Bocs, azzal még nem volt dolgom.

Akkor Te egy rendkívül szerencsés ember vagy!
Minden egyes átfestésre, vagy átépítésre ide kerülő géppel végig kell szívnom ezt.

Én már nem festek gyárii modelleket.

Hasonló helyzetben vagyok hála istennek. A több órás hátgörbítés, a nyakig szutyok (mert hogy nem kevés modell érkezik olyan állapotban, aminél a helyi gépműhelyben is elpirulnak a melósok) után egy kicsit szinte felüdülés végiggörgetni a fb csoportokat is.
Nem mellesleg elég sok érdeklődés és megrendelés érkezik ezekből a csoportokból is, úgyhogy valahol még hozadéka is van.
Bár bevallom, sokszor inkább kimegyek füvet nyírni, lovat simogatni, öntözni, gyerekkel bandázni.

Alapjában ezt úgy tervezték, hogy az élettartam során ne kelljen többet megbontani. Ismerős az a kis lamella lefogató, ami rendre a mozdony belsejében szokott zörögni.
A gyár hozzáállása, hogy ne festegessük a modellt, hanem várjuk meg, míg kihozzák a több éve kikönyörgött színváltozatot. Ez aztán be is következik, csak kapunk mellé néhány kifogást, hogy éppen miért nem a legnépszerűbb változat jelent meg...

Pár gondolat a tesztekhez, ha már felvetettétek.
Szerintem azon kollégáknak, akik az összes hazai hivatalos médiumba teszteket írnak, készítenek, eddig egyetlen gyártó sem ajánlott rózsaszín szemüveget. Sőt, saját tapasztalatból tudom, hogy a vizsgálat során, illetve a modellezőtársak visszajelzései alapján bizonyos gyártók át tudták gondolni az adott konstrukciót.
Azon erősen elgondolkodtam, amikor megtudtam, hogy bizonyos gyártók már 2010-ben azért borították ki a bilit tesztmodellek ügyében, mert éves szinten min. 5000 euróba került csak a lapoknak kiadott, ingyenes példányok ára. Egy frissebb információ, hogy egyes, német, nagy nevű szaklapokhoz egy típusból 15 (!) példány került ki, ráadásul sok esetben nem csak pozitívumok megírásával. Mi ez, ha nem "modelltesztelő maffia" ? Innentől akár kétkedéssel is fogadhatók a nagynevűek tesztjei.

Mhh...

Az egyik modellekkel is foglalkozó újsághoz megérkezett tesztelésre egy gyár egyik gőzösének legújabb kiadása. A szerkesztője meg dörzsölte a markát, és beszélt is a gyártóval, hogy akkor a cikk egy nagy összehasonlítás lesz az évekkel ezelőtt kiadott korábbi modelljükkel.

A gyártó képvilselője naaagy szemeket, kb. ekkorákat: meresztett, hogy "az még meg van a lapnál? Nem adták el bagóért/jó pénzért, nem is ajándékozták el?"

Ilyen estben én felnyúlok a polcra és a gyűjteményből emelem ki az előzménymodellt. Persze, ha megvan...

Úgy látszik, ez nem általános eset...

Mégha csak a modellek kerültek 5000€-ba - azt még meglehet eméazteni, de ahhoz, hogy megjelenjen a teszt még reklámfelületet is kell venni - még a legolcsobb lapnál is 1/8-d oldal 300-400€/laponként (azaz pl 12x évente), és melyik nagy cég bérel 1/8-nyi oldalt....
Ha meg nem tul pozitiv a teszt eredménye akkor nincs reklám sem.... - kész csöd a lap számára - innentöl börtáskát, repülöutakat vagy akár fehérnemüt lesz kénytelen reklámozni.

Szervusztok!

Sok idő elteltével befejeződött a DV106-os. Csak a számok és a táblák hiányoztak hozzá, viszont az összes télen megkezdett rajzot be kellet fejezni, hogy a levilágítás gazdaságos legyen.

Van ez mellett egy aprócska újdonság, is ha egyszer a gólya érkezik!
Nem félre érteni!
Ezen azért még vannak munkák, némi apróságot még el kell készíteni.

Nagyon szépek.

Engem meg egész este a kurzkuplungok szivattak. Sajnos sokkal megbizhatatlanabbak mint a korábbi kengyeles kuplungok. Csak 4 rövidebb kocsikbol állo vonat volt képes egész este hiba nélkül menni. Itt a mozdony még a korábbi kengyeles kuplunggal volt szerelve, azaz egy közbülsö vagonnal kapcsolodtak a 3 meg 2 tengelyes KK-s kocsik.
Valamennyi mozdony KK-val szerelve valamennyi szerelvényt kisiklatta. Pedig nincsenek kisebb ivek mint 310 mm. A legkisebb sinhézag siklatta a huzott vonatot, lejtön lefelé meg rendszeresen leakadtak. A kengyeles kuplunggal szerelt vonatok vigan mentek egész este. A mérethelyes hosszu személyvagonokat ki sem probáltam, mert ezekután majdnem felesleges velük foglalkozni. ( amugy is csak mutatoba vannak, hogy a pálya alkalmas legyen a hosszukra, az állomáson alig fér el 3 a mozdony mögött.)
A KK-s mozdonyok Kühn meg Roco buvárok meg szergejek voltak. A KK-val kapcsolt személyvonatot meg a átalakito kocsit az este vagy 5 mozdony huzta felváltva a legkisebb gond nélkül. A 3 részes sinibusz kengyeles kuplunggal tegnap 2 orát futott, ma sajnos szinte minden második körben lejtön lefelé leakadtak a kocsik.
Abba is hagytam.
Valoszinü a mozdonyokra kengyeles kuplungokat fogok szerelni.

A Hungáriánál megy még lejjebb is a léc, te viszont folyamatosan tologatod feljebb és feljebb. Fogadd minden elismerésem!!
(Kár hogy nincs lába, mert akkor állva tapsolna.)

Miért kell a lovat öntözni?! (Bocs! Nem lehetett kihagyni...)

Hát hogy nagyra nőjön.

1:0!

Igen. Pl. itt van Mónipóni, aki nagyon alacsony. Tehát ezért.

TTisztelt Urak,

Egy szakmaibb kérdés.
Az új konstrukciójú, Tillig BR56/86 tulajdonosokhoz intézném a kérdést.
A Mashima motoros verzióra gondolok.
Tapasztaltatok-e olyat, hogy menet közben a gép meg-megtorpan, hosszabb járás után lelassul, illetve hogy a motorja erősen melegszik? Ez utóbbit igaz, a kasztni leszedése után lehet jobban érzékelni.
Sajnos egyre több ilyen hibajelenséget produkáló mozdony fut be a műhelybe és a mérések alapján sokszor 300-350 mA-es üresjárati áramfelvételt is mérek azon a motoron, aminek normális esetben 100 mA körül kéne falatoznia.
Van egy gyanúm, hogy anno kijött egy olyan motorszéria aminél ez az extremitás előfordul.
Érdemes megvizsgálni a dobozban pihenő példányokat is, mert ha most nem vesszük észre, akkor idővel a motor kifogy a raktárakból és nem lesz pótolható.

Egy gyors kérdésem lenne...

Kaptam ajándékba egy MÁV-os RES kocsit ami az új szabványú tilig kuplunggal van szerelve - milyen "átalakítót" kell vennem hozzá (és hol?) hogy kengyeles BTTB kuplungot tehessek rá?

Köszönöm!

Hali!
Info:
Most írom a munkalapot egy BR01-ről (az új, már fix tender kapcsolós), és egy V36-ról.
A BR01 motorja ugyanezt produkálta, amit leírtál. Ezt nem szedtem szét, kapott cseremotort, az áramfelvétele meg visszaállt DCC üzemben 100-150mA körülire.
V36: ne ezt a motort kíváncsiságból szétszedtem. A hiba oka ezen a példányon: az állórész mágneséről körben hámlik le rétegenként a fém. Ujjbeggyel lehet "hámozni", még köröm se' kell hozzá...

Csak gratulálni a tudok a japcsiknak, ezt csúnyán elb... Majdnem leírtam...

Tillig 08872. Mondjuk a mi Ottónknál?

Köszönöm Csíkos!

Akkor Tőlük fogom rendelni! (nem tudtam, hogy ez-e az ami nekem kell)

Szívesen!
Csak a kupplungot kell cserélni, szabványos befogója van.

Ilyent, de vigyázz mert már több helyen elöfordult, hogy nagyobb kiszerelésben (10-50 drb) drágább mint egyenként.

Akkor nem egyedi az eset.

Sajnos nem.


Mivel a V36-ban másik szériás motor van (Mashima az is, de a méret más), így lassan eljön az idő, amikor nem fogom sajnálni, hogy a Mashima motorokat nem gyártják már...

És tegyük hozzá, hogy a kengyeles kupplungok közül meg a BTTB sokkal megbízhatóbb kapcsolást ad, mint a Roco, vagy a későbbi Tillig.

Tillig kengyeles kapcsoló azonos típusúval kapcsolva, legyen az bármilyen kocsi is, nekem nagyon is gyakran szétakadozik. Igaz, nálam általában szántóföld minőségű pályákon futnak a vonatok.Persze az is igaz, hogy ugyanez a tapasztalat méteres szálú egyenes profilsínes vágányon dobozból kivett gyári új kocsikkal végzett kísérletek esetén is.

Tehervonatok összeállításánál legtöbbször csak akkor volt igazán üzembiztos a szerelvény, ha felváltva volt a BTTB és Tillig kocsi a vonatban.

Fantasztikus mindegyik modell. Őszinte gratulációm.

SAetta

Nekem nem az az érzésem, hogy a Mashima bedobta volna a törülközöt, a honlapjuk müködik, söt válaszolt is valaki... Az angol kereskedönél is rendelhetö bármelyik tipus.

Nekem csak ezekkel a nyavajás uj KK kuplungokkal van bajom.

Mint a vizsgálataim is kideritették, itt megint a gyártok sorra nem értették meg a lényeget igy azt egyszerüen kihagyták.
Az uj KK kuplungot jelen állapotban csakis egyenes pályán lehet kapcsolni, ivben egyáltalán nem és a vizszintes mozgást csak a vono-tolo erökre bizták, ami extra eröt igényel a pehelykönnyü vagonoktol és azokat egyszerüen kinyomják a sinböl. Az eredeti KKK mechanizmus az alvázzal is kapcsolatban volt ( föleg a hosszabb kocsik esetén lenne fontos), azaz az elfordulo alváz rásegitett a kuplungtarto mozgására. Maga a kuplung igy a forgocsap tengelyére fejtette ki a vonoeröt s nem a kocsi keretére ami a kanyarban akár 5-6 mm-re is kilenghet a sinek mellé, igy igen könnyen billentheti.
A régebbi BTTB/Tillig kengyeles kuplung egyszerübb kapcsolást igényel és a kinematika jovoltábol sokkal kevésbé terheli a kocsikat horizontális erökkel, és jobban ellenáll a vertikális eröknek is ( átmenetek az emelkedöbe - ez az uj KK-nak megoldhatatlan kihivás hiszen annak a legkisebb vertikális mozgás is szétkapcsolodást jelent).
Ráadásul egyes uj mozdonyok bizony hegyröl lefelé abszolut nem tudják tartani a sebesśeget - gyorsulnak - ami megkönnyiti a KK kapcsolok szétakadását. Érdekes ez a lejtötöl lemenö gyorsulást föleg a Kühn mozdonyokon lehet megfigyelni, sem a Tillig sem a ROCO mozdonyok nem gyorsulnak lejtmenetben ( stabil PWM tápakrol hajtva).

Ezeket a kuplungokat fogom a jövöben egyszerü kengyeles kuplungokra cserélni. Csak a zárt szerelvényekben hagyom hátha ott beválnak.

Szúrd már be a linket!
Én nem találom, és azt halottam, hogy mintha leálltak volna.

A 01-be szereltre értettem.
Nálam más Mashima típusokkal nem volt baj, csak ezzel.

Gyártják azt, csak információk szerint a Fukushimát is ért földrengés egy kicsit megtépázta a rendeléseket.

Eugen nem tudni, mikor kontaktált velük, de nekem a fenti időpont után semmi válasz nem érkezett.

Viszont Gáspár Zsoltnál van és rendelhető is többféle motor, illetve a cseheknél is van készleten.

Ime

Mashima

Innen valoaszolt valaki, hogy az angol partner tart raktáron minden tipusbol.

Jól eldugták magukat...
Ilyen cmíen az életben nem kerestem volna őket.
Kössz!

Nézzétek meg az árát, mert most dumáltam a gyáriakkal, hogy higyan is vannak eme árak?
A 08872 zacskoban 10 darab 13€ körül van
Egyenként
210360 meg mindössze 1,00€

Azaz a csomag 30% felárral van a gyári kinálatban...és szerintük ez igy van rendjén, igy egyenként fogok 40-t rendelni....

Ezt nem értem Eugen.

Tapasztalataim szerint ívben sosem volt szerencsés kapcsolni, tán ezért is szerelték egyenes síndarabra mindig is a szétkapcsolót.
A KK kinematika persze ennek lehetőségét tovább gyengíti, lévén hogy két, rugóval feszített és oldal irányban jelentősen mozgékony alkatrésznek kellene a maximális kifeszítettségű állásban találkoznia. A KKK nem erre való.

A modulpályáinkon szabványosítva van az ejtőhorgos kapcsoló, több ok miatt is. Sokkal szebb, visszafogottabb, tán realisztikusabb, mint a kb. negyed négyzetcentis kengyelt maga előtt toló korábbi. Hosszú, nem egyszer 15-25 kocsis szerelvény is problémamentesen végigment a pályán, szétakadás csak ott történt, ahol a kengyeles is megadná magát.

Minden kocsin a KK kinematika vagy az alváz része, vagy egy külön gyártott egység, ami bepattan az alvázon kialakított helyére, általában 3-4 ponton, így fix egységet alkotva azzal. Sok vagonnál, ahol a kocsivég-forgócsap távolság rövidebb (Eas, Res, Fals kocsik) a kinematika egy fémöntvény foglalatban van, ami a forgócsap köré épül ki, tehát a súlyozás és a mechanikai erővonalak kiindulópontja rendre a csapok környezetébe esik.
A kéttengelyes kocsik esetében a kinematika rugópályája a tengelyeken átnyúlik, ezáltal is bevonva a futóművet az erővonalakba. Ezeknél a súlyozás a szokásos stancolt acéllap mellett más fémbetétekből is áll, típustól függően.

Ha a KK kinematika rugóit nem piszkálták meg, nem feszegették, akkor a szerkezetnek jól kell állnia, a kapcsolásnak működnie kell. Sajnos a kéttengelyes kocsik kinematikájában a rugót tartó kis ütköző formájú műanyag szegecs akár gyárilag ki tud esni, így az egész KKK kuka, cserélni kell. Ha belegondolunk a 2,5 eurós árába, akkor nem is könnyed móka.

Az ejtőhorgos kapcsolatnak talán azt tudnám hibaként felróni, hogy csak abban az esetben működik, ha a kapcsolószár mindenképp vízszintesen áll, ha a két kapcsoló azonos magasságban van és ha a hosszabb kocsi (halbi, Z, m) nem kifli, azaz nincs benne akkora hajlás, hogy a két vége lebólint, így a kapcsolók a gumivirslik miatt össze sem érnek.

A lényeg megértését pedig éppen a Kühn támasztotta alá azzal, hogy az ejtőhorgos alapkivitelt egy kis rásegítő füllel egészítette ki, ami által a kapcsolat stabilabb lett.

Nem teccik érteni a lényeget!

Munkerő ára!

Ha egyesével csomagoljuk be, az elvégezhető Omar H'add 'el Hamán' Akkormán "szakértelmével": egy bigyó - egy zacsi, és készen is van!

Na most, ha tízesével csomagoljuk be, akkor már felelősség, és szaktudás is szükséges: 10db bigyó - egy zacsi. Ha nincs meg a kellő szakértelem, és a zacsiban ne adj' isten csak 9db van, akkor jön a német fogyasztóvédelem, és a porig sújtja a gyárat!
Ez kérem, már felelősség, és szaktudás, amit nyilván meg kell fizetni!

Nem azzal van a gond (föleg), hogy az ivben nem lehet összekapcsolni ( a kengyelest sem nagyon), a KK összeakad a kocsival vagy az ütközovel és azt kitolja a pályárol, azaz tolatni sem lehet vele ( a kengyelessel semmi gond ebböl a szempontpol.). Az nagyon kinos,hogy az ives alagutbol - a házi terepasztalokon az alagutak 99%-a ivben van- nem lehet kitolni a szétakadt kocsit.
A modulpályákkal meg nem lehet egy házi terepasztalt egy lapra venni, mert ott emelkedö sincs nagyon, igy nincs átmeneti görbe sem és az ivek is nagyságrenddel nagyobbak
A rövid kocsikkal kevesebb a baj, de azokkal az uj modern hosszu kocsikkal bizony nagy a balhé ( nem röviditett személykocsik). Ott az alvázak semmilyen kapcsolatban nincsenek a KKK mechanizmussal (szabadon lehet öket forgatni). A tehervagonon még van némi ötlet a háttérben, amikor az elfordulo alváz nekitámaszkodik a kuplung foglalatához, és azt egy kicsit elforditja. A baj a geometriával van, ez a helyzet ugyanis csak 286 mm- s iven következik be (olyan meg nekem nincs), azaz gyakorlatilag ugyanaz a helyzet mint a személykocsiknál.

Afö gond továbbra is (szintén nem fordul elö a modulon), hogy a lejtön lefelé a kocsik "rágurulnak" a mozdonyra igy a KK kuplungot olyan helyzetbe hozzák (Vorentkupplung), hogy az magátol elöszétkapcsolt állapotba kerül és szétkapcsolodik ( a kengyelesnek ilyen gondja nincs) - és amint a mozdony a sikba ér leakadnak rola a kocsik.

Értem! Az alváz nálad a forgóváz.
Így világos, amit írsz.

Ok, való igaz, hogy a házi asztal és a modulterep nem azonos paraméter.
Talán éppen ezért szabvány a modulozásnál az ejtőhorog. Emelkedők, ívek és átmenetek vannak, de ezek geometriája jobban közelit a valósághoz, mint az otthoni asztalon.

Szerintem a fejlesztések jók, bár talán elsődlegesebb a realisztikus kinézet, mint a játszhatóság. Ez a hátrány nem csak a kapcsolók esetében vehető észre.

Mindegy, már uton vannak a kengyeles kapcsolok.
A hosszu vagonok meg mennek a vitrinbe.

Melyik modellnél?
(Őszintén szólva nem tudom elképzelni. A PIKO Taurus és Hercules mozdonyoknál igen, 286-os ívben a régi BTTB Y kocsit is kilökik, nemhogy a hosszabbakat, de több ilyen még nem volt nálam.)

Mindegyiknél.
Vagy bemegy az ütközö alá vagy neki megy a kocsi egyébb részének. A KK-nál nincs kialakitva semmilyen ütközö felület amivel biztonságosan lehetne tolni a kocsikat ( ez már igy volt sajnos az Off-topic ROCO KK-nál is.). Amint már irtam a kocsik forgováza (alváza) sem avatkozik be a KKK helyzetébe igy a kuplung tangenciálisan áll a kocsi végén amikor tolni akarod, azaz még véletlenül sem követi az ivet amin mozognia kellene.
A baj az, hogy ott rendszerint megakad és vagy kitolja a kocsit a sinböl, vagy amikor egyenesbe ér a beakadt kuplung kisiklasztja a hátso kocsit.
Nincs az asztalon 286-s iv, de az elveszett kengyeles kocsikat bármilyen másik kengyeles jármüvel ki lehet tolni az alagutbol a KK-s kocsikbol ilyesmi csak a rövidekkel lehetséges.

Itt van némi illusztácio - az iv kb 400mm. Az egyik kocsi a legrövidebb 2 temgelyes a másik meg egy 4 tengelyes nyitott teherkocsi.
Ilyen helyzetben kellene lennie a KK-nak, hogy az müködöképes legyen.

Folyt. Következik.

Ugyanazon a helyen ha ki akarom tolatni a kocsikat. Igy állnak össze:
Nyilvánvalo, hogy amint megváltozik az iv ( egyenesbe megy, netalán váltora, akkor borul minden.
Ilyesmi a kengyelessel sokkal kevésbé kritikus, mert ott a kuplungok találkoznak és nyomják a vagont.

Videózd le és add meg a linket, mert mozgásában jobban látni és úgy kiderülhet a turpisság!

Újabb mozdony, most egy gőzös az Apróban

Nincs nagyon mit videozni. Pontosan láthato, hogy hova kerül a KK feje - és ha tolod a vonatatot kizárt, hogy onnan ki tudjon kecmeregni, azaz abban a pillanatban ha változik az iv, ne adj isten egy S vonalvezetés - közben egy rövid egyenessel - vagy válto következik a kocsi automatikusan kiborul.
Amugy utánnanéztem egy kicsit ( más méretekben is) ez a galiba szinte kizárolag a ROCO tipusu KK-n fordul elö ( ilyen a jelenlegi Tillig is). Ezeken nincs kialakitva a tolatáshoz ( összekapcsolás nélkül) az elengedhetettlen ütközö felület. A kuplungnak, ha nem tud összekapcsolodn,i akkor egy ilyen felülettel kellene találkozni és igy biztonségosan tolni az elötte levö kocsit, majd egyenesbe érve esetleg összekapcsolodnia. Meggátolva, hogy a tolott kocsik egymásba akadjanak.
A korábbi kengyeles kuplung is rendelkezett ilyen tulajdonságokkal, az OFF topik méretekben meg a Kadee vitte ezt tökélyre, de az FLM uj KK-nak is vannak ilyen jellemzöi, valamint az N kuplungoknak is.
Amugy ez a téma is közismert, egyidöben szabványositani is akarták (MOROP).

Ha kisiklik egy vagon, rémálom kitolni. A tillig kupplung azonnal bemegy a másik mellé. És ezek után az ütközők, vagy ami éppen egymáshoz ér, tolja egymást, és le a kocsit a vágányokról.