OFF
(valamiért nekem sokszor nem sikerül válaszolnom 1-1 hozzászólásra, akkor is bejelentkezést kér, ha be vagyok jelentkezve... Más is tapasztal ilyet?)

ON
#50722 maTTato bejegyzésre
Nagyon klassz kis kedves asztal. Elismerés.

Ide (is) kapcsolódik:
A modulos levlistán körbeküldött iskolás-kórházas megkereséssel kapcsolatban kérdezném, hogy az a kérés valami hasonló asztalkára vonatkozik-e?
(lehet, hogy ott a terjedelmi korlátok csak egy dilikört engednek?)

Ha BTTB sínekből épülne, akkor sínanyagot, váltót, kocsiszétkapcsolót tudok adni. Esetleg MÁKOS (?) féle sínt is. (Valamint 2-3 BTTB teherkocsit.)
De fontos lenne, hogy legyen valaki, aki beszél az ötletgazdával és pontosítja, mi is lenne a koncepció, mert addig a felajánlások a levegőben lógnak...

SAetta

Kedves Olvtársak!
Nem tudom, kinek van már Kozel-es hűtővagonja, de annak (és PuTTz-nak) mondom és mutatom, hogy itt a Kozel barna, ezt is le kell majd modellezni.
Egészségetekre!

Ismét a TT (honi) történelmének ismerőihez fordulnék segítségért, tájékoztatásért. Mi ahelyzet ezekkel a "Mákos"-féle sínekkel? Miért kell vigyáznunk vele? Keverhetők más TT-s I profilos sínnel? Előre is köszönöm a válaszotokat!

Hali!
Amit én tudok róla:
A Zeuke/BTTB geometriával egyező, de I profilos sínek. A választák szűkebb, csak normál kitérő van, de létezett belőle flexi sín is. Sajnos a rossz anyagválasztás miatt a sínek nagyon rossz vezetők, és nagyon hajlamosak a korrozíóra, sokkal jobban, mintna BTTB sínek.
Én kerülném...

Köszönöm, István! Mint mindig ismét hallgatok Rád, köszönöm a fontos infót! Kényes helyre keresek síneket, nem reckírozom be pár száz forintos előnyért a minőséget. Köszönöm még egyszer!

Megerősítve Csíkos mester által leírtakat:
A kivitelezés is hagyott maga után kívánnivalót. Az íves vágányok sokszor változó ívsugárral rendelkeztek.
A sínszál maga néhány év alatt egy matt, feketés oxidréteget kapott. -> terepdíszítő elemnek még alkalmas, de forgalomra nem javasolt.
A kitérőknél a csúcssínek mozgatására kitalált módszer igen érzékeny volt. A közéjük rakott lapocska könnyen kiugrott a helyéről és onnantól már nem működött.

A talpfarács még használható, amennyiben más sínanyagot húzol bele.

Ez Enigmának nem fog gondot okozni

Nem is, mert hagyom az egészet a fenébe Akkor inkább a Tillig, és úgy nem változik a pályaterv sem.
Gasphy: Váltó nincs is a pakkban, csak sínek, de nem veszem meg.
Köszönöm mindenkinek a tájékoztatást.

Sziasztok!

Lehetséges, hogy egy pálya mindkét vége hurokban végződjön? (nem láttam rá még példát) Az állomáson 2 vágány esetén mi a pontos kapcsolási rajza - amennyiben ez kivitelezhető?

Előre is köszönöm az építő jellegű válaszokat!

Szerintem minden további nélkül megoldható, két hurokba két áramköri hurokmodul. Persze az adatok csak tájékoztató jellegűek szóval többet nem tudok mondani.

Igen, és ha a hurokban csak egyirányba járatod a jármüveket ( DCC-nél lényegtelen) akkor csak a hurok közötti pályát kell átkapcsolnod ( egy darab hurokmodullal).

De figyelni kell arra, hogy mekkora a hurokmodul terhelhetősége!
Ugyanis ebben az esetben a hurokmodul kimenetének (LDT legújabb terméke), vagy a beépített relének nem csak azt ez egy vonatot kell kibírnia, ami épp a hurokvágányon halad, hanem a pálya döntő részét, gyakorlatilag az összes járművel.

Az adott esetben - 2 hurok között egy egyenes egy 2 vágányu állomással, mindössze 2 szerelvény alatt kell kapcsolni a polaritást (mert ott több nem igen lehet), mert a hurkokban egyformán fognak menni a vonatok igy azok fogyasztása nem megy át az elektronikán.
(Legaĺbbis én igy csinálnám.... ).

Ha csak ekkora az egész, akkor nem gond (feltéve, ha a pályá váltói nem a sínből szedik az áramot az átálláshoz).

Egy hurkon belül mennyi vonatot szándékozol közlekedtetve tárolni? Magyarán egy hurokban egy vonat, vagy térközökre osztva 2 vagy több vonat?

Szép estét Mindenkinek!
Csíkos Mesterem, kicsit megkésve, de ha a köz is elviseli, egy adalék a BR01-es motoros esetedhez. Éppen aktuális és távolról sem gondolnék arra, hogy ezeket a kaliberű modelleket sokan otthon bütykölgetnék, ezért erősen gyanítom, hogy bizonyos motor szériák elég magas hibaszázalékkal érkeznek Sebnitzbe. Konkrétan a Tillig BR56/86-os ikerkonstrukcióról kell ismét beszélni. A műhelyemben már a sokadik ilyen modell fordul meg és meglepő módon az esetek majdnem felénél motorcsere a végeredmény. Ezek a modellek nincsenek túlkenve, ezért ezt ki is zárnám. A furcsa az, amikor sima alapjáraton 250-380-550(!) mA áramfelvételt mérek egy ilyen könnyű hajtáson és néhány kör után tűzforró a motor palástja. Normális esetben ezek a kis Mashima motorok 80-120 mA-t vesznek fel csak a saját tömegük mozgatására.
A gyártó a problémát a tőle megszokott eleganciával kezeli, tehát minden esetben van esély egy mérsékeltebb javítási költségre, ami ha a motor árát nézzük: 12-14 ezer ft, akkor jó hír. De sajnos maga a motor lassan kezd kikopni a raktárkészletből.
Üdv: Gábor

Nekem ilyen tapasztalataim a méregdrága Sagami vasmentes motorokkal volt. Náluk az volt a gond, hogy nagyon nem szerették a tulterhelést ( az esetemben ezek a motorok mozdonykitekben fordultak elö, azaz nekem kellett a mozdonyt odahaza összerakni. Az elsö 2 motor nem élte tul a bejáratást. Némi konzultácio és csere után ugy döntöttem, hogy egy nagyobb, erös, olcso motorral járatom be a mozdonyt, és ha az akadálymentesen fut ( mérve az áramot) kerül bele a végleges Sagami. Azota sem ment tönkre egy motorom sem.
Nem szedtem szét öket, de gyanitom, hogy harmatvékony huzalt használtak ami egyszerüen nem birja ki a nagyobb áramot és valoszinü a szigetelés még kevésbé, amitöl menetzárlat keletkezik és a motor végleges halála.
Elöfordulhat nálatok is, hogy a motort valami (valaki) tulterheli ( az általam nagyon utált tapadógyürüs kerék lehet a fö tettes), amitöl a motor tönkre megy.
A (tapasztalatlan) modellezö ezt kizárt, hogy észreveszi, hiszen a mozdony valahogyan csak elvonszolja a sok odaakasztott kocsit. Menetközben semmi jele a tulterhelésnek ( ha csak nem jönnek már füstjelek). Ezért érdemes minden komolyabb pályába beépiteni egy olcso A-méröt (jobb a mutatos), és azon figyelni a mozdonyok áramfelvételét (föleg amikor a terhelési határokat feszegetjük). Ha egy mozdony üresen 100-150 mA-t fogyaszt, terhelten se menjünk 30%-l magasabb értékre. (130-200mA).

Egy hurokban 1 vonat. Összesen két vonat menne maximum ezen a vonalon. Annyi még, hogy a hurok egyik vége alul egy árnyék pályaudvaron lenne. A másik vége meg egy hegy gyomra lenne. Azaz annyi plusz terhelés van, hogy nem sík a pálya hanem emelkedő van benne. Az állomás sík terepen, a hurkok szintén, de az oda vezető út az emelkedős.

Hali!
Így van, a V36-ba szerelt Mashima motorocskák tipushibájának tekinthető, hogy a mágnes fémrétegeit körömmel le lehet vakargatni egymásról. De nem csak így, hámlik az magától is... bele a motorba...

Konkrétan a még nálam lévő BR01, és társának nem a túlterhelés okozta a motorhalálát, hanem az, hogy könyékig voltam az olajos koszban, amikor kipucoltam, plusz a koppanásig kitekert FZ1, ami egy ilyen modell esetében, amíg nem sül meg a motorja, max. az Általad is említett néhány száz milliAmper terhelést jelent, vagyis durván 15-16V-t a pályán. A túlkenés és a túlfeszültség együttes hatása megtette a magáét, azzal tetézve, hogy az FZ1 zárlatvédelme ugye mechanikus, nem elektronikus, így a motorba pumpálta is bele az áramot, amíg az meg nem sült. Pedig milyen szépen világított a száguldó BR01 elejében az izzó 16V-n...

Sziasztok,
Felapróztam az Apróba némi eladó TT modellt. Teherkocsik, Köf dízelek.
Üdv, Oti

Én is találkoztam már olyan modellezővel, aki panaszkodott a tönkre ment OFF H0 Roco, FLM, stb. mozdonyára, hogy Q..ß..r a motorja. Amikor meg rákérdeztem, hogy mivel használja, mindenki a PIKO FZ1 -et említette. TÚLHALADTA a kor azt a trafót, vagy egy csavart tekerünk mindkettő irányba az állítókar elé, hogy itt és most STOP, vagy kidobjuk a fenébe. Váltóáramnál én már 19,7 Voltot is mértem, úgy hogy már nálam sincsen se FZ1 -F2 - Z1 trafó. A 60 éves Gützold BR42 nagyon szépen megy a PWM szabályzóddal.....

Nem kell azt kidobni. Ésszel használva a mozdony is meg a trafó is örök életű marad.

róbertke!
angyal.marci!
Mindkettőtöknek igaza van.
Az FZ1-n sajnos túlment az idő, meg a szabvány is (lásd: 220V vs. 230V hálózati feszültség).
De ésszel használva (írta róbertke is, hogy korlátozzuk a "tekerhetőségét") azért nem ördögtől való az öreg jószág.
Csak, ahogy halad az idő, egyre több baj lesz vele. Akáthonnnan nézzük, az FZ1, és társai is, még a '60-as években születtek. 2016-t mutat a naptár...

Mesterem!
Mi is a 60-as években születtünk. Akkor?

Igen, igazad van. De mutass nekem még egy olyan trafót, ami így bírja mind terhelhetőség szerint, mind pedig az idő viszontagságainak ilyen jól ellenáll én személy szerint inkább keresek még egy FZ1-et a most meglevő mellé. Ésszel fogom használni, Lezli megtanított már rá, na meg a Piko Teknő vakdugója füstjelekkel adta tudtomra, hogy ez már neki is sok Bele kell szerkeszteni egy kapcsolót, és számomra máris tökéletes lett

Mi is motorikusan felújításra szorulunk! Karburátorom már Tini-Ninja-Teknőc koromban megpreparálták, a motorom vagy fél éve kapott új üzemanyag csöveket...

REKLÁM Ha tényleg akarsz venni FZ1 -et, nemrég vittek a Játékudvarba pár darabot egyszerre...

"Nem iszom whisky-t,
mert sok a savam.
A pohárban víz van,
és a fogam.

Ha kérded, hogy hogy vagyok?
Hát, öreg kovbojosan..."

/Heilig Gábor/

Fleischmann, Bühler. Tovább is van, mondjam még?

Nem, elég lesz

Rengeteg ilyen (hasonlo felépitésü) trafo lenne a piacon, csak mifelénk ismeretlenek. Valoban vannak az FZ1 (FZ2, F2 stb) sokkal rosszabb konstrukciok is, de az tény és valo, hogy többnyire a mai napig müködnek.
Az már egy másik kérdés, hogy a mai modern modellekhez kevésbé illenek ( a többiek még rosszabbak), de ennek már más okai vannak, és leginkább a generácios különbséghez lenne hasonlitani.
A legszomorubb, ha ma alig találsz a modellgyárak kinálatában egy hasonlo funkciokkal, de modern felépitésü analog trafot. Amik itt ott megjelennek vagy méregdrágák (Gaugemaster) vagy elérhetetlenek.

Ott a két pont!
Szegény BR23-as... Hogy mi lehet ott belül, még nem tudom, de "szép" már így is... Nem DCC, neeeemmm, FZ1

Meg van, BAV99-es SMD dual dióda volt. Azért ez az eszköz 0,4A-ig van specifikálva. Remélem nem vitt magával senkit a túlvilágra...

Hűha.. Rántottát sütöttél rajta?

Most akkor ezentúl minden ON és OFF méretű gépet vásárlás után szét kell(ene) szedni, műszakilag átvizsgálni, ha kell átépíteni, és csak ezek után szabad a pályára tenni? Akkor már áttérhetnének az Amcsi módszerre: Üzembe helyezés előtt te neked kell a kasznit az alvázra rakni (pld.: Proto 1000 -es gépek)

S mire volt az a dioda, mert azért ilyen balhét bármilyen DC táppal vigan lehet okozni, ahhoz nem kell FZ1.

Igazi gözös volt, abban is a személyzet gyakran sütött rántottát meg szalonnát...

Én nem, én csak javítom szegényt.

Hát igen, 0,4 Ampert egy combos vonattal emelkedőn vígan megeszik a gép. Megkockáztatom a dupláját is. És ekkor még nem tekertem a FZ1 szabályzóját teljesen maxra...

A világítást kapcsolta (LED-es) analóg üzemben. Remélem a lámpák még épek...

Az elöfordulhat ( de egyre inkább ritkaság), de mi köze a fogyasztáshoz annak a 2 diodának?

Akkor ezek szerint a LED-k ettek meg >0,4A áramot?

Nem tudom... Még...
Ettől a vontatási főnökségtől van itt egy ismét szolgálatképes másik gőzös is. Annak "rojtosra égett" a motorja.

Tudod az a baj, hogy ezek az újabb generációs (érstd: 1998 után gyártott) TT gőzösök már nem nagyon szeretik, ha egy ujjas bundakesztyűben, Mahorka cigivel a szánkban, és kalapáccsal a kezünkben ügyködünk velük. Az a korszak a BTTB kimúlásával véget ért.

Ez sajnos igy van, de egyik gyárto sem igen hajlando foglalkozni olyasmivel mint milyen motorok és vajon milyen DC mellett müködnek hibátlanul. Félö ugyanis, hogy ha DC-ben ( mondjuk az FZ1 maximuma 19V) kinyirja a motort akkor a 16V-s DCC PWM-je még inkább ki fogja nyirni (sokkal nagyobb a leadhato teljesitmény mint az FZ1 esetében). Ezzel zárul sajnos a kör.

A Tillig azért kivétel, ők leírják, hogy DCC-ben max 14V, ha ettől nagyobb feszültséggel használjuk, akkor ugrik a garancia.

(OFF méretben - egyet lépünk lefelé - van nálam egy HobbyTrain ÖBB pályafenntartó kocsi, amiben ugyanaz az aprócska kis motorka van, amit a Fleischmann is használ a kisebb modellekben. Az van a dobozán, hogy "DCC 22V"... nem kommentálnám, de iskolába nem jártak, az fix. Fizika nevű tantárgyról biztos, hogy nem is hallottak.)

Paprikás krumplit is

Nem tudtam eddig hogy a világítás diódája. Mondjuk a motornak meg minek... mindenesetre led+dióda kombó a megfelelő előtéttel már örök életű ugye?

Hála istennek a LED-es mozdony lámpák jók...

Az lehetett a bibi, hogy zárófeszültség irányban valami irgalmatlan pofont kaphatott a modell. Viszont az elszállt SMD dual dióda nem a BAV99-es, ezt rosszul láttam/gondoltam. Kimérni már nem lehet, ki kell találnom, hogy Tillig-ék hogyan gondolkodtak...

Hacsak nem csinálnak egyébb marhaságot, akkor a LED+dioda+ellenállás gyakorlatilag örökéletü. Ezért lesz majd édekes megtudni, vajon mi okozta a dioda halálát....

Akkor viszont nagy gikszer lehetett ha így hazavágódott a dióda

Az az irgalmatlan pofon legfeljebb kiegyengette volna a dioda karakterét (egyben a LED-ekét is ), de kizárt, hogy attol be tudna melegedni, márpedig a képek komoly pecsenyesütésröl árulkodnak.
Majd megtudjuk, hogy mire is volt ott az a kettös dioda, és mitöl fött meg.

Tulajtól kéne megkérdeznie Csíkosnak, hogy tényleg az FZ1 egyenáramára volt kötve az a gép?