A mechanizmus
A csigák kivitele sokféle volt (átmérő), hogy illeszkedjen az adott hajtáshoz, de a többi részlet azonos maradt. Nagyon hasonló a felfogás, amit később a Zeuke vitt Európában a tökélyre – hiszen szinte csak náluk fordult elő, hogy minden mozdonyban egyforma motor volt.
A dízelmozdony meg a motoros kocsik meghajtására természetesen a fent leírt eljárás nem volt alkalmas, így oda már komolyabb mechanizmust kellett kifejleszteni.
Az első ilyen az volt, hogy a dízelek kis kerekeinek a tengelyére egy kis fogaskerék került, ami egy, a felettük keresztben elhelyezett, csigába kapcsolódik. A csigák egy hosszanti tengelyen vannak, amin valahol egy nagyobb fogaskerék van, amibe a motor tengelyére húzott kis fogaskerék csatlakozik. A motor maga az alvázon kapott helyet.
Sőt ettől "nyaktöröttebb" megoldás is készült. A homlokfogaskereket teljesen kihagyva egy dörzsáttételen keresztül került le a forgási energia a csigatengelyre. (pl. az MU kocsiban).
Az osztott keretű mozdonyokba nagyon komoly mechanizmus került. Eleve mindkét alváz meg volt hajtva és a két egység között egy a mai szemmel nagyon otromba kardáncsuklós tengely vitte át az energiát.
Egy szép mozdonymodell a TT-Board jóvoltából:
Egy articulated a dobozán:
És a belső kialakítás:
