Bejelentkezés
Felhasználónév:
Jelszó:
 
 
 
Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Fórum témák
Fórum » Terepasztali pályaépítés
Terepasztali pályaépítés
Témaindító: etwg, idő: Ápr 7, 2017
Témakörök:

Lapozás       7/7
(#64506) etwg válasza csíkosháTTú hozzászólására (#64503) Válasz Ápr 13, 2021
Nalunk a suliban ( Angliaban is) az Inventort használják ami nagyon hasonlit a Freecadra, csak a fiamnak nincs rám ideje...... Azert már az ablakokat meg egy sereg fogaskereket sikerült megrajzolnom, de most össze kellene belölük rakni egy müködö hajtást......
(#64515) csíkosháTTú válasza etwg hozzászólására (#64506) Válasz Ápr 14, 2021
Nna, értekeztem online órák közöTTi szünetben!
Nem használja. Kipróbálta, és törölte is a gépéről, szerinte az a program egy hasznavehetetlen .... ipari szemét. (Szalonképesen írtam le a véleményét.)
(#64518) etwg válasza csíkosháTTú hozzászólására (#64515) Válasz Ápr 14, 2021
Ezzel én is igy vagyok. Már vagy 30 éve van Autosketch meg valamivel fiatalabb Autocad azt hiszem LT14 meg Corel Draw minden verzioja. A Corelt sikerült ujat vennem 64 bites verziora és még megfizethetö áron.
Az uj autocad üzleti politikáját nem vagyok hajlando támogatni.
Amit mondani akarok, csak annyi, hogy valamennyi mai rajzolo program nagyon siralmas felépitésü , és mindegyiknek teljesen más a logikája. Nem is tudom mi lenne, ha nem lenne a youtube, ahol manapsag szinte minden második lépést meg kell nézni, hogyan kell meglépni, mert szinte kizárt még >40 éves tapasztalattal is rájönni paraszti logikával mit hogyan kell megrajzolni. Ebböl a szempontbol az Autosketch meg az Orcad volt a leglogikusabb felépitésü és kézikönyv meg youtube nélkül is minden trükkre rájött az ember.
Sajnos mindket program utod nélkül tünt el a W7/64b jövetelével.
(#64562) wpet hozzászólása Válasz Szo, 18:42
A régi U-profilos sínek híresen *** (rosszak) ezt tudom, de ebből van 400 darabom, szóval ebből lesz pálya. A sínek közötti érintkezés javítására mennyire jó megoldás, ha az asztal alatt összekötöm őket vezetékkel? Ehhez a sínek alján lévő pontokat használnám (nyilván átfúrnék helyenként).

Van ennél sokkal praktikusabb, jobb megoldás?

Ne káromkodj, légy szíves!
(#64563) novakerno válasza wpet hozzászólására (#64562) Válasz Szo, 19:10
A régi síneknél ez a jó megoldás. Én ezt egy picit másképp csináltam, szerintem így egyszerűbb is. Nem "összekötöttem" a síneket, hanem minden sínszálat külön-külön megtápláltam alulról és ez kifogástalanul működik. Az alsó sínrögzítő fülekhez forrasztottam vezetéket, ezt az asztalon fúrt lyukon át levittem alulra és ott megtápláltam. Ha elég hosszú vezetéket használsz, akkor 3-5 sínszál vezetékét tudod egy csokiban összekötni és ezt táplálod meg. Az első képen egy szétkapcsolót és egy egyenest látsz, a vezetékátfűzéssel. A másodikon a fülekre forrasztott vezetékeket. A harmadikon pedig a vezetékezést még félkész állapotban. Az asztal pici (110x140 cm) ezzel együtt a gerincvezetéket viszonylag vastagra csináltam (1 mm2), hogy ne legyen feszültségesés. A sínekre forrasztott vezetékek már vékonyak, 4 eres, tömör telefonvezetékből bontottam.

IMG_20200207...jpg

IMG_20200210...jpg

IMG_20200525...jpg
 
(#64564) wpet válasza novakerno hozzászólására (#64563) Válasz Szo, 19:47
Na, pont erre gondoltam!

Annak szerinted van jelentősége, hogy hol van megtáplálva a sínszál? Én a közepüknél terveztem, látom te a végeiknél forrasztottál, de gondolom így csak könnyebb volt összefogni és a gerinchez vezetni.

A tömört úgy érted, hogy a kábel ere nem sodrott?

Keresek egy ideje költséghatékony megoldást a bekábelezésre is, de még nem találtam, minden újonnan kell megvennem, mert bontott dolgokhoz nem férek hozzá. Meg a szabványelnevezésekkel sem vagyok tisztában, nem tudom melyik alkalmas melyik feladatra. (pl. hangszórókábel olcsónak tűnik, de mire jó?)
(#64565) novakerno válasza wpet hozzászólására (#64564) Válasz Szo, 20:32
Sorban a válaszok.
Nyilván nincs. Ahogy mondod, így egymáshoz közel le tudtam vinni két vezetéket.
Igen, a vezeték ere nem sodrott. De ha könnyebben, vagy olcsóbban jutsz sodrotthoz, azt is használhatod. A sodrottnak egy hátránya van. Ha hagyományos csokikat használsz (amit én is használtam), akkor célszerű a vezetékvégeket leónozni, mert különben nem túl egyszerű a csokiba több szálat betuszkolni.
Itt nincs igazán jelentősége annak, hogy minek nevezik. A hangszórókábel azért nem lesz jó, mert általában viszonylag nagy keresztmetszetű (2 - 4 mm2), igen vastag, nehezen tudod a sínre forrasztani, nagy lyukat kell fúrj az alaplemezbe. Ez csak a gerinc vezetéknek jön szóba.
Anyagbeszerzésre az a javaslatom, hogy keress olyan riasztórendszert, vagy vezetékes telefont szerelő ismerőst, aki szívesen neked adja a hulladékot, mert mindig marad pár méter egy 100 m-es tekercsből, amit már nem tud használni. Neked pedig pont ez kell.
(#64566) wpet válasza novakerno hozzászólására (#64565) Válasz Szo, 21:01
Köszönöm a tippet, talán majd akad valakinek kábelbarátja, aki tudna nekem szállítani.
pl. 6 eres 0,22mm2-es riasztókábel már jó lenne? Ennek kiskerből 111 Ft métere, annyira ez sem lesz vészes 40 méter.

Ennyi vezetékhez nem kell nagyobb trafó? FZ1 meddig elég?

ja és pl. berendezések, váltóművek ellátásához milyen méretű kábel javasolt?
(#64567) etwg válasza wpet hozzászólására (#64566) Válasz Szo, 21:09
0,5 mm-s a legjobb, betápokra meg talan vastagabb, attol függ milyen nagy a palya, milyen hosszuk a vezetékek.
(#64568) novakerno válasza wpet hozzászólására (#64566) Válasz Szo, 21:21
A 0,22-es riasztókábel tökéletes a sínekhez való csatlakoztatáshoz. Ahogy írtam, a gerincvezeték legyen vastagabb. Ugyanezt csináltam a váltóknál, szétkapcsolóknál, jelzőknél is. Egy rövid 0,22-es vezetékkel lemész az asztal alá, onnan tovább vastagabbal. Én ezekhez 0,75 - 1 mm2 -es vezetékeket használtam. Az FZ1 sok mindent elbír. Gondolj arra, hogy a régi PIKO állítóművek csak nagyon rövid ideig vesznek fel áramot (igaz, hogy akkor viszonylag sokat, ezért kell a vastag vezeték), és egyszerre talán 2-3 állítómű működik. Ami állandó fogyasztás az a jelzők és a világítás. De ezt is könnyen ki tudod számolni. A régi fajta izzók általában 50 mA-t fogyasztanak, ha épületvilágításhoz skálaizzót használsz, az pedig 100 mA-t. Az FZ1 pedig ha jól emlékszem 1,6 A-t bír (azaz 1600 mA-t). De ha később túl sok jelző, vagy világítás lesz, azoknak tehetsz külön trafót. Emiatt ezeket érdemes külön huzalozni.
(#64569) róbertke válasza novakerno hozzászólására (#64568) Válasz Vas, 2:13
FZ1 nem egy kissé idejét múlt szerkezet?
(#64570) novakerno válasza róbertke hozzászólására (#64569) Válasz Vas, 9:35
Attól függ, mire. Ha analógot építesz és jó állapotban van a trafó, akkor szerintem használható. Nekem is van 2 régi FZ1. A trafó része mindkettőnek kifogástalan. A szelén Graetz hidakat cseréltem ki 5 A-es tokozott egyenirányítókra. A csavaros csatlakozókat is lecseréltem banánhüvelyekre. Minden kifogástalanul működik. A forgatógombon meg van jelölve a banándugók polaritásának (piros-kék) megfelelő, kb 14 V-os állás, így a Csíkos féle PWM-et is simán tudom használni. Egyetlen gond lehet vele. Ez a trafó még a 220 V-os korszakban készült. Ma már a névleges feszültség 230 V, ami kb 5% növekedést jelent. Ehhez jöhet még az, hogy az MSZ 1:2002 szabvány szerint az időleges fesz. változás értéke +15% lehet, ami már 264 V-t jelent. Ha valaki egy trafó közelében van, akkor sajnos előfordulhat, hogy sokszor 240 - 250 V körüli a hálózati feszültség. Ilyenkor sajnos a trafó még üresjáratban is eléggé melegedhet.
(#64571) etwg válasza róbertke hozzászólására (#64569) Válasz Vas, 11:04
Sajnos hasonlo minöségü és áru szerkezet ma már nem igen van a piacon.
És amit egy egyszerü modellvasuti trafonak tudnia kell azt maradéktalanul tudja, még azokkal a gondokkal is, amiröl Ernö irt.
(#64574) csíkosháTTú válasza novakerno hozzászólására (#64570) Válasz Vas, 19:03
A régi PIKO FZ1-nek a korán kívül egy baja van: a trafó tekercseinek anyaga, az alumínium.

Egyébként csak 1,2 - 1,2A-t tud a két kimenetén leadni. A zárlatvédelme viszont kétségbeejtően lassú a mai elektronikákkal felszerelt, és egyre finomabb motorokkal meghajtott modellekhez. Már, ha még működik egyáltalán...
(#64575) etwg válasza csíkosháTTú hozzászólására (#64574) Válasz Vas, 19:16
A zarlatvédelmet egy filléres 1,2 - 1;5 A-s multiswitchel vagy polyswitchel (félvezető biztositék) pillanatok alatt meg lehet oldani. És teny, hogy sokkal jobb mint a beépitett bimetal.
(#64576) róbertke válasza etwg hozzászólására (#64575) Válasz Vas, 20:41
Kicsiny kis országúnkban több ezer FZ1 tulajdonosról beszélgethetünk, akiknek döntő többsége nem ért ezen probléma orvoslásához (szét is kellene tudni szedni azt a trafót valahogyan)
(#64577) csttom válasza róbertke hozzászólására (#64576) Válasz Vas, 20:47
A szétszedés az miért gond? Talán nem oldható meg pillanatok alatt a speciális csavarhoz való csavarhúzó elkészítése, ha netalán nincs?(lapos csavarhúzó és egy kis reszelés)
(#64578) etwg válasza róbertke hozzászólására (#64576) Válasz Vas, 22:20
Tudom, a környezetemben is ez volt a gond. Az egyik klubban volt vagy 10 darab ki akartak öket dobni (de azok is valami kész trafot kerestek, ami ma alig van a modellezö boltokban), mert a bimetalok hülyültek. Egy délutan hazavittem öket és én is kicseréltem a szelent ( igaz, hogy a 10böl csak kettö volt mozdonyhajtásra is használva). Kidobtam a bimetalokat, polyswitchre cseréltem) és azota is mennek, biztos, hogy már 30-40 évesek.
(#64579) Lazsi válasza csíkosháTTú hozzászólására (#64574) Válasz Vas, 22:25
Lehet, hogy rosszul tudom, de talán az alumínium tekercs-anyag is a zárlatvédelem része. Nagyobb az ellenállása a rézhez képest, így túláram esetén (jobban) lecsökken a kimenőfeszültség. Cserébe melegszik tőle, ami miatt a bimetal leold. A hagyományos (a gyártásakor elterjedt) olvadóbiztosítékkal szemben megvan az az előnye, hogy "esemény" után nem kell cserélni, csak megvárni, hogy lehűljön (és közben el lehet magyarázni a gyereknek, hogy ne terhelje túl, mert akkor nem tud játszani vele... ).
(#64580) róbertke válasza Lazsi hozzászólására (#64579) Válasz Vas, 22:50
Dolgoztam évekig Játékboltban, én sem vagyok egy műszaki zseni, na de annyi műszaki analfabétával sem találkoztam azóta .....
(#64581) etwg válasza Lazsi hozzászólására (#64579) Válasz Vas, 23:37
Nem, a bimetalon extra fütömenetek vannak, azaz azokon a meneteken folyik át a kimeneti áram és melegiti a bimetalt. ( gyakoraltilag ugyanaz a mint az régi Zeuke idökapcsoloban). A baj valoban nem a bimetallal van, hanem a kontaktussal amit mozgat, elég ocska nyag lehet mert beég és akkor terheletlen állapotban a bimetal összenyomja de a beégett felület nem ad jo csatlakozást.
(#64582) etwg válasza róbertke hozzászólására (#64580) Válasz Vas, 23:41
Ma ez divat lett, egy orás barátom mesélte, hogy komoly emberek járnak hozzá, cipelik a faliorákat hozzá mezei elemcserére.
(#64583) csíkosháTTú válasza csttom hozzászólására (#64577) Válasz Hé, 8:56
Idézet:
„A szétszedés az miért gond?”

Mert az avatatlan tulaj kireszel egy csavarhúzót, vagy alternatív módon kicsavarja/kierőszakolja alul azt a két csavart. Utána jön rá, hogy nem jön szét a doboz, mert fogja még a tekertyűje is! Áááá, ez csak egy sima forgatógomb, lehúzzuk azt! És elkezdi feszegetni, tépni, húzni, vonni. Ettől a 30-50 éves műanyag persze megadja magát, és jó, ha csak a forgatógomb törik! Sajnos nem mindig, sok esetben sérül a feszültség áttételt adó, és irányváltó mechanizmus is. Mert a fogatógomb közepén nem vesszük észre azt a kis kerek takaró elemet, amit tűvel ki kell piszkálni, és akkor feltárulna az azt rögzítő csavar...

Csak ezért, volt "szerencsém" pár ilyenhez...
(#64584) Frankye válasza wpet hozzászólására (#64566) Válasz Hé, 8:57
Keress meg privátban, van egy csomó bontott telefon-vezetékem. Egy gurigára a vendégem vagy.
(Anno én ebből építettem a terepasztalom vezetékezését.)
(#64585) csíkosháTTú válasza Lazsi hozzászólására (#64579) Válasz Hé, 8:57
Sajnos nem. Alu huzal volt, a réz meg hadi anyag volt, spórolni kellett vele. Az NDK frontország volt.
(#64586) novakerno válasza csíkosháTTú hozzászólására (#64585) Válasz Hé, 9:07
Kedves István!
Lehet, hogy két féle FZ1 van forgalomban? Én az enyéimben nem látok alu huzalt, a primer nálam rézből van.
(#64587) novakerno válasza Frankye hozzászólására (#64584) Válasz Hé, 9:16
Riasztó vezetéket lehet, hogy én is tudok neked szerezni.
(#64588) etwg válasza novakerno hozzászólására (#64586) Válasz Hé, 10:38
A szekunder volt mindegyiken rézböl, amin a csuszka fut. a primer többnyire alubol van, meg a másik szekunder is (16VAC). De lehet, hogy volt több verzio is, föleg az NDK vége felé, amikor megszüntették a lakkozott aluhuzal gyártását. Én olyat még nem láttam amin minden tekercs rézböl lett volna. Lehet, hogy gyártottak exportra másokat is, de a klubi trafok többsége Becsben lett véve és azokon is alutekercs volt.
(#64589) novakerno válasza etwg hozzászólására (#64588) Válasz Hé, 10:43
Az enyémek viszonylag "fiatalok", bár gyártási évszám nincs rajtuk, kb. a 70-es évek vége, 80-as évek eleje és itthoni vásárlás.
(#64591) etwg válasza novakerno hozzászólására (#64589) Válasz Hé, 11:48
S biztos vagy benne, hogy réz a drot, mert az aludrotot is szinte mindig rézszinü lakkal látták el. A turpisságra az ember csak akkor jött rá, ha elszakadt és forrrasztani kellett. Azt hiszem, hogy a forrasztando végeket a gyárban galvanizálták forrasztás elött.


Nekem még talán hentereg valahol un kopal pléhem ( nagyon vékony rugalmas lemez ahol az egyik oldala réz a másik alu, szinteres technikaval összepréselve), mert alu vezetéket még az akkor használt réz csatlakozokba sem lehetett biztoságosan becsavarni ( akkoriban a házak, lakások huzalozáshoz stb szintén alu drotokat hasznaltak, azutan rájöttek, hogy az ilyen drotok a réz csavarok alatt, a csatikban elkezdenek a levegö hatására galvanizálodni és idövel szétesnek. Igy az alu drotvégekre rá kellett csavarni a kopal lemezböl egy réteget és ugy fogni a csatlakozokba.
Lapozás       7/7
Frissek
  2021. Ápr, 21. Sze
10:37:39
  Jelenleg 14 fő olvassa az oldalt
Hirdetés