Bejelentkezés
Felhasználónév:
Jelszó:
 
 
 
Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Fórum témák
Fórum » Terepasztal vezérlés és elektronika
Terepasztal vezérlés és elektronika
Témaindító: nzozz, idő: Júl 14, 2010
Témakörök:

Lapozás       66/67    
(#62364) PikoDCC válasza etwg hozzászólására (#62363) Válasz Máj 2, 2020
Az remek ha minden mehet digitálisan a régi váltóval is, viszont sajnos vagy ilyen nagyjából illesztést tudok megvalósítani, vagy akkor nem lehet ilyen kereszteződésem, mert azt elkészíteni nem tudom. Ezért gondoltam megoldásnak, hogy egy kis enyhe "S" ívvel valahogy korrigálnám a távolságot amivel utána jó méretű lenne ismét a váltó utáni távolság.
(#62365) etwg válasza PikoDCC hozzászólására (#62364) Válasz Máj 2, 2020
Azt a nagyvasut is csinálja, hogy a váltomezö után korrigálják a sinek tengelytávolságát.
(#62366) PikoDCC válasza etwg hozzászólására (#62365) Válasz Máj 2, 2020
Akkor szerintem lehet ez lesz, mert van itt nekem úgyis 4db 940mm-es flexibilis sínem és akkor levágok majd egy-egy rövidebb darabot, hogy váltók után mindkét irányban 61,9mm legyen a távolság.
(#62414) PikoDCC hozzászólása Válasz Máj 6, 2020
Sziasztok, na sikerült beszereznem egy hózentróger váltót, viszont sajnos az első képen pirosan jelölt két helyen kisiklik a mozdony és rövidre is zárja olyankor a rendszerem. Azt figyeltem meg, hogy a Piko Taurusom nem tud csak el menni ott jelenleg, mert nagyobb kereke van és hosszabb a két forgóváz távolsága mint a BR 218-as mozdonyé. A nyíllal jelölt irányba menve arra az oldalra ugrik ki, mert a karimája a keréknek pont a sínszál tetejére ugrik, amitől kivágódik a szélére. Erre milyen megoldás lehetne? A másik két szimmetrikus pontnál ez nem történik meg, illetve azok az ívek, olyan mintha nem lennének összekötve a pálya többi részével. (Sípolós műszer nem jelez vezetést szemben a többi sínszállal.) Azt a sínszálat picit lehet előre-hátra mozgatni, de ha túl közel rakom akkor vagy hozzáér a szigetelt szakaszhoz, vagy folyamatosan megüti a kereket. A két képen látszik, hogy miként jön le a pályáról a mozdony a bal alsó karikával jelölt helyen. Illetve lassú sebességnél egyik mozdony se akar keresztben menni nagyon, csak tempósabb esetben. Előre is köszi a tippeket

karima_utkoz...jpg

kisiklas_uta...jpg

valto1.JPG
 
(#62415) etwg válasza PikoDCC hozzászólására (#62414) Válasz Máj 7, 2020
Egy ilyen hozentrogerben rengeteg csapás van. Majd talán Laci barátom is szol valamit. Elöször is tisztázni kell a fém szivek áramellátását és annak a változásait a váltok állásátol függöen.
A rajzon megmutatom hogyan van nálam szigetelve.
Hosszanti irányban teljesen ( mindkét sin szigetelt lila vonal). A gond azzal 2 kék háromszöggel van, mert az a váltok tipusátol függöen más más gondot okozhat.
Nekem ugy vannak a váltok vezérelve, hogy vagy minden válto egyenesben van vagy mind a 4 kitérésben ( kereszt vágányutak), és ha jol emlékszem azok a háromszögek egy kontaktuson keresztül vannak megfelelö polaritásu árammal ellátva.
Szoval ezt nagyon pontosan végig kell gondolni mielött véglegesited az áramköröket.
A kisiklás más kérdés. Ott gond lehet a kerék geometriával és a nyomtávval ( a kerekek belsö távolságával - ha jol emlékszem 14,3 mm H0-ban. De benne van a szabványban).

IMG_4579.JPG
 
(#62417) diginewl válasza PikoDCC hozzászólására (#62414) Válasz Máj 7, 2020
Hali!
Na, egy csónakban toljuk
Nekem is siklott az egyik szívdarab és nem jöttem rá miért. Amíg elő nem vettem a nagyítót.
A képeiden bejelölöm, hogy mit kellene csinálni, és jó lesz.
A hózi közepe, és a négy váltó különböző taplfarács magasságú.... tök jó nem? A váltók alá kell tenni valami vékony alátétanyagot (papír stb), hogy egy szintben legyen a közepével. (Két piros nyíl - látszik, hogy nem egy a magasságuk) A váltószívtől túl messze van a sín. Pici fogóval toligálható, vidd közelebb, a sínkoronát belül picit csiszolni kell (zöld nyíl). Csak ennyi.
A polarizálás egy nehezebb ügy. Ha erős váltóállítót (pl szervót) fogsz használni, az nekinyomja annyira a váltónyelvet a sínhez, hogy az egész egységet rendesen áramosítja.
ET által beháromszögetett rész elméletileg gyárilag el van látva árammal. A lila csíkon átfutó két keresztezéssel nem lehet mi tenni, azok árammentesek lesznek.
Valóban úgy célszerű használni, hogy vagy mind kitérő, vagy mind egyenes állású.
Amúgy egy megbízható szerkezet - de a tillig mágneses rémálmát nem ajánlom, valami motoros/szervós cuccal állítgasd.

getfile.php.jpg
 
(#62418) etwg válasza diginewl hozzászólására (#62417) Válasz Máj 7, 2020
Gyári hozentrogerrel már vagy 40 éve nem találkoztam - az akkori Pilzböl volt néhány a klub asztalon, de akkoriban a szivek még mind szigeteltek voltak. Nekem váltogyárto kolléga hozentrogere van ami hibátlanul müködik. Mégis csak 2 állásura alakitottam pontosan a polaritás gondok miatt.
(#62422) PikoDCC válasza diginewl hozzászólására (#62417) Válasz Máj 7, 2020
Köszi az ötleted, ez alapján megnéztem és nem papírral emeltem meg, hanem van annyi rugalmassága, hogy picit felfelé hajlítottam azt a részt és így teljesen egy szintben marad. Picit közelebb is toltam az íves darabot a szívdarabhoz valamint a problémás részt azt nem lecsiszoltam hanem enyhén, éppen alig észrevehetően meghajlítottam. Azt néztem, viszont hogy így a fix sínszál és a középső nyelv között elég nagy hézag lett, ami nem tudom mennyi gondot okozhat. Sajnos viszont olyan mintha a Taurusnak túl nagy lenne a tengelytávolsága egy forgóvázon a váltókhoz, néha át megy már, néha leugrik még és szépen szikrázik is sajnos egyet mielőtt leállítja a rendszer az áramellátást, viszont ma megnéztem lassú menetben egy Piko WR váltón és azon is kifutott néha, bár ott még nem lett azonnal rövidzár. Amikor a hózentrógeren kanyarodik sajnos néha kitolódik a mozdony az egyik irányba a nyelvnél ahol hozzáér a másik vágányhoz és rövidzárat okoz. Ez a 4 tengelyes kocsikkal nincs, mert ott rövidebb a tengely távolság mint ennél a mozdonynál. A képen látszik, hogy miként van ellátva a sínszálak illetve szívdarabok, viszont a lila rész az nekem nem mindig kap áramot. Sajna szervómotort nem tudok használni, mert elsődlegesen még földön összeépített pálya fér csak el, viszont azt néztem, hogy a Piko esetén a két nyelv fixen áram alatt van, csak különböző polaritásban, és a középső, teljesen azonos méretű szívdarab pedig nincs bekötve. Nem lehet hogy itt is ez lenne a legbiztonságosabb, hogy ne legyen rövidzáram a Taurussal? 4 lila szívdarabot árammentessé tenni és a két nyelvet pedig bekötni fix áramra, így talán nem akadna ott se el.

valto_aramir...jpg
 
(#62425) Váltógyártó válasza PikoDCC hozzászólására (#62422) Válasz Máj 7, 2020
Mindenképp hasznosabb a csúcssínek folyamatos áramellátása, minthogy a tősínekről szedjék az áramot. Ezeken a rövid váltókon a szívdarab is ilyan rövid, hogy egy forgóváz nem tud két kerékkel ráfutni, talán csak egy kéttengelyes, rossz áramszedésű mozdony akadna el a szigetelt részeken.
(#62427) diginewl válasza PikoDCC hozzászólására (#62422) Válasz Máj 8, 2020
A lila részek, a csúcssínről (Köszönjük a szakszót) kapják az áramot. Ha az nincs nekinyomva eléggé a tősínnek, akkor ugrott az áramellátás középen. Ezért írta Váltógyártó, hogy a szívdarabrészt be kell tápolni - váltóállástól függően - vagy erős állító kell hozzá.
Ha valahol szorul a mozdony akkor ott csiszmatolni kell a mozdonyhoz igazítani. Nekem egy 6 tengelyes E50-es is szépen átment ezen a hózin (amíg megvolt a mozdony).

Még annyit nézzél meg ezen a hózentrógeren, hogy eléggé felxi a pilz talpfarács, könnyen tud tekeredni. Nincs-e benne a tárolás miatt valami eltekeredés, ami miatt szorulhat a mozdony.
(#62434) novakerno válasza diginewl hozzászólására (#62427) Válasz Máj 10, 2020
Csatlakoznék az előttem szólókhoz. A régi Piko váltókkal szerzett tapasztalataim a következők. Az eredeti megoldás szerint a csúcssínek és a szívdarab áramellátása teljesen bizonytalan. Újkorában, amikor még sem deformáció, sem számottevő oxidáció nincs, még éppen használható. Néhány év és intenzív játék után viszont alig használható. Műszerrel megmértem és az átmeneti ellenállása néhány Ohm és tízegynéhány Ohm között változott.
Idézet:
„vagy erős állító kell hozzá.”
. Sajnos szerintem ez sem segít. A tősín-csúcsín érintkezést nem villamos szempontok alapján készítették, kis felületű és bizonytalan az érintkezés, ezen szerintem semmilyen erős rugó nem segít. A régi Piko váltóknál én azt csináltam, hogy a váltóban lévő gyári, potenciálfüggetlen morze érintkezőt használtam fel a csúcssín és a szívdarab áramellátásához. Ezekről csináltam képeket is, nemsokára feltöltöm. Ezzel sikerült elérni, hogy még a rövid, kéttengelyes mozdonyok is teljesen üzembiztosan közlekedjenek.
(#62436) róbertke válasza novakerno hozzászólására (#62434) Válasz Máj 10, 2020
Idézet:
„ A régi Piko váltóknál én azt csináltam, hogy a váltóban lévő gyári, potenciálfüggetlen morze érintkezőt használtam fel a csúcssín és a szívdarab áramellátásához.”
Visszajelentés érintkezőket?
(#62437) PikoDCC hozzászólása Válasz Máj 10, 2020
Köszönöm itt a sok jó tanácsot. Kiderült, hogy mitől lehetett a kisiklás nálam elsődlegesen. A 4 kitérő talpfa része nincs összeöntve a középrésszel, ezért az mozgatható a sínszálakon melyek egybe tartják. Az a két váltó amit még korábban jelöltem be, hogy mindig kisiklik és rövidzárlatot csinál, azok valamiért kijjebb voltak húzva, és miután visszanyomtam közelebb, úgy megjavultak az ívek és a csúcssín és szívdarab közötti hézag is normális lett. A váltóállítóművekre visszatérve, sikerült 4db elektromágneses váltóállítóval megszereznem ezt, illetve a héten vettem hozzá egy Piko Z1 trafót (bár ez valamiért üresjáratban ~19V, de átváltotta rendesen az állítóművet), meg egy egyszerű kapcsolópultot ami úton van, viszont kiderült, hogy azért akadt el néha a mozdony, mert túl laza volt a kis papucs a Pilz sínszálain. A mozdony súlyától ilyenkor kimozdult és nem érintkezett olyankor az egyik sínszállal sem, így elakadt mert nem volt ellátva az egész váltó szerkezet.
Viszont még mindig gondolkodok a rövidzárlat lehetőség miatt, hogy lehet a két csúcssínt ellátnám fix árammal és a szívdarabot pedig semlegessé tenném, hasonlóan mint a mostani Piko A váltóknál. Azért tartok csak picit, mert a kanyarodásnál picit szélesebb lesz a nyomtáv és oldalra van egy kis mozgástere a tengelyeknek, amikor viszont hozzáérhet az "egyenes" irányba menő csúcssín széléhez ami jelenlegi felállásban olyankor a másik polaritású. Érdemes lenne ezt megvalósítani? Illetve ha igen, akkor mennyire nehéz ilyen régi sínszálakhoz forrasztani kis kábelt, amivel ellátnám fixen őket?
(#62438) novakerno válasza róbertke hozzászólására (#62436) Válasz Máj 10, 2020
Igen, a visszajelentés érintkezőt használtam. De ez a módszer a régi fajta váltóknál nem működik, mert ott a visszajelentés érintkező a működtető 16 V AC-ról van táplálva. Az újabb váltókon a váltóérintkező mindhárom pontját kivezették, így a megoldás a következő. A közös pont megy a csúcssínekre és a szívdarabra, a két érintkező pedig a két tősínre. Ennek a megoldásnak az a hatalmas előnye, hogy egyszerű és bombabiztos. Nem kell zárlattól félni, mert a morze érintkező akkor és csak akkor vált, amikor az állítómű vált. Nálam ez a megoldás teljesen bevált.
(#62439) novakerno válasza PikoDCC hozzászólására (#62437) Válasz Máj 10, 2020
Idézet:
„ vettem hozzá egy Piko Z1 trafót (bár ez valamiért üresjáratban ~19V, de átváltotta rendesen az állítóművet),”
Az FZ1 trafó nagyon jó, de az még a "boldog békeidőkben" készült. Akkoriban a hálózati feszültség még 220 V volt. Ez rá is van írva a trafó aljára. A trafó 220 V primer feszültségre van méretezve. A trafókat általában úgy méretezik, hogy üresjáratban kb 10%-kal magasabb a szekunder feszültségük a névlegeshez képest. Ez azt jelenti, hogy 220 V primer feszültség esetén üresjáratban a szekunderen 17,6 V-t kapsz. Ehhez jön még az, hogy azóta a névleges hálózati feszültség 230 V-ra nőtt. Azonban előfordul, hogy kisebb terhelésű időszakokban ez majdnem 240V-ra nő. A fiamék gazdagréti panel lakásában munkanap délelőtt, amikor alig van fogyasztás mértem már 241 V-t is. Ha még ezt is hozzászámolod (ami újabb kb. 9% növekedés), akkor máris 19,2 V-nál jársz. Tehát a trafónak kutya baja, csak közben változott az élet. Amit tapasztalni fogsz, az az, hogy a megnövekedett gerjesztés miatt a trafó üresjáratban a megszokottnál kissé jobban melegszik.
(#62440) novakerno válasza novakerno hozzászólására (#62439) Válasz Máj 10, 2020
A váltóállító mágnesek működésében ez aligha fog problémát okozni, mert ezek pillanat működtetésűek, nagyon rövid ideig kapják a megnövekedett feszültséget. Ahol gond lehet, az a tartósan feszültség alatt lévő berendezések. Ilyenek a régi, izzólámpával működő fényjelzők, épületek világítása, kandeláberek. Én most tesztelem ezt, egyelőre mindegyik izzó bírja. Ahol nem gond a méret, pl. egy állomásépület belsejében, oda 18 V-os E10-es skálaizzót tettem. Amit még ki fogok próbálni, az egy régi, nosztalgia, Piko gyártású karos sorompó. Ennek a behúzómágnese már nem biztos, hogy szeretni fogja a megnövekedett feszültséget, (pláne ha hosszabb ideig van zárva!) de ha megtörtént a próba, beszámolok.
(#62441) PikoDCC válasza novakerno hozzászólására (#62440) Válasz Máj 10, 2020
Ez a sima Z1 trafó, ami nem tud menetszabályozást, csak fix ~16V kimenete van, viszont a váltók miatt vettem, mást nem terveztem rákötni. Sajnos nem is gondolkodtam, hogy a régi szabványban még kisebb feszültség volt, ami miatt más lehet a kimenete. Majd ha asztalom lesz, akkor meg veszek úgyis újabb nagyobb terhelhetőségű tápot ami már biztos megfelelő lesz.
(#62442) novakerno válasza PikoDCC hozzászólására (#62441) Válasz Máj 10, 2020
Ha jól működik, akkor fölösleges másikat venned. Sokáig fogja bírni.
(#62443) etwg válasza novakerno hozzászólására (#62439) Válasz Máj 10, 2020
Nemcsak ez a gond, hanem a paraméterek értelmezése. Ha egy trafora az van irva, hogy 16V/2A, akkor a 16 V csak akkor érvényes, ha 2 A-el terheled ( tervezet névleges szekunder feszültség. Ettöl kisebb terhelésnél - üresen ettöl sokkal nagyobb feszültséget kapsz. Pláne olyan trafoktol mint a FZ1 stb. amik ugy un biztosnsági trafok ( játékokhoz csak ilyesmi volt valamikor engedélyezve). Ezek sokkal nagyobb veszteséggel dolgoznak mint egy profi minöségi trafo, igy a feszültségingadozás is nagyobb. Ráadásul az FZ1 az NDK (KGST) sporolos korábol valo, amikor sporolni kellett az importált drága rézzel igy pofon egyszerüen alu drotbol tekerték, ami még rosszabb jellemzöket adott. A modellvasuthoz még éppen elment. Azaz itt mindennapos, hogy a 16 V kimeneten akár 20 V-t is mérhetsz - ami azután 2 A-s terhelésnél lemegy 16 V-ra.
(#62456) novakerno válasza PikoDCC hozzászólására (#62437) Válasz Máj 11, 2020
Idézet:
„túl laza volt a kis papucs a Pilz sínszálain. A mozdony súlyától ilyenkor kimozdult és nem érintkezett ”
Ismerős probléma. A 30 évvel ezelőtti asztalon (PIKO) is volt 4-5 betáplálásom, de ennek ellenére akadtak problémák. Szerintem a sínösszekötők sajnos nem alkalmasak megbízható elektromos összeköttetés létesítésére. Sem anyaguknál fogva (sajnos nem kifejezetten rugóanyagok), sem pedig a várható korrózió (oxidáció) miatt. Erősáramú technikában ismert a rugós áramvezető kötés, de ez ennek megfelelően különleges anyagokból készül. Amit most csinálok az unokáknak, ott minden egyes sínszálat külön-külön megtáplálok. A sínösszekötők csak mechanikai pozicionálásra szolgálnak. Az alig négyéves Pali unokám a körbe-körbe száguldás mellett igen élvezi, ha a kis kéttengelyes gőzös lépésben döcög néhány kocsival. Ilyen táplálás mellett sem a nyílt pályán, sem a váltókon nincs bizonytalankodás, nem kell a mozdonyt "továbblökni". Tudom, hogy ez plusz munka, de szerintem bőven megéri.
(#62468) csíkosháTTú válasza novakerno hozzászólására (#62439) Válasz Máj 11, 2020
Csak eljárt felette az idő. Meg, hogy őszinte legyek, az alumínium huzalból készült tekercselésével azért nem dicsekedtek annak idején sem...

De etwg barátom ragadta meg a lényeget:
Idézet:
„Nemcsak ez a gond, hanem a paraméterek értelmezése. Ha egy trafora az van irva, hogy 16V/2A, akkor a 16 V csak akkor érvényes, ha 2 A-el terheled tervezet névleges szekunder feszültség. Ettöl kisebb terhelésnél - üresen ettöl sokkal nagyobb feszültséget kapsz.”
Ha egy trafó kimeneti feszültségét úgy mérjük meg, hogy semmilyen terhelés nincs rajta, csak a feszültségmérő, akkor az un. üresjárati kapocsfeszültségét látjuk a műszeren. Mivel egy szimpla trafó az nem egy stabilizált egység, így ez az érték magasabb lehet, és lesz is, mint, amit ráírtak névleges kimeneti feszültséget.

Jééézus! Most nézem, hogy ez nem igazán ebbe a témába vág...
(#62469) róbertke válasza csíkosháTTú hozzászólására (#62468) Válasz Máj 11, 2020
Már hogyne tartozna ide! Mértem már én is 20 V üresjárati kapocsfeszültséget 16 V helyett, amiért likvidáltam egyből a trafót mielőtt ő likvidálná a váltótekercseket. Persze nem kukába jutott, hanem egy haverhoz.
(#62471) etwg válasza róbertke hozzászólására (#62469) Válasz Máj 12, 2020
Teljesen felesleges ilyen trafot likvidálni, mert annak semmi baja nincs, csak normálisan müködik, és a modellvasuti világban többé kevésbé ezzel számoltak is. (A nagy vezetö cég trafoi néha még 30 V-t is leadtak hiába volt 16 V ráirva. Láthatod, hogy a ma napig nem javitották ki a csomagoláson, hogy az N-s modell max 24V DCC-t bir ki ( igaz hogy, 14 V-n már füstjeleket ad )
Szoval ha ilyen trafo kerül a kezedbe, azt ugy kell kezelni. Pl. a PECO váltok mágnes állitomüvei simán felfalnak 2-3 A-t, s ha ilyen terhelésnél méred a trafot, akkor csodálkozni fogsz, hogy még 16 V sem kerül a tekercsre, azaz arra kell használni amire jo. A mágneses meghajtok általában gond nélkül kibirnak 20-30 VAC-t, hiszen csak a másodperc tört részéig vannak feszültség alatt. ( kivéve a 50 éves PILZ mágneskapcsolokat, azokban nincs végálláskapcsolo és sajnos a tekercsek is nagyon érzékenyek a vacak 50 fokon olvado anyagok miatt).
(#62473) róbertke válasza etwg hozzászólására (#62471) Válasz Máj 12, 2020
Pont az általad végszóként leírt baleset keletkezett, ráadásképp a havernak pont kellett egy FZ1 a modellvasútjához.
(#62474) etwg válasza róbertke hozzászólására (#62473) Válasz Máj 12, 2020
Na jo azon a mechanizmuson nem segit még a szentelt viz sem. Az 12 V-ra már meg sem mozdul, 16 V-n meg elolvad. Az olyan meghajtok vezérlésére okvetlen kell a primitiv kondenzátoros táp, ami egy nagy kondibol, egy diodábol meg egy 3-10W-s autoizzobol áll. A váltomágnes a kondibol kapja a szuflát - azaz csak a kondiban tárolt energia jut a tekercsbe. S ha abbahagyod a nyomogomb nyomását, akkor a kondi lassan az izzon keresztül feltöltödik egy ujabb váltásra. Itt teljesen mindegy milyen a trafo még 24 V-srol is müködik. A kondi legyen legalább 2200 uF/50V. ( ez a primitiv áramkör rengeteg PILZ motort mentett meg. Van modernebb tranzisztoros verzioja, de a müködési elv ugyanaz).
(#62494) Frankye moderátori hozzászólása Válasz Máj 14, 2020
Az újabb hozzászólások áthelyezve ebbe a témába, felhasználói kérésre.
(#62550) Antal Miklós hozzászólása Válasz Máj 25, 2020
Sziasztok. Märklin MFX dekoderrel szerel gőzös nem működik, csak a világítások kapcsolhatók ki-be. A motor nem kap feszültséget a dekódertől. Lehet a dekódert javítani? Kivel? Köszi.
(#62551) csíkosháTTú válasza Antal Miklós hozzászólására (#62550) Válasz Máj 25, 2020
Elvileg lehet, de az is lehet, hogy a motor vacakol, és a dekóder védi magát, nem enged feszültséget a motorra. Programozni tudod egyébként?
(#62553) siemenstaurus hozzászólása Válasz Máj 26, 2020
Üdvözlet!
Egy épülő FREMO-s állomás vezérlése készült el a hetekben.
Működik a tervezett elképzelések szerint.
Amit tud: D55-re hajazó kezelés, oldalankénti váltólezárás, ellenmenet kizárás, F1. szerinti színkép kivezérlés és ha kell a kezelt jelző "felülírása" előjelzői szerepre. Plusz hívójelzés, egyéni váltóállítás.
A foglaltság-visszajelzés azért érezhetően hiányzik róla, de azzal majd a következő alkalommal játszunk.

Aki nem bírja a dilizenét, az halkítsa le!
(#62554) Antal Miklós válasza csíkosháTTú hozzászólására (#62551) Válasz Máj 26, 2020
Köszi a segítséget. Programozni lehet, de lehet, hogy a már tönkre ment a dekóder motorkimenete: mert a Tulaj rosszul rakta össze a hajtásláncot, szorult, így a motor túl nagy áramot vett fel. Ha csak DC-t adok a motorra és egyhelyben járatom a mozdony 6,5V-ról 600-650mA-t vesz fel. Ez rengeteg! De lehet, hogy a védelem már bekapcxsolt. Holnap nyomozok tovább.
(#62556) csíkosháTTú válasza Antal Miklós hozzászólására (#62554) Válasz Máj 26, 2020
Ha programozni lehet, akkor a dekóder jó. A motort kell kipucolni. Melyik Märklin modell ez? Jó lenne egy cikkszám, hogy konkrétan tudjak segíteni.
(#62575) Antal Miklós válasza csíkosháTTú hozzászólására (#62556) Válasz Máj 27, 2020
Ma elhozta a mozdony a barátom,és ez egy Märklin 37180 BR94 gőzös. Amikor csak sima DC-t kapott a motor rendesen működött, bár szerintem egy kicsit túl nagy volt az áramfelvétele: 450-480mA. Kivettem a motor - lezárt, szeintem nem szétszedhető fajta, egyik oldalon a csigahajtás csigakereke, a másik oldalon a lendtömeg. Csapágy áttakarítás után 6V DC adtam neki, járattuk kb 10 percig egy irányba, időközönként az áramfelvétel megugrott 400-450mA-re de inkább 360-380mA-t vett fel. Menetirány váltás után az áramfelvétel 700mA-nél kezdte, de 15-20sec után ez is leesett 450-mA-re. 6-8 percig járattam a motor melegedett.
Amikor visszaraktuk a mozdonyba és beköttöttük az MFX dekoderhez,lassu menetnél szépen dolgozott, de sebesség növelés esetén a "kecskebéka" bújt bele.: ugrált a sebesége, időközönként leállt a hajtás néhány sec-re, de stabil egyenletes menetet, csak igen lassú - inkább kúszó üzemmódban volt hajlandó működni.
Meghívtam a barátomat is ide a fórumra, hamarosan ő is bejelentkezik, mert nekem megállt a tudásom. Hátha Te csikosháTTú tudsz sgíteni. Köszönettel. Mik
(#62576) etwg válasza Antal Miklós hozzászólására (#62575) Válasz Máj 27, 2020
6 volton elég sok terhelés nélkül a 400 mA. Az 12 V-n akár 1 A is lehet a mozdonyban meg még több. . Lehet, hogy azt már nem birja a dekodér.
(#62577) róbertke válasza Antal Miklós hozzászólására (#62575) Válasz Máj 27, 2020
Erről a szépségről van szó?
(Faulhaber motort kivéve)

29083%201[1].jpg
 
(#62578) Antal Miklós válasza róbertke hozzászólására (#62577) Válasz Máj 27, 2020
Ó, Yes!
Pontosan!
(#62582) csíkosháTTú válasza Antal Miklós hozzászólására (#62575) Válasz Máj 28, 2020
Ha a motort nem lehet kitakarítani, akkor csere van.
Az a baj, hogy a motor kommutátor lemezei között időnként zárlat lép fel, és ez hülyíti a dekódert. A motor áramfelvétele sok, üresen, DC-ről hajtva legfeljebb 50-80mA lehetne.
25,30Euro egy motor bele, ha cserélni kell.
(#62587) RoninTT hozzászólása Válasz Máj 28, 2020
Sziasztok!

Milyen csövet használtok, / max 3mm külső átmérő/ ha az asztal egy távolabbi pontjára szeretnétek elvezetni egy acélszálat?
És milyen acélszálat használtok?
(#62588) etwg válasza RoninTT hozzászólására (#62587) Válasz Máj 28, 2020
Pl ilyet

Bowdencsö

Modellboltokban esetleg rendelhetö. Ez egy vastagfalu tefloncsö, meglehetösen kemény igy akár lagyabb drothiz is jo. A másik lehetöség a sárgarézcsö, abbol is van 2 mm külsö átméröjü, de az drágább.
(#62591) RoninTT válasza etwg hozzászólására (#62588) Válasz Máj 28, 2020
Köszönöm!

Acélszálnak mit ajánlanál?
(#62594) etwg válasza RoninTT hozzászólására (#62591) Válasz Máj 28, 2020
Az már egy kicsit nehezebb ügy, sok barkácsboltban kapni kemény vasdrotot. A zongora, cimbalomhur is jo, de ne kérdezd hol kapni ( van egy zongora-hangolo barátom attol kapok néha "elfáradt" hurokat. )
Ilyen csöbe viszont jo az olcso kötözödrot ( barkácsbolt) abbol levágok egy kb méteres darabot, az egyik végét befogom egy komoly satuba a másik végét kombinált fogoval vagy valami hasonlo szerszámmal egy erös rántással megrántom amitöl az szinte hurrá egyenesedik. Esetleg meg kell ismételni. Minél többet rángatod annál keményebb lesz. Ilyen csöben ez eddig mindig elég volt.
(#62598) csíkosháTTú válasza etwg hozzászólására (#62594) Válasz Máj 29, 2020
Idézet:
„A zongora, cimbalomhur is jo, de ne kérdezd hol kapni... ”

Cipőt a cipóboltból, hangszerre való húrt a hangszerboltban!
(#62603) etwg válasza csíkosháTTú hozzászólására (#62598) Válasz Máj 29, 2020
Na jo, én egy idöben stammgast voltam a zeneboltban, de zongorahurt ott még nem láttam - pedig kerestem.
(#62604) róbertke hozzászólása Válasz Máj 29, 2020
(#62606) Antal Miklós válasza róbertke hozzászólására (#62604) Válasz Máj 29, 2020
A Nagykőrúton (talán Erzsébet kőrút az a rész) a Király utca saroktól az Oktogon felé a Hősök tere oldalon a harmadik üzlet egy hangszerbolt, én ott vettem gitárhúrt. Nagyon jó kerékérintkező lett belőle.
(Igaz még a karantén elött januárban)
(#62612) etwg válasza Antal Miklós hozzászólására (#62606) Válasz Máj 29, 2020
Igen gitár meg hegedühur az szinte mindenütt van, és valoban jo sok mindenre a két legvékonyabb.
De zongorahur az általában nem szakad és rendszerint nem is nagyon kell még évtizedek után sem cserélni (ha csak el nem fárad . ) Ha jol emlékszem akkor az spulnin van ( vagy 100 m.) és a mühelyben szokták méretre szabni.
(#62619) csíkosháTTú válasza etwg hozzászólására (#62612) Válasz Máj 29, 2020
OFF

Idézet:
„De zongorahur az általában nem szakad ...”

De. Van idehaza egy H. Rease pianínónk, szép, nehéz páncéltőkés darab. Sajnos egy húr el van szakadva benne...
(#62620) etwg válasza csíkosháTTú hozzászólására (#62619) Válasz Máj 29, 2020
Azt már megette a rozsda. Azért kell a hurokat néha olajozni. ( az ilyesmi elöfordul egy Stenwayen vagy Bösendorferen is.
(#62684) sunocske válasza etwg hozzászólására (#62612) Válasz Jún 8, 2020
Unokatestvérem saját maga készíti a zongorahúrokat. Egyszer segítettem neki, hát... kell hozzá türelem.
(#62686) etwg válasza sunocske hozzászólására (#62684) Válasz Jún 8, 2020
Na látod, akkor kérhetsz töle maradékot.
(#62687) sunocske válasza etwg hozzászólására (#62686) Válasz Jún 8, 2020
Nem nekem kell...!

Amúgy meg a világ végén lakik Vas megyében, csak emiatt nem megyek el hozzá...
Lapozás       66/67    
Frissek
  2020. Szept, 29. Kedd
7:14:40
  Jelenleg 4 fő olvassa az oldalt
Hirdetés