesztelem a szabályozót, vagy a mozdonyt, vagy a betápláló sínszakaszt, akkor minden üzemképes. Esetleg mindhárom betáplálást használnom kellene, nem csak egyet? Előre is köszi.
(#56573) Váltógyártó válasza Zoliapu hozzászólására (#56572) Válasz Jún 28, 2017
Van a terepasztali pályaépítés topik, oda tegyél fel képeket a teljes pályáról, mert lehet, hogy hurkot tettél bele, és zárlat van.

Áttettem ide, az eredeti témát lezártam.
Frankye
(#56575) Zoliapu válasza Váltógyártó hozzászólására (#56573) Válasz Jún 28, 2017
Talált, süllyedt. Megszüntettem a hurkot, és szépen pöfögünk. Köszi szépen.
(#56588) Váltógyártó válasza Zoliapu hozzászólására (#56575) Válasz Jún 30, 2017
(#56811) tlosz hozzászólása Válasz Júl 27, 2017
Tudna nekem valaki segiteni analog pályán két irányú forgalomhoz hogy kell a diódákat elhelyezni mert elfelejtettem hogy régen hogy volt.Előre is köszi.
(#56817) etwg válasza tlosz hozzászólására (#56811) Válasz Júl 27, 2017
Nem értem pontosan mit is akarsz? Egyvágányu pályán kétirányu forgalmat?

Ird le egy kicsit részletesebben.
(#56945) SPD001 hozzászólása Válasz Aug 20, 2017
Segítségeteket kérem, hogy mostanában melyik programot érdemes terepasztal tervezésre használni? 6 éve -amikor utoljára ilyenre vetemedtem, akkor- még a WinTrack-et használtam, de ez mára már igen drága mulatsággá vált.
40 m2-es, H0 terepasztalt szeretnék megtervezni Tillig Elite sinekkel.
(#56946) etwg válasza SPD001 hozzászólására (#56945) Válasz Aug 20, 2017
Már a Scarm is fizetös, de szerintem már nagyon jo.
(#56950) DZolTTán válasza SPD001 hozzászólására (#56945) Válasz Aug 21, 2017
Tényleg nem olcsó, de egy 40m2-es asztal költségei mellett a program az ára csak egy csepp lesz a tengerben.
De ha ezen akarsz spórolni, akkor találhatsz a neten szürke kópiát belőle.
(#58303) novakerno hozzászólása Válasz Feb 6, 2018
Jelzők elhelyezésében jártas kollégákhoz lenne kérdésem. A mellékelt állomás jobb oldalán, a II. vágánynál lévő jelző miatt a hasznos hossz viszonylag rövid. Kérdésem az, mennyire eretnek dolog a képen látható 3 jelző helyett 2 csoport kijárati jelzőt alkalmazni. Azaz az I. és II. vágány számára a jobb felső váltó után, a mellékvonal elején egyet, valamint a II. és III. vágány (és esetleg a vontatási telep) számára az angolváltó mellett egyet.
Válaszaitokat előre is köszönöm: Ernő

apalko25b4_j...jpg
 
(#58304) Frankye válasza novakerno hozzászólására (#58303) Válasz Feb 6, 2018
Nem tartom eretnek gondolatnak, lévén a valós vasútüzemben sem szokatlan az egyéni és a csoport kijárati jelzők vegyes alkalmazása, különösen, ha a csoport kijárati jelző a nem rendszeres vonatindításra használt vágányok mellett van elhelyezve.
Amit mindenképpen javasolnék, hogy a vontatási telep (fordítókorong összekötő vágánya) angolváltója előtt el kellene helyezni egy fedezőjelzőt, vagy legalább egy tolatásjelzőt.
(#58305) novakerno válasza Frankye hozzászólására (#58304) Válasz Feb 6, 2018
Köszönöm a választ! Itt sajnos a rendszeres vonatindításra használt II és III vágányoknak lenne csoportjelzője. A tolatásjelzőre vonatkozó megjegyzést köszönöm, ez a következő kérdés lett volna. Nyilván az I. vágányra is kell, mert ez is vonatfogadó, kérdés, hogy az egylencsés vörössel egybeépítve, vagy a kijárat felőli oldalon. A vontatási telepnél elég egyetlen tolatásjelző az angolváltónál kijárat irányban?
Köszi: Ernő
(#58309) Frankye válasza novakerno hozzászólására (#58305) Válasz Feb 7, 2018
A csoport kijárati jelző alkalmazása még a rendszeres vonatindító vágányokon is lehet indokolt, épp az olyan esetekben, mint amit Te is említettél, ha pl. hely hiányában nem egyéni kijárati jelzőket alkalmaznak.
Ezt viszont nem értem, kérlek, fejtsd ki kicsit:
Idézet:
„...kérdés, hogy az egylencsés vörössel egybeépítve, vagy a kijárat felőli oldalon.”
A vontatási telepeknél általában egyetlen, a kiágazási váltó előtt (a telep felől nézvést, természetesen) elhelyezett tolatásjelzőt szoktak alkalmazni. Ritkán, de előfordul - különösen a nagyobb vontatási telepeken, amelyek rendszerint távolabb fekszenek az állomástól -, hogy kijárati, ill. fedező jelzőt alkalmaznak, de Nálad ez értelemszerűen "vasútidegen" volna, ezért én egy tolatásjelzőt javasolnék oda. Befelé - azaz a telep felé - is el lehet helyezni ilyet, de nem feltétlenül szükséges. (Főként a modern, Dominó berendezéseknél szoktak ilyet alkalmazni, de ott sem mindig. Inkább csak a törpe tolatásjelzők fordulnak elő ilyen esetekben, de "ökölszabály" erre nincsen.)
(#58310) novakerno válasza Frankye hozzászólására (#58309) Válasz Feb 7, 2018
Az idézetre válaszul: Az I. vágány végére gondoltam egy egylencsés vöröset, ahogy azt több fejállomáson (pl. Déli pu) láttam. Innen csak tolatva lehet kimenni (kivéve a vezérlőkocsis megoldást, de nálam ilyen nem lesz), ezért gondoltam ide is tolatásjelzőt, mint a Déliben.
A vontatási telepnél azért gondoltam kijárati jelzőre is, hogy egy tehervonat összeállítása után, ami a baloldali, hosszú vágányon áll, direkt ki lehessen járni az állomásról. Ha viszont erre alkalmas a külső angol váltó melletti csoportjelző, akkor ez nyilván felesleges.
(#58311) Frankye válasza novakerno hozzászólására (#58310) Válasz Feb 7, 2018
Az az "egylencsés" jelző egy fedezőjelző, mely igazából két lencsés, ugyanis a főlap vörös fénye alatt külön (kiegészítő) lapon van egy fehér is. A kettő együtt (vörös, alatta a fehér) jelenti azt, hogy a vágányról visszatolhat a szerelvény, de ez nem jelenti azt, hogy a végény másik végén, azaz a váltó előtt alkalmazott jelzőn túl is mozoghat.
(#58326) etwg hozzászólása Válasz Feb 8, 2018
Egy kis nyálcsurgato - barátom uj terepasztala....
(#58327) etwg válasza etwg hozzászólására (#58326) Válasz Feb 8, 2018
Talán sikerül a képet is mellékelni. (Kicsit nagyra sikerült).


dsc00024x.jpg
 
(#58328) Frankye válasza etwg hozzászólására (#58327) Válasz Feb 9, 2018
Igazán elismerésre méltó asztal, szívből gratulálok az építőnek!
(#58330) etwg válasza Frankye hozzászólására (#58328) Válasz Feb 9, 2018
Hol vannak a határai???
(#58333) róbertke válasza etwg hozzászólására (#58327) Válasz Feb 9, 2018
Hol található az a vár, mert "Z" méretben is igen méretes...
(#58334) JZoli válasza etwg hozzászólására (#58326) Válasz Feb 9, 2018
Ilyen barátom nekem is lehetne! Mekkora helyen fér el egy ilyen "asztal"? Mennyi idő alatt készült ez el?
(#58335) etwg válasza JZoli hozzászólására (#58334) Válasz Feb 9, 2018
Ami a kepen van alig 2 nm.H0-ban
(#58337) Lazsi válasza etwg hozzászólására (#58330) Válasz Feb 9, 2018
Arra tippelnék, hogy az alagút mögött 5-10 cm-re kezdődik a poszter. Az alagút fölött lévő fenyőfa még valódi, az, amelyik látszólag (vagyis a fényképezés irányából nézve) az alagút bejárat fölött középen (de valójában hátrébb és mellette), a zöld (füves) részen van, és a tőle jobbra lévő egyedi fa a sziklás résznél van. Az ettől jobbra lévő lombos fák a vár alatt szintén "igaziak".
De a kép bal oldalán nem tudnám megmondani, hogy hol van a határ... Van-e fizikai épület, vagy mind csak kép, illetve talán a híd alatti út is részben már a falon van. A troli felső-vezetékének a vége lehet árulkodó...
(#58339) etwg válasza Lazsi hozzászólására (#58337) Válasz Feb 9, 2018
Kb igy van, a hid mögött kb 10 cm- van poszter, a kamera felé az asztal kb 60 cm széles, a jobb oldalon valamivel szélesebb - az egész egy L alaku sarok.
A terepasztal természetesn nagyobb minttegy 5x4 m, de szigetes azaz nem tölti ki az egész teret. Ami viszont figyelemre mélto, hogy a filigrán felsövezeték üzemképes, mégha nem is minden gyári pantográf képes megbizhato áramszedést biztositani. ( mindössze egy kontaktus verzus 3-6 kerék a mozdonyon).
A többit majd egy nyomtatott beszámolöban.
(#58398) novakerno válasza etwg hozzászólására (#56254) Válasz Feb 16, 2018
Én is tervezek emelkedőt az asztalomra, és az itteni beszélgetés hatására kezdtem el kutakodni a témában. Nagyvasútra vonatkozóan találtam egy teljesen korrekt leírást, Bővebben: Link (remélem a link beszúrása sikerült, mert most csináltam ilyet először) ami igen részletesen tárgyalja az átmeneti íveket. Ezzel szerintem csak az a baj, mint általában az íves vágányokkal, hogy használhatatlanul nagy méretek és távolságok adódnak. De azért elképzelhető, hogy a témában nálam jártasabb kollégák ezt tudják modellvasútra adaptálni. Szerintem a Linzbauer könyv igen jó eligazítást ad a témában. Nekem szerencsére megvan, és a mellékletben találjátok a vonatkozó részt. Többen írtátok, hogy rétegelt lemez hajlításával igen jó eredményt lehet elérni. Én most hétvégén tervezek ezzel kísérletezni, az eredményről majd beszámolok. A (#56273) diginewl által felvetett aggodalom bennem is felmerült ezért próbaképpen régi PIKO és PILZ síneken próbáltam függőleges ívet csinálni, meglepően könnyen ment. Ahogy (#56277) etwg írja ez azért könnyű, mert nagy sugarú ívekről van szó. Ahhoz hogy ezek pontosak legyenek, nyilván célszerű valamilyen sablont használni. Úgyhogy most kezdődik a puding próbája.

linzb1001.jpg
 
(#58399) etwg válasza novakerno hozzászólására (#58398) Válasz Feb 16, 2018
Hát sajnos ez a legnagyobb baj a kis modellvasuttal. Sem a vertikális sem a horizontális átmeneti ivekre nincs hely, igy csak marad a proba-szerencse technologia. A sablon is tul nagy, de majd meglátod mire jutsz.
Lapozás   1/1
Frissek
  2018. Jún, 23. Szo
19:20:50
  Jelenleg 13 fő olvassa az oldalt
Hirdetés