Khmmm, izé.... KopoTT az angolom, de nem lehet, hogy az "ötvenes évek" akart lenni ez a kifejezés?

Nem nagyon ismerem a TT őstörténetét, számomra az egész 1968-ban kezdődött, akkora meg már a módosított motorokkal jöttek a Zeuke TT modellek, amik már igazi TT modellek voltak, 12mm nyomtávolságon, 1:120 modellekkel. Korábban is, még nagyobb átmérőjű motorokkal is.
A régi Triang, ROKAL modellek viszont 1:100 méretűek voltak, és lássuk be, még a nagyon régi technikán alapultak, és éppen ezért nagyon bumfordi modellek voltak. A Zeuke fényévekkel előzte őket.

Nem tudom... Nem ismerem a céget. A Mehano-t az igen...
Alkatrészek terén gyakorlatilag nincs gond a következő cégekkel:
- Tillig
- Gützold
- ROCO
- Fisher
- pmt
- Arnold
A PIKO-tól, mint cég nem tudok vásárolni közvetlenül, de van általában minden, ami kellhet.

Egy nagyon negatív példám is van, igaz ez OFF, a Lionel. Van nálam egy gőzös, ami nem ott füstölt, ahol kellene. Van a mozdony vezérlő elektronikájában egy FET, ami a füstölőt hivatott kapcsolgatni, ez ment át zárlatba. Sajnos a zárlat megszüntetése, és a FET cseréje nem hozta el a megoldást, mert a hiba vitte magával a másvilágra a teljes Bluetooth vezérlést is. Írtam a gyárnak, "talk to us", de eddig csak egy automatikus válasz jött, hogy 4-6 hét is lehet, mire válaszolni tudnak.
Vicc az egész. Milyen elektronika az, amiben tönkremegy egy vezérlő IC is, ha egy perifériát kapcsoló FET kiég benne?
Ja, és nem is olcsó modell ám!

Ha már igazi történelemrõl beszélünk, akkor emlékezzünk arra is, hogy 1968 jóval azután - közel 20 év - volt, miután megjelent az HP Products 0-6-0 és a Kemtron 0-4-0 1:120-ban. So ennyit a keleti elõnynek...

A Peco nem hamisít itt semmit, mert azért igazuk van abban, hogy a korai 50-es évek *könnyen beszerezhetõ* villanymotortechnikája nem volt elég kicsi ahhoz, hogy túl sok brit mozdonyt lelehettet volna kicsinyíteni 1:120-ra. Ugyanezért van a 00/H0 különbség. Az utolsó mondatuk is teljesen igaz, a TT mindig is 1' = 1/10" akart lenni.

A vagonok majd gondolom idõvel megjelennek... gondolom legelõször a "ferry wagon"-ok

Na jo a Zeuke sem 1968-ban kezdte a modellgyártást, és én a kis motorokrol beszéltem.
Arrol nem is beszélve, hogy az elsö N méretü modellek is már 1960-ban elkészültek, ahol még kisebb motorok voltak.

Ha van rá igény, esetleg nyithatunk egy vasutmodell történelmi topikot is, mert lenne miröl beszélgetni. A fejlödésben annyi vadhajtás, meg konstrukcios agymenés volt, talán a fiatalabb generácio tanulhatna mult hibáiból.
Sajnos pontosan Británia mutatja a két végletet. Még a jelenlegi kor 00 méretü modelljei is konstrukcios szempontbol több évtizeddel vannak lemaradva a kontinensen illetve a tengerentulon elért szinvonaltol. Söt az sem ritkaság, hogy neves modellgyárak a brit modellekbe nem épitik be ugyanazt a technikát, amit ismerünk ugyanazon gyártok amerikai vagy a kontinensre szánt modelljeikböl. ( pl alig van brit modell amiben lendkerekes a hajtás, ami nálunk már majdnem alap minden uj konstrukcioban)
A másik oldalon a briteknél jelentek meg olyan könyvek és cikkek, amikben a szerzök nagyon pontosan és mélyen tárgyalják a modellkonstrukciok kihivásait és adnak válaszokat, amire a modellgyárak alig vagy egyáltalán nem reagálnak. Sajnos nemcsak a brit szigeteken.
Az is érdekes, hogy ilyen irodalom a német nyelvterületen is alig van. Az egyetlen, ami megjelent ami a modelljármüvek és vágányok konstrukcios kèrdéseit tárgyalja is közel 70 éves (H.Kurz munkája), és a mai napig pl a legkomplexxebb modellsinrendszerét adja (a Pilz (mai Tillig) vágányrendszer alapját képezi).

Egy történelmi topik tényleg érdekes lenne.

Érdekes azért is a brit modellezésben az, ahogy a két ellentét együtt él: a pontatlan méretarány (pl. 1:101.6+12mm, 1:76+16.5mm, 1:148+9mm) meg mint ahogy mondtad a nem-szinvonalas nagyszériás modellek, de ugyanakkor nagyon magas szinvonalon dolgoznak sokan ott a "finescale"-ben, meg a "igaz méretarányok" (true scale) pl 1:101.6/3mm scale-hez 14-egészmittudoménhány mm nyomtávval. Szoktam néha nagy érdeklõdéssel lapozgatni a 40-es, 50-es évekbõl való "model engineering" havilapokat, már akkoriban is igazán inkább miniaturmérnökök voltak ott, amikor tengereninnen még csak a legelsõ lépéseit tette az igazi modellezés és még mindig a tinplate volt a menõ... de anyways, ilyenekrõl majd az új topikban!

Mellesleg érdekes az is, hogy japánban is alig ismert a digitális rendszer, a japán modellek közül szinte egyik sem "DCC ready"...

Hogy legyen it On Topic is... láttátok már a TTj modelleket, mint pl a gõzõs amit Tenshodo készített, teljesen réz konstrukció... ára egyenlõ egy kisebb (1:1!) autóval... de csodaszép.

Egy barátom, aki DCC dekodéreket fejlesztett és gyártott nagy sorozatban, fejlesztett a japánoknak meg az amerikai partnernek DCC elektronikát a szuper kis modellekhez ( azt hiszem T méretben kb 1:450).
A szerencsétlen csödbe is ment illetve ma már csak fejleszt de nem gyárt csak prototipusokat, mert a beszállitoja abbahagyta az egyi kulcsalkatrész gyártását és a második 5000 darabot nem tudta kiszállitani Kinába, ahol a modelleket gyártják.

Vasútmodell történelmi fórum?

Ha az TT történeti lesz, akkor érdekes is lehet. Ha viszont minden egyéb is belekerül, akkor ennek az oldalnak a nevét is változtatni kell.

1946-ban Hal Joyce elment a hobbi boltba és megvette korának elérhető árú és méretű motorját. Épített köré egy ideiglenes járműszekrényt. Az utánméréskor kijött az 1:120 méretarány. Ehhez a 12 mm nyomtávolság adódott. Sínrendszerrel kezdeni a fél coll logikusabb lett volna. De nem!

Az angol, francia, svájci, nyugatnémet követők lusták vagy tudatlanok voltak motort keresni. Így aztán bar...kácsoltak bármit. Ámde Jancsit hiába nevezed Juliskának, mégsem tudod anyává tenni. Ezek a nyugoti kísérletek NEM TT építési nagyságok. (Engem nem érdekelnek.)

1958-ban párthatározat alapján Werner Zeuke is átállt. Több-kevesebb sikerrel dolgozott is szorgalmasan egész az államosításig. Utána Honecker "okosai" rontották a minőséget. 1973-ban a Röwa rukkolt elő a konténerszállító kocsijával. Szerintem máig is a legjobb modell. Utána 20 év szünet, majd Szászország tört az élre. És immár harminc éve "piacvezető".

Tehát még egyszer:
TT építési nagyság = 1:120 méretarány (minden irányban).
A hozzá tartozó vágányok, illetve lehetőségek:
16,5 mm (valaha létezett 2 m nyomközű vasút,
12,7 mm (szovjet nyomtáv; nem gyártanak),
12,0 mm (normál nyomköz),
9,0 mm (fokföldi; Lásd Tenshodo),
8,3 mm (méteres; nem gyártják),
6,5 mm (785 mm; Sziléziában volt),
6,25~6,3 mm (750~760 lenne; de nincs).

Hirtelen fölindulásból ennyi.

Nem kell felindulni, lehet normalisan is beszélgetni. Frankey majd eldönti, hogy kell-e extra topic. Nem igen szoltak hozza a többiek.

A felsorolás meglehetösen hézagos, de most ezt hagyjuk.

Ami a nyomtávot illeti, ott viszon te vagy tévedésben ( lásd az idevágo NEM szabványokat).

Ami a legérdekesebb, mindig nyugatrol jön a szél mit, hogyan és miért kell csinálni, szabványositani, pl a NEM, vagy az NMRA szabványok, amit ök sok esetben viszont messzemenöen ignorálnak, söt, ha valakinek valamilyen szabvány nem tetszik, akkor kialakit egy sajátot, majd a „szabványhivatal“ szo nélkül beveszi a sajátjai közé.
Nézd meg a kapcsoloszerkezeteket, a kerékprofilokat, a modellek bizonyos egységesitendö alkatrészeit ( KKK mechanizmus). elektronikát.
Nyilvánvalo, hogy állando konfliktus van a szabványhivatal ( elvileg a modellezöket képviselö MOROP) és a gyártok között, és sajnos több mint 80 éve képtelenek egy asztalhoz ültetni az érdekelt feleket.
Az USAban a helyzet annyival jobb, hogy ott majdnem kiirtották a modellipart, igy csak az erös érdekképviselet maradt meg (NMRA), viszont azzal az elönnyel, hogy ök diktálhatnak a külföldi gyártoknak. ( másnak diktálni, másra mutogatni mindig könnyebb).

De ez sem 66-os, hanem 56-os

Kihagytad például a ROKAL-t.

Amúgy nincs igazad, 1972 után, amikor a Zeuke-ból VEB Berliner TT Bahn lett, a minőség, és a választék azért nem igazán romlott, sőt.
A minőségi romlás az NDK "végóráiban" kezdett el meredeken zuhanni, és a konstrukció visszafejlődni. Lásd BR119, és BR250 mozdonyok. Ezek már az elvi rajzokon sem működhettek. A kezdeti BR01 sírját meg a nem megfelelő alapanyagok, és a pocsék minőségű összeszerelés ásta meg.

De szerintem hagyjuk a történelmet, ha időnkén felbukkan egy kérdés, majd beszélgetünk róla iTT, ehhez szerintem nem kell új témát nyitni.

( Ebből lehetne egy remek cikk, képekkel illusztrálva... "Kibicnek semmi sem drága" alapon... )

Ha a konstrukciók nem is fejlődtek vissza, az alapanyagok azért érezhetően vacakabbak lettek.

Hááát ja ez nem egészen (egyáltalán) így volt. A fél incses nyomtáv mellett 1:113 méretarány lenne... amivel nem egyszerû dolgozni. Ellenkezõleg az 1:120 az a tökéletes méretarány a birodalmi mértékegységekkel, 1 incs = 10 fitt, nagyon egyszerû, *és* ezen felül már 1946-ban hoszzú történelme volt ennek a méretaránynak a mérnöki munkákban. Az egyszerû számolás része volt az egész ötletnek.

Tetszik, nem tetszik, a TT egy jenki méretarány.

Kihagytál egy jó néhányat...

5mm, 5.1 mm (600 mm, 2')
6.35 mm (762 mm/2' 6")
7.4 mm (891 mm = svéd 3 láb)
7.5 mm (900 mm)
7.62 mm (3')
10.1 mm (4')
11.4 mm (4'6" = skót nyomtáv)
12.5 mm (torontói)
13.2 mm (pennsylvaniai)
13.33 mm (5' 3"/1600 mm)
13.7 mm (baltimore-i)
13.9 mm (ibériai 1668 mm)
14 mm (indiai 5' 6")


Krasznojarszkban ma is létezik 9 m nyomközû vasút... TT-ben 75 mm

Ha már valamihez nekifogsz, csináld meg rendesen...

Arrol nem is beszélve, hogy a „nagyvasuton“ sem igen tartják be a nyomtávot.
Mifelénk a keskenynyomtávon a bosznianyomtáv 760 mm az uralkodo, a poroszoknál meg ugye a 750 mm. Erre a porosz mozdonyok gond nélkül müködnek a mi keskenynyomközü vasutjainkon, és a mi 760 mm-s mozdonyaink meg jármüveink még Walesben is elöfordulnak vendégszereplöként.

Mondjuk a németek is úgy magyarázzák a "TT-t", hogy "Table Top".

Nicsak csak jönnek a hirek. A Heljan is beszáll a TT modellvilágba, méghozzá két sikon.
A legnagyobb brit modellboltnak a Hattonsnak gyárt majd TT modelleket, meg a PECOnak is.

Egy 0-6-0 gözmozdony.

Meg egy
Dizel

Sajnos most a Hattonstol a j9 árai ellenére sem egyszerü valamit rendelni. De a Heljan elvben EUban levö gyár, lehet, hogy mégis lesz valami kiskapu. A Hattonsnak gyártott modellek többnyire csak a Hattonstol szerezhetök be.

De gyárt majd épületeket is.

Nos nem tudom eldönteni, hogy ez jó hír-e, vagy rossz... szívem szerint szuper, pénzügyminisztérium kétlem hogy ugyanannyira jónak találja... de már régóta vágyom valami angolra, csak a nem megegyezõ méretarány zavart, ez most már nem lesz kifogás...


Nahát lehetséges, hogy elkezdhetek valami vasutmodellcsempészõ maffiát, UK -> Canada -> Magyarország, bevásárlok, aztán pénz helyett magyar modellt adtok cserében...

Elméletileg egy spanyol vagy portugál mozdony kényelmesen üzemelhetne indiában, vagy viceverza, pedig azoknál már 9 mm a különbség (1668 mm vs 1676 mm).

"But wait, there's more!"

Heljan BR class 31 nagydízel

Az általad fölsorolt modellvágányokat mely cég gyártja?

Hallottam az új brit TT-roham kapcsolatában említve Jason Shron nevét... õ az ember a Rapido Trains mögött. Nos ha ez igaz, akkor lehet hogy lehet egy kis remény valami észak-amerikai ujdonságra is...

Ez a kérdés terád is vonatkozhat...

Kérlek, nézd át újra a listám!
Ott vannak a megjegyzések: nem gyártják, nincs.

Sajnos a Heljan nem éppen a minöségröl meg a szállitási idök betartásárol hires, de várjuk ki.
Ha majd lesz sok érdeklödö, akkor a Hattons nyit egy boltot a kontinensen is.

S vajon miért kellene gyártani?
Aki ilyen nem normál nyomtávra vágyik az vegye a fáradságot és épitsen saját vágányt, meg Váltogyárto kollégának is kell munkát adni.
Netalán már tele a vitrined keskenynyomközü TT modellekkel?

Közismert, hogy mi van és mi nincs... vagy azt is meg kell jegyezni, hogy a világon széket meg kereket is gyártanak, vagy csak poénból kötekszel?

Hát ha késik az is oké, legalább biztosan meg lesz rá a pénz... (szeptember 1-re leszokok a cigirõl, evvel egy hónap alatt egy mozdonyra való pénzt megspórolok...)

Sajnos az MTB is erösen növeli az árakat és már nem ritkaság, hogy 200€ feletti egy mozdony ára. Sajnos az árnak meg minöségnek nem sok köze van egymáshoz.

Jónéhányan itt is egy kicsit letettünk az MTB-rõl, nem volt valami technikai remekmû a SW1200, tömegesen dögölgetnek, legtöbbet újonnan is javítani kellett...

Na jo az a modell az elsök közül valo amit az MTB piacra dobott, és meg kellett tanulniuk, hogyan lehet keményitett rágogumiból vasutmodellt épiteni.
Azota már sokat feljödtek ( néha vissza is), de ez minden gyárra jellemzö.

Hát ok hogy ha javultak az jó hír, pontosan e tapasztalataim alapján tartózkodtam az ABb-tõl meg a Bz-tõl... de ha javult a minõség akkor az más.

A Bz modellben egy nagyon kemény dio. Én is várom, hogy a Kühn hogyan fogja megoldani a feladatot.
Az MTBnek nem igen sikerült.
Ebbe a kis motorkocsiba sokaknak beletörik a foga. A modellhüség és a modellgeometria egymást kizáro viszonya miatt.

Egy Bz-m nekem is van, és bár nem sokat futott, de eddig nemigen volt gond vele. Neked mik a tapasztalataid?

Az ABbmottal viszont kicsit befürödtem, a lendkerék leesett a motor tengelyéről (pillanatragasztóval lett visszaerősítve, tart, ameddig tart, dobozában várja, hogy dekódert kapjon valamikor), illetve az ívbeállásával is vannak bajok, bár eddig csak egy egyszerű oválpályán járattam, 310-es ívben.

Rossz a kerék geometria - de ez nem az MTB hibája. Az EW1-s váltomezön kisiklik. Sajnos helyhiány miatt kénytelen voltam ilyen váltokkal dolgozni.
Egy válton még átmegy, de többön egymásután már nem. Ehhez más kerékprofil kellene, lehet, hogy nagyobb karima. Ki tudja?
Én már évtizedekkel ezelőtt feladtam, mert az akkor még kisebb ivekre még elméletben sem lehetett megoldani a feladatot. Megvettem az MTB modellt, mert a fiatalságom egyik szimboluma volt, és szép is.
Ha nekiülsz számolni rájössz, hogy a szűk ivben a karima csúcsa ér elöbb a sinhez, mint a futofelület, ami azt jelenti, hogy a hajtott kerék felmászik a sinre ( ha betartod a jelenlegi szabványokat). Ehhez más profilu kerék kellene és tökéletesen sima futofelület, hogy ha a futokarima hozzá is ér a sin fejéhez, ne tudjon arra felmászni. Sajnos mindkét feladat nagyon nehezen biztosithato.

Azért a pmt megoldotta.
lásd itt!
OFF méretben a legjobb, bár kétségtelenül a legdrágább mechanika a ROCO-é, utána pmt, ami meg egyszerű, mint a faék. Az MTB Bzmot kocsijain az látszik hogy kapkodtak, összecsapták a modellt, Nyilván ki kellett jönni a ROCO előtt egy héttel, de sajnos ez meg is látszik.
Nem beszélve arról, hogy elektronikában az egyik leggyengébben dolgozó cég, amit ismerek. Azt pl. elfelejtik, hogy a Next18 aljzat lábkiosztása nem egyezik meg a Next18S-l, utóbbi a hangdekóderekhez van. Komoly keveredések vannak a funkciókban, ha nem azt a dekódert tesszük bele, amire a "költő" gondolt... Valahogy logikátlan is az egész, még a PLUX bekötéseik is. A csimborasszójuk az a H0 Bzx mellékkocsi, meg egy 6 tengelyes cseh villanygép, amiben a nyomtatott áramkört úgy sikerült megcsinálni, hogy a nem sima felső élű, lépcsős öntvényvátra úgy van felcsavarozva, hogy az öntvény "lépcsőjén" meggörbül lefelé a NYÁK mindkét vége...
Nem egy Skoda minőség a cég...

Most nézem csak, hogy sajnos a pmt hajtás már csak képeken van TT-ben...

Az is megvan. Egy kicsit jobb a kerékprofil, de ugyanaz a gond vele, csak valamivel ritkábban siklik ki.
A PMTnek csak az M131-s kocsija jár megbizhatoan, igaz annak rövidebb a tengelytáva és alacsonyabban van a sulypontja ( kisszeriás fém modell)

Megprobálom megmutatni mi a gond.

Itt a NEM kerékprofil. A nyomkarima szöge nincs definiálva. ( alfa szög)
A kritikus hely a zöld pont. Ha ott hozzáér a kerék a sinfejhez akkor az esetek nagy többségében a kerék felmászik a sinre = azaz siklik. Talán századmillimétereken mulik illetve a felület minösége is beszáll a játékba. Ebben a régi U sinek valamivel kedvezöbbek voltak, mert azok galvanizált felülete jobb minöségü volt, mint a modern sinek felülete. ( a kék vonal a sin helyzete az ivben).

A másik képen az NMRA RP profil van, ahol az R1 iv hivatott ezt a gondot kezelni.

Khmmm, izé...

A képen látszik, hogy mit nem értek!
Aztán meg csodálkozunk, hogy nem kell bele hangdekóder...


Ezt hiába zsírozzuk tokától-bokáig, ez akkor is kerregni/zörögni fog. Sokba került volna lecsiszolni a perselyből úgy 0,5mm-t?
Nem fotóztam le, de a másik oldal is ilyen.

Ejnye...

Tudod talán, hogy engem a hangdekoder a legkevésbé érdekel, föleg akkor nem ha a Bz még egy kört sem tud megtenni kisiklás nélkül.
Szoval azon nem segit sem a szenteltviz, sem a dekóder.

Ebbe is csak sima dekóder kerül majd, meg SD kupplungok*.

Mivel itt nincs videó, vagyis lassan egy éve nem működik a feltöltés, az "arckönyvre" feltettem egy kis videót egy PIKO gőzösről. MÁV 431, vagyis DR BR55-ös. Nagyon jó kis modell, ezt a PIKO telibe találta. Egy kis szépséghiba van, az első lámpák árnyékolása alul egy csöppet átüt a mellgerenda mögött. Egyébként hibátlan kis gőzös. Majd vadászok alkalom adtán valahol egy DR III. korszakost.

*: A dekóder már benne is van, egy szépséghibája van ennek az M44-nek: teljesen fordítva megy, és világít.

Vissztérve a TT õstörténelmére, tegnap láttam említve hogy a 1930-as években már kisérleteztek a britek az 2.5 mm = 1 fittes méretaránnyal, ami persze 1:121.92.

Azt már végképp nem értem, hogy miért komplikálják a dolgokat mértékegységkeveréssel. Sokkal ésszerûbb az 1/10" = 1' vagy valami más értelmes tört, mint a 984252/10000000" = 1'...

Az amerikaiak között élsz és ezen csodálkozol?
A mult héten vitt a sirba egy amerikai modellezö aki 7/64-s furoval furdogált egy modellt ( ami mifelénk 2,8 mm lenne). De a régi angol barátom is mindig sablonnal a zsebében futkározott, ha valamilyen furo vagy drot kellett. (kaptam is töle két sablont...). Töle sem lehetett furot méretre kapni, igaz ránézésre tudta mi mekkora.
Valamikor régen vettem egy Kemtron Garratt kitet. Minden menet finom whitworth menet volt. A hozzá valo szerszámok majdnem annyiba kerültek mint a modell.
A legjobb vicc az elektronikában van. Keresd ki a Molex 156-s lábkiosztását. Bizonyos berendezèsekben ezek a szabvány csatlakozok. Europában már nem is forgalmazzák, igy az USAbol kell rendelni és itt meg egy CNC gépet keresni amelyik képes ezt a rasztert támogatni.

Amugy ez ma sem ritkaság még az europai gyártoknák sem stimmel gyakran a dobozra irt méretarány. A Fleischmann modellek szorása is kb 1:72-1:90 tartományban volt.
Vagy nézd meg a mai nagy méretü modelleket. Minden van keskenynyomközü TAURUS meg ICE ( a fene sem tudja mi a kicsinyités mérete), 1:28 - 1:32 MTH modellek, pedig ott semmi nem gátolja a mérethelyes modellek gyártását.

Elnézést: én a tengerentúli britek között élek. Az amcsik még a mértékegységek nagy részét sem tudták normálisan használni, a hosszmértékeken kívül mindenre kitaláltak valami új hülyeséget (pl normális világban egy gallon = 10 lb víz, amiben tiszta a logika, náluk 8 1/3 lb - ebben mi van észszerü?).

Itt mind a két rendszert használjuk, de nem keverjük a kettõt egybe - olyat nem csinálunk, hogy "1 méter 3 incs". Amúgy van egy ilyen íratlan törvény, hogy egy adott helyzetben melyik rendszert használjuk, idõvel megszokja az ember és minden akadály nélkül dolgozhat...

Akkor ugylátszik a tengeretuli britek hulladéka került az USA-ba..
De tény és valo, hogy az Europában épitett amerikai kocsiban is találtam egy 6 mm-s csavart whitworth menettel...

OFF
Eszembe jutoTT egy régi sztori egykori szakmámból. A pihenőben írtam.
ON